Több nyelven beszél? Zsíros állások várják Angliában!
Míg a világ nagy részén egyre általánosabb elvárás, hogy a sajátján kívül még legalább egy vagy két másik nyelvet is használni tudjon az ember, az angol anyanyelvűek körében nehéz olyat találni, akire ez igaz. Pedig Angliában zsíros állások várják a több nyelven beszélőket.
Bár a kereslet folyamatosan növekszik az olyan különlegesnek számító nyelvek iránt mint az orosz, az arab és a mandarin, az angol közigazgatás még mindig inkább a népszerű európai nyelveket beszélőket keresi. A legvonzóbb továbbra is a francia és a német, de a ritka nyelvek tudóinak sem nehéz jó állást kapniuk a szigetországban – írja a brit The Independent című lap.
(Forrás: Alexfurr / sxc.hu)
A nyelvtudásra alapuló, jól fizető munkahelyekre többféle út vezet. Egyik ezek közül az, ha valaki az Európai Parlamenthez vagy Bizottsághoz jelentkezik. Ebben az esetben versenyvizsgát kell tennie, vagyis át kell esnie az EU szigorú kiválasztási folyamatán. A tesztek során nem csak szaktudásáról kell számot adnia, de alaposan ismernie kell legalább egy idegen nyelvet is, mert a feladatokat többnyire franciául, illetve németül kell megoldani. Ez nem egyszerű, de a helyzeten sokat javít, hogy a Nemzeti Nyelvi Központ (National Centre for Languages) tanfolyamokkal segíti az EU-ba vágyókat. Aki sikerre viszi, az nem kisebb mint évi 25-27 ezer fontos kezdő fizetésre számíthat (körülbelül 7-8 millió forint).
Egy másik lehetőség például a Külügyi és Közösségi Iroda (Foreign and Commonwealth Office, FCO). Itt minden leendő alkalmazottnak nyelvi teszten kell bizonyítania, mielőtt munkába áll. Ha később külföldi projektre kap megbízatást, az intézmény intenzív, akár másfél évig is eltartó nyelvtanfolyamot biztosít – legyen szó japán vagy mandarin, vietnámi vagy arab nyelvről. A nyelvtudás fontos, de nem elégséges: az itt dolgozó diplomatáknak számos egyéb kívánalomnak is meg kell felelniük: „Meg kell tanulniuk, hogyan kell a médiával beszélni, a médiát hallgatni, hogyan szólaljanak meg egy szakmai találkozón vagy hogyan tartsanak hatékony előadást” – sorolja Marta Nunez, aki az iroda nyelvi részlegét vezeti. Összefoglalóan: a szociális készségek fejlettsége a döntő.
A nyelvszakosokat, nyelvészeket leginkább foglalkoztató intézmény a Kormányzati Kommunikációs Központ (Government Communications Headquarters, GCHQ), ahol bő 300 nyelvszakértő figyeli összesen 70 nyelven a világ elektronikus médiaüzeneteit. Ahhoz, hogy itt helyezkedhessen el valaki, vagy két nyelvet kell tudnia diplomás szinten, vagy egyetlen ritka nyelvet mint például az afgán vagy az afrikai dialektusok. Mivel az intézmény kizárólag brit állampolgárokat foglalkoztathat, nem csoda, hogy nehéz megfelelő munkaerőt találniuk. Éppen ezért még azokat sem küldik el, akiknek – bár elvileg beszélnek egy ritkának számító nyelvet – nyelvtudása kicsit rozsdás.
S hogy mi pontosan a központ dolgozóinak feladata? Csoportokban figyelik meg egy-egy olyan terület médiareprezentációit mint a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés. A munka túlnyomórészt meglehetősen passzív: a talált adatok átírásából és fordításából áll. Mindehhez nemcsak az adott nyelvben kell szakértőnek lenni, hanem rendelkezni kell egyfajta analitikus, lényeglátó képességgel is. „Tudni kell olvasni a sorok között, és szükséges egyfajta kulturális éberség is” – fogalmaz az intézmény egyik vezetője. A fizetések itt is nagyjából 25 000 fontnál kezdődnek.
Mindezeken kívül még egy olyan hely van Angliában, amely garantáltan tárt karokkal fogadja az idegennyelv-tudókat: a titkosszolgálat. A munkaerő-toborzáshoz régen elég volt egy-egy egyetemi oktató csendesen elsuttogott javaslata, ma már viszont nyíltan meghirdetik az állásokat a honlapon, de nem ritka az állásbörzén vagy az újságokban közzétett hirdetés sem. A brit titkosszolgálat (Secret Intelligence Service, SIS) főként fordításra „használja” alkalmazottait. „A próbaidő letelte után felajánlották, hogy megtanulhatok egy számomra teljesen új, nem is európai nyelvet: ez minden nyelvész álma” – lelkesedik az egyik ott dolgozó, aki frissen végzett spanyol és francia szakon. „Már volt is alkalmam kamatoztatni az új tudásomat a titkosszolgálat javára, és ez hihetetlenül érdekes és motiváló volt”. A szervezet jelenleg főként a szomáli, a pashtó, a csecsen, az orosz és az afrikai nyelvek beszélőit keresi.
Ugyanígy a Honvédelmi Minisztériumban (Ministry of Defence) és a Környezetvédelmi, Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztériumban (Department for Environment, Food and Rural Affairs, Defra) is lehet próbálkozni. Ami kulcsfontosságú: az ideáális jelöltnek ötvöznie kell az alapos nyelvtudást egyéb készségekkel és egyfajta szaktudással is.