Éjszakai csata a nyelvtörvényről
Egy éjszakába nyúló vita keretében végre foglakozott az EP a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével.
Az Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt – hangsúlyozta Leonard Orban, az EU többnyelvűségi kérdésekben illetékes biztosa kedd éjjel bStrasbourgban, az Európai Parlamentnek (EP) a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott plenáris vitájában.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, aki az ugyancsak néppárti Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselővel együtt kezdeményezte a vitát, sikerként könyvelte el, hogy az EP végre foglakozott a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örömmel nyugtázta az Európai Bizottság képviselőjének egyértelmű állásfoglalását a kisebbségek nyelvi jogait illetően.
„A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként” – ez volt a napirendi pont hivatalos elnevezése, és kedden 23 órától 24 óráig biztosítottak rá időkeretet.
A bizottság képviseletében Orban hangsúlyozta, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra nincs közösségi, uniós jogszabály, hanem maguk a tagállamok döntenek az ilyen kérdésekben. Kiemelte azonban azt is, hogy az emberi jogok érvényesülésének szerves részét képezik a kisebbséghez tartozó személyek jogai. Külön utalt az Európa Tanács nyelvi chartájára, mint a témakörben irányadó előírásra.
Gál Kinga a vitában kijelentette: „felháborítónak tartjuk, hogy a Lisszaboni Szerződés hajnalán valaki saját szülőföldjén, saját kisebbségi anyanyelvén nem élheti meg a demokrácia által biztosított jogokat”. Szerinte az uniónak meg kell szólalnia a szlovák és minden ilyen törvény ügyében, amely veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot.
Bauer Edit felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák nyelvtörvény egyebek közt orvos-beteg viszonylatban is korlátozza az anyanyelvhasználat jogát.
Hannes Swoboda osztrák szociáldemokrata EP-képviselő a vitában úgy vélekedett, hogy a szlovák államnyelvtörvény „nem optimális, de nem sérti az alapjogokat”. Szerinte meg kell oldani az értelmezési hiányosságokat, és azt kérte, hogy a felek legyenek mértékletesek, ne szítsák tovább azokat a konfliktusokat, amelyek nem a polgárok, hanem egyes politikai erők közt feszülnek.
Gál Kinga – majd később Surján László KDNP-s EP-képviselő – erre reagálva leszögezte: a szlovák nyelvtörvény ügyében nem két állam és nem is két nép áll egymással szemben, hanem a kisebbség küzd jogaiért.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-küldöttségének vezetője kifejtette, hogy a szlovák nyelvtörvény leminősíti a kisebbségi nyelvet, beavatkozik a magánszférába, félelmet gerjeszt, és ellentétes Szlovákia vállalásaival.
„Szlovákia elindult a nyelvi asszimiláció irányába” – fogalmazott. Szót emelt a kettős mérce alkalmazása ellen: szerinte ha az EU ezt tolerálja, akkor nem lesz erkölcsi alapja ahhoz sem, hogy más országok, így például Kína emberi jogi politikáját bírálja.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő kiemelte, hogy Szlovákia – a tényeknek ellentmondva – nemzetállamként határozza meg önmagát.
Bokros Lajos MDF-es EP-képviselő – a konzervatív frakció tagjaként – szlovák nyelven szólt hozzá a vitához. Felvetette, hogy Szlovákiában a törvényeknek és az államigazgatásban használt űrlapoknak kisebbségi nyelven nincs hivatalos fordítása. A nyelvtörvényen szerinte változtatni kell, mert feszültté teszi az etnikai csoportok viszonyát. Szlovákia demokratikus ország, az őslakos etnikum nem jelent veszélyt a szlovák nemzetre nézve – jelentette ki.
Bokros a vita után adott rövid nyilatkozatában úgy vélekedett: még több, jobban előkészített vitát kell folytatni erről a kérdésről ahhoz, hogy eredmények is szülessenek.
Balczó Zoltán a Jobbik képviseletében Európa szégyenének nevezte a szlovák nyelvtörvényt, és azt mondta, hogy annak nem létezik jó végrehajtási módja. Utóbb elégedetlenül nyilatkozott a vitáról, szerinte az EU nem meri vállalni azt a szerepet, hogy megvédje saját értékeit.
Sógor Csaba erdélyi RMDSZ-es EP-képviselő a szlovák nyelvtörvénnyel – a kisebbség nyelvi identitásőrzésének lehetetlenné tételével – kapcsolatban nyelvi és kulturális népirtásról beszélt, de megjegyezte, hogy ez Romániában, Görögországban és Franciaországban is megfigyelhető.
A szintén erdélyi Tőkés László szerint „a posztkommunista, soviniszta szlovák kormány új falakat emel”. Felszólította az Európai Parlamentet, hogy ne helyezkedjen a be nem avatkozás talajára.
Több szlovák EP-képviselő igaztalannak nevezte a nyelvtörvénnyel kapcsolatban elhangzott bírálatokat. Jaroslav Paska (Szlovák Nemzeti Párt) szerint a magyarok kioktatják Szlovákiát, Magyarországon viszont korlátozzák a szlovák kisebbség anyanyelvhasználatát. Szerinte a magyar kormányzat az elmúlt ötven évben „megtizedelte” a szlovák kisebbséget. A Vladimír Meciar pártjához tartozó Sergej Kozlík azt kérte az EU-tól, hogy „kellő óvatossággal” kezelje a magyar állításokat, amelyek szerinte hazugságok. Boris Zala, a szocialista irányzatú vezető szlovák kormánypárt EP-képviselője szerint a nyelvtörvény „a nagymagyar nacionalizmust” sérti. A néppárti Anna Záborská ugyanakkor arról beszélt, hogy a kisebbségi nyelvek használata akkor vezethet problémákhoz, ha "hiányzik a kommunikációs szándék".
Michael Gahler német kereszténydemokrata EP-képviselő úgy fogalmazott: Robert Fico szlovák miniszterelnök ezt a nyelvtörvényt is arra használja, hogy a magyar veszéllyel riogasson.
A vitában Tatjana Zdanoka a lettországi oroszok, Izaskun Bilbao Barandica a spanyolországi baszkok, Ramón Tremosa I Balcells az ugyancsak spanyolországi katalánok, Metin Kazak pedig a bulgáriai törökök panaszainak adott hangot.