Társadalomtudományi kutatás mobillal
A Princeton Egyetem kutatói olyan mobilalkalmazást fejlesztettek, amely alkalmas például arra, hogy a környezetünk és a komfortérzetünk közötti összefüggéseket megmutassa.
Egy önkéntesek részvételével készült kutatás megmutatta, hogy egy mobilalkalmazás megfelelő eszköz lehet annak mérésére, hogy mennyire függ a komfortérzetünk a tartózkodási helyünktől. A kutatók szerint pontosabb képet kapunk, ha az érzéseket abban a pillanatban tudjuk rögzíteni, amikor megtapasztaljuk őket, nem pedig utólagosan visszaemlékezve a helyzetre – számol be az eredményekről a Science Daily.
A kutatásban részt vevő önkéntesek előzetes hozzájárultak ahhoz, hogy a kutatók hozzáférhessenek az érzéseikről és a tartózkodási helyükről szóló információkhoz. Az Android operációs rendszerre fejlesztett mobilalkalmazás ugyanis pontosan ezeket az információkat rögzítette: a telefon GPS-e segítségével rögzítette a tulajdonos tartózkodási helyét, illetve újra és újra feltette a kérdést, hogy az illető hogy érzi magát.
Az applikációt meghívásos alapon lehetett letölteni. A kutatásban 13 ország mintegy 270 önkéntese vett részt; róluk három héten keresztül rögzítette az alkalmazás az adatokat. A hogylétükre vonatkozó kérdésre egy 0-től 5-ig terjedő skála segítségével kellett válaszolniuk. Az összegyűlt információkból a kutatók arra nézve vontak le következtetéseket, hogy milyen módszerekkel vizsgálható a környezetnek az ember komfortérzetére tett hatása. Kiderült, hogy a mobiltelefonos kutatás képes kiküszöbölni azokat a korlátokat, amelyekkel a hagyományos közvélemény-kutatásokban szembesülnek a tudósok.
A kutatás vezetője, John Palmer azonban arra figyelmeztet, hogy az eredmények nem reprezentatívak, így ezekből általános következtetés nem vonható le a környezetnek az ember boldogságérzetére tett hatására nézve. A kutatás elsődleges célja nem is ez volt, hanem az, hogy a mobiltelefonos módszer hatékonyságát megvizsgálják.
Ennek ellenére már ebből a kutatásból is kiderültek érdekes előzetes eredmények. A férfiak például inkább értékelték magukat boldogtalannak, amikor távol voltak az otthonuktól. Ugyanakkor a nőknél az érzelmek és a távolság között ilyen összefüggés nem volt kimutatható. Palmer a doktori disszertációjában fogja kibővíteni ezt a kutatást; a reprezentatív adatokra addig várnunk kell. Az mindenesetre már most biztosnak tűnik, hogy a mobilos alkalmazások alkalmasak ilyen társadalomtudományi kutatások kivitelezésére.
Forrás