Túl sok a szlovén az osztrákoknak?
Éles bírálattal reagált Szlovénia ausztriai nagykövete egy karintiai politikus szavaira, aki szerint az ausztriai szlovén kisebbség tagjai nem tekinthetők „igazi karintiaiaknak”.
Harald Dobernig, a Karintiai Szabadságpárt (FPK) egyik vezető politikusa vasárnap egy rendezvényen hevesen kritizálta a karintiai szlovén népcsoport fellépését nyelvhasználati jogaikért.
„Az embernek az az érzése, hogy több szlovén él már Karintiában, mint igazi karintiai” – mondta a Kleine Zeitung tudósítása szerint.
Aleksander Gerzina nagykövet úgy nyilatkozott a Die Presse című lap hétfői számának, hogy „nem talál szavakat” Dobernig kijelentése nyomán.
„Dobernig és bajtársai olyan tömegmozgalom eszmeiségét terjesztik, amely az 1930-as években volt sikeres” – fogalmazott a diplomata.
@pind: Érdekes,h. '34-ben megközelítően 25 000-en,míg az anschluss után még többen vallották magukat szlovénnek ( pont a náci időszakban ).
Egy pár évvel ezelőtti cikk:
1955-ben az osztrák államszerződés évében törvénybe iktatták, hogy kisebbségi (szlovén és horvát) területeken kétnyelvű táblákat kell állítani. Csak 1976-ban kezdett ebből megvalósulni valami, akkor is botrányok közepette. A kitett táblákat osztrák nacionalisták éjjelente lebarmolták. A kétnyelvűség "felelősöeit" (SPÖ) tojás és paradicsomdobálás fogadta Karintiában. A szabály akkor még 25%-ban határozta meg a használati küszöböt. Bár Karintia tartomány 205 településén teljesült ez a feltétel (horvát + szlovén), 91 településen tervezték kirakni a táblákat, és eből is csupán 72 helyen tettek ki ténylegesen a kétnyelvű táblákat.
Egy 1994 óta elhúzódó autós birságolási ügy kapcsán kirobbant vita nyomán 2001-ben a bécsi alkotmánybíróság aztán a limitet 10%-ra csökkentette. A döntést Jörg Haider hevesen támadta.
2005-ben az alkotmánybíróság kétnyelvű táblákat írt elő Bleiburg és Ebersdorf számára.
A kétnyelvű táblák és a szlovén kisebbség elleni harc fővédnöke a karintiai származású Jörg Haider, aki egy alkalommal személyesen helyezett el német nyelvű helységnévtáblát zsebkendőnyi szlovén felirattal. Szerinte egyáltalán nem is kellenek szlovén helyiségnévtáblák, mivel így elejét lehetne venni a miattuk kialakult feszültségeknek. Népszámlálást sürgetett, hogy bebizonyosodjon, hogy kevesebb szlovén felirat is elég lesz.
Jörg Haider a szélsőjobbnak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) párt elnöke, mely az 1999-es választásokon az ÖVP oldalán kormánykoalícóba került. 2005-ben Haider kivált az FPÖ-ből magalakítva a "Szövetség"Ausztria Jövőjéért"-et, mellyel választási kudarcot szenvedett.
A karintiai szlovének száma:
1848 114,000
1880 85,051
1890 84,667
1900 75,136
1910 66,463
1923 34,650
1934 24,875
1939 43,179
1951 42,095
1961 24,911
1971 20,972
1981 16,552
1991 14,850
2001 13,109
A "látens" szlovének száma Karintiában egyesek szerint kb 60.000.
Karintiában az 1 VH utáni népszavazáskor szlovének tették ki a régió lakosságának negyedét, és zömmel Ausztria mellett voksoltak. Ma már ugyanitt 10% alatt van az arányuk, és az asszimiláció lejtőjén sodródnak, mint ahogy a számok mutatják.
Karintiát felosztották 4 kisebb közigazgatási egységre. Arra ügyeltek, hogy a szlovének semmiképp ne kerüljenek regionális többségbe, és ne kerüljenek be a regionális parlamentbe.