Tényleg gyógyítja a betegségeket a szellentés bűze?
Mi mindenre jó a szellentés? Nem, a rák és egyéb súlyos betegségek gyógyítására nem jó.
Az IflScience beszámolója szerint egyre terjed a hír az interneten, hogy a szellentés szaga több súlyos betegség kialakulásának a kockázatát csökkenti – más betegségek mellett például a rákét, az agyvérzését, az ízületi gyulladásét, a merevedési zavarét és a demenciáét. A hír már elsőre is viccesnek hat, de vajon mi alapján terjedhetett el?
A kén-hidrogén (H2S) más néven hidrogén-szulfid egy igen büdös, záptojás szagú mérgező gáz. Ugyanakkor az is tudható, hogy az emberi szervezetben vannak olyan enzimek, amelyek kis mennyiségben előállítják a kén-hidrogént, amit a sejtek az ingerületátvitelben hasznosítanak. Az exeteri egyetem kutatója, Matthew Whiteman és munkatársai egy olyan AP39 elnevezésű molekulát szintetizáltak, amely kén-hidrogént szállt a hámsejtek mitokondriumaiba. Ez pedig segít megőrizni a sejtnek a védő funkcióját, így akár egy betegséggel szemben is ellenállóbbá válik a szervezet. Whitemanék kutatásai a Medicinal Chemistry Communications című tudományos lapban jelentek meg.
Sejtbiológiából biztos mindenki emlékszik arra, hogy mi a mitokondrium. Ez a sejtnek az a része, amelyben a sejtlégzés során a legtöbb ATP (adenozin-trifoszfát) keletkezik. Az ATP pedig az a molekula, amely a sejtek számára hasznosítható formában „tárolja” az energiát. A mitokondriumnak saját génállománya van, amely egyenesen az anyától öröklődik. Ha a mitokondriális DNS vagy maga a mitokondrium megsérül, akkor sejt védtelenebbé válik a sérülésekkel, fertőzésekkel szemben, ami végső soron a sejt halálához vezet. A mitokondrium épségének megőrzése tehát nagyon fontos a betegségek elleni küzdelemben.
„Amikor egy sejtnek egy betegséggel meg kell küzdenie, olyan enzimeket állít elő, amelyek kis mennyiségben kén-hidrogént termelnek. Ez segít megőrizni a mitokondrium épségét, ami a sejt túlélését is biztosítja. Ha ez nem így történik, akkor a sejt elpusztul, és a szervezet kevésbé tudja kontrollálni a gyulladást” – magyarázta el egy sajtóközleményben Whiteman. „Mi ezt a természetes folyamatot használtuk ki. Előállítottunk egy AP39 nevű vegyületet, amely lassan adagolja a kén-hidrogént a sejtek mitokondriumainak. A kísérleteink eredményei azt mutatják, hogy a betegségnek kitett sejt az AP39 segítségével könnyebben tudnak védekezni,és így életben maradnak.” A kísérletek in vitro környezetben zajlottak, és most várnak a kutatók az emberekkel végezhető klinikai vizsgálatok engedélyezésére.
Fontos tehát, hogy az eredeti kutatás azt találta, hogy ha a sejtekben megnövelik az enzimek kén-hidrogént szintetizáló képességét, akkor lesz ellenállóbb a sejt a betegségekkel szemben. Arról azonban nem szólnak a vizsgálatok, hogy mi van akkor, ha a kén-hidrogént valaki külső forrásból próbálja bevinni a szervezetébe. Egyszóval, ha valakinek az orra alá büdösítünk, nincs meg az a mentségünk, hogy csak az egészsége érdekében tesszük.
Forrás
Ez már a goreny.hu?
"záptojás szagú"?? megreformáltátok a helyesírást?
"A kén-hidrogén (H2S) más néven hidrogén-szulfid egy igen büdös, záptojás szagú mérgező gáz."
Akkor már tudományosan is megindokolható, miért nem illik társaságban szellenteni, mert a végén még valaki fingmérgezést kap. :D