Franciaországban nincsenek kisebbségek, csak franciák
A nagy francia forradalom ideje óta ez a jelszó van érvényben. Ez érvényesül a Franciaország kulturális és nyelvpolitikájában, jogrendszerében. Franciaország ignorálja a területén megfigyelhető nyelvi és etnikai sokszínűséget.
Bár vidéken jelentős nemzeti kisebbség él, legalapvetőbb jogaik sem érvényesülnek. Sok helyen egyenesen tilos kétnyelvű helységnévtáblákat kirakni – minap épp Montpellierben tiltották meg francia-okcitán kétnyelvű táblák felállítását. Kisebbségi nyelvű iskolák csak ott vannak, ahol maguk a szülők alapították meg és tartják fenn őket. A kormány legújabb intézkedése tovább csökkentik az anyanyelvi órák számát. Kérdés, hogy egy ilyen ország hogyan felel meg az Európai Unió elvárásainak. Hogyan lehet ez összhangban az uniós törvényekkel, melyek támogatják a kisebbségek létét és fejlődését?
Az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja ezen a héten az okcitánok és bretonok helyzetéről tárgyalt. Louarn Tang, az EBLUL (a kevésbé használt nyelvek európai hivatala) francia elnöke azt nyilatkozta, hogy a kisebbségek helyzete Franciaországban annyira súlyos, ráadásul tartósan, hogy az Európai Uniónak be kellene avatkoznia a jogaik érdekében. A francia nyelv kizárólagos használata minden más nemzetiséget megsemmisít.
Azt is hozzátette, hogy minden eddigi, a helyi lakosság megerősítését célzó intézkedés sikertelen volt. A petíciók is hatástalanok voltak. A kisebbségi jogok érvényesülése elsősorban a helyi önkormányzatok hozzáállásától függ.
A munkacsoport ülésével egy időben fogadta el az osztrák parlament a karintiai és stíriai szlovénokra vonatkozó törvényt. Lojze Peterle mint a jelen levő egyetlen szlovén európai parlamanti képviselő megragadta a lehetőséget, hogy felhívja a figyelmet erre, az ausztriai szlovén kisebbség ellen irányuló csapásra. Mint kifejtette, az osztrák döntés a kisebbségek asszimilációjára irányul, nem európai szellemiségű. Bár a törvény csak a lehető legminimálisabb védelmet biztosítja, még mindig javíthat az egyre zsugorodó kisebbség helyzetén.
Az ülésről szóló, Gál Kinga honlapján szereplő beszámolóban csupán annyi szerepel, hogy „szóba került még az kisebbségi törvény ausztriai módosítása”: aggodalomról és szolidaritásról nem esik szó.
A munkacsoport elnöke, Gál Kinga és a munkacsoport más tagjai kifejezték aggodalmukat és szolidaritásukat az ausztriai szlovénekkel.
Forrás
V Franciji ne obstajajo manjšine, obstaja samo francoski narod
És akkor még panaszkodunk Szlovákiára?
Ez a haladó hagyomány 1789 óta érvényesül, amikor rádöbbenrtek, hogy az akkori Franciaország lakosságának fele nem tudott franciául. Azóta megy az asszimiláció.