Tárki: nemzeti-etnikai hovatartozás és diszkriminációs tapasztalat
Az elmúlt egy évben a felnőtt magyar népesség négy százaléka tapasztalt hátrányos megkülönböztetést etnikai vagy nemzetiségi hovatartozása, három százaléka pedig neme miatt – derül ki a Tárki legfrissebb kutatásából; az MTI-hez kedden eljuttatott elemzés szerint nagyjából minden huszadik megkérdezett számolt be arról, hogy az elmúlt évben életkora miatt diszkriminálták.
2011 tavaszán – áprilistól júniusig havonta ezer embert kérdeztek meg – a felnőtt magyar népesség 92 százaléka kizárólag magyarnak, 5 százaléka kizárólag romának, vagy romának és magyarnak egyaránt vallotta magát. A megkérdezettek további 1-1 százaléka vallotta magát – magyar nemzetisége mellett – németnek, illetve horvátnak. (Az egyéb nemzetiségek aránya nem érte el az 1 százalékot.)
A Tárki Társadalomkutatási Intézet elemzése szerint nem meglepő, hogy a roma származás sokszorosára növeli az etnikai diszkriminációs tapasztalatot: azok közül, akik romának (vagy romának és magyarnak) vallják magukat, csaknem minden második megkérdezett tapasztalt hátrányos megkülönböztetést etnikai vagy nemzetiségi hovatartozása alapján, ezzel szemben a magyar vagy más nemzetiségűek alig tapasztaltak etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést.
A romák körében a nemi alapú diszkriminációs tapasztalat is erőteljesebben van jelen, mint a teljes társadalomban. A nők a férfiakhoz képest az elmúlt egy évben „négyszeres eséllyel” tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést.
Az életkori diszkriminációval kapcsolatos kérdések alapján az elemzés azt mutatta ki, hogy legnagyobb arányban az 50-59 évesek (9 százalék), legkisebb arányban pedig a 30-39 év közöttiek (2 százalék) tapasztaltak koruk miatt hátrányos megkülönböztetést.
Nemzetiségi-etnikai alapú diszkriminációs tapasztalata legnagyobb eséllyel a legfiatalabb korcsoportnak volt, míg a 60 éven felülieknél ennek esélye elhanyagolható. A Tárki szerint ezt az összefüggést nagy mértékben magyarázza a roma és nem roma népesség eltérő kormegoszlása, ugyanis a roma válaszolók 7 százaléka 60 éven felüli, míg a nem roma válaszadók 28 százaléka az idősebbek közé tartozott.
Megállapították továbbá, hogy az iskolai végzettség növekedésével csökken a nemzetiségi-etnikai diszkriminációs tapasztalat, a nemi diszkrimináció esélye viszont nő. „Az anyagi gondok ugyan mindhárom diszkriminációs tapasztalat esélyét fokozzák, de a nemi diszkriminációt a legjobb helyzetben élők is átlagon felül érzékelik” – olvasható a Tárki elemzésében.