Történelemformáló a Lisszaboni Szerződés
A kisebbségek szempontjából meghatározónak tartják a Lisszaboni Szerződést a határon túli magyarság vezető politikusai.
Történelemformáló jelentőségűnek és az általuk képviselt közösségek sorsa szempontjából is meghatározónak tartják a Lisszaboni Szerződést a romániai és a szlovákiai magyar kisebbségi közösségek európai parlamenti képviselői, illetve a határon túli magyarság más vezető politikusai.
Ez derül ki egyebek között abból a nyilatkozatból, amelyet az EP-képviselők, valamint a szlovéniai, szerbiai és ukrajnai magyarság több vezető politikusa azt követően adott ki, hogy a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) kezdeményezésére kedden Brüsszelben áttekintették az uniós reformszerződés életbelépésével kialakult új helyzetet, különös tekintettel annak kisebbségpolitikai vonatkozásaira.
A nyilatkozat szerint „a magyar nemzeti kisebbségek képviselői ezáltal megerősítve érzik azon álláspontjukat, hogy a kisebbségi helyzetű nemzeti és etnikai közösségek Európa számára értéket és erőforrást jelentenek”. Közös megítélésük szerint „a Lisszaboni Szerződésnek a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó része hosszú távon megvetheti az őshonos, nemzeti kisebbségeket érintő, hatékony uniós jogvédelmi rendszer alapjait”.
A témáról tartott sajtótájékoztatón az EP-képviselők közül az erdélyi Tőkés László püspök úgy vélte, törekedni kell arra, hogy létrejöhessen egy átfogó európai kisebbségvédelmi rendszer.
„A Lisszaboni Szerződés lehetőséget teremt számunkra, hogy együttesen nézzük az EU-n belüli és az EU-n kívüli magyar közösségeket az egységes Kárpát-medencei nemzetpolitikai felfogás és a magyar-magyar integráció szellemében” – fogalmazott.
A szlovákiai magyar Bauer Edit elmondta: először fogalmaz meg az Európai Unió a kisebbségi közösségek felé olyan üzenetet, hogy az ő nyelvük, az ő kultúrájuk is európai érték, és jogaik is külön figyelmet érdemelnek. A szerződés a továbbiakban lehetőséget teremt arra is, hogy meghaladják azt a helyzetet, amelyben a csatlakozó országok számára létezik kritériumrendszer a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, a tagországok számára viszont nem – emelte ki.
Winkler Gyula (RMDSZ) kiemelte: bíznak abban, hogy a szerződéssel bővülnek azok a lehetőségek, amelyek segítségével az Európai Unió tagállamaiban élő kisebbségeket összefoghatják.
Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke úgy vélte, a szerződés a vajdasági magyaroknak is különösen fontos, mert növekszik a kisebbségpolitikai mozgásterük. Hangoztatta, hogy az új helyzetben a helyi belpolitikában is jobb eséllyel tudnak elérni a kisebbségeknek kedvező jogszabályokat.