Szinkronizáljanak románra minden idegen nyelvű filmet!
Foglalják törvénybe, hogy a jövőben Romániában minden idegen nyelvű filmet szinkronizáljanak! - ezzel a javaslattal állt elő a minap Victor Socaciu román szociáldemokrata képviselő, aki a román „nemzeti identitást” félti a felirattal ellátott filmektől.
A törvényjavaslat már csak azért is meglepő, mert Romániában elenyészően kevés idegen nyelvű filmet szinkronizálnak. Az MTI tudósítója bukaresti tartózkodásának eddigi nyolc esztendeje alatt még egyetlen komoly külföldi alkotást sem látott szinkronizálva. Azt a kevés filmet, amely alá mégis román hangot adtak, jobb elfelejteni! Bármennyire bővelkedik is az ország nagyszerű színészekben, a rendkívül ritkán alkalmazott szinkronizálás címén rosszul hangsúlyozott mondatok, távkapcsolót nyomásra ingerlő, idegesítő hanghatások hallhatók. Talán csak néhány gyerekfilm vagy rajzfilm hallható románul, de annak funkciója van, hiszen közönségük még nem tud olvasni.
Márpedig a szociáldemokrata politikus úgy véli, hogy a „nemzeti identitás megőrzése” szempontjából lenne fontos indítványának törvényi jóváhagyása, mivel szerinte a felirattal ellátott filmekből idegen szavakat, kifejezéseket tanulnak a nézők, ezek beépülnek a közbeszédbe, degradálva így a saját nyelvet. (Megjegyzendő azonban, hogy a román feliratokat készítő fordítók – a szinkronszakma gyér számú képviselőivel ellentétben – nagyon is magas színvonalon adják vissza a külföldi filmek eredeti szövegét.)
Az olvasási készség egyre csökkenő szintje Romániában is problémát okoz, így nem árt, ha legalább a képernyőn vagy a mozifilmvásznon erőlteti meg a látás útján való megértést a néző. Aki pedig angolt vagy más nyelvet tanul, annak valóságos aranybányát jelentenek a Romániában vetített filmek.
A törvénytervezet egyelőre általános ellenkezést váltott ki. Rendkívül népszerű, hazafiatlansággal korántsem vádolható román színészek vallják, hogy a filmek szinkronizálásának semmi köze sincs a nemzeti identitás megőrzéséhez. Más kérdés, hogy ők átestek a ló túlsó oldalára. Victor Rebengiuc szerint olyan nagy színészeket, mint Robert De Niro vagy Al Pacino „bűn lenne” szinkronizálni. „A szinkron legalább 25 százalékot elvesz a film nyújtotta esztétikai élményből. Ezt a módszert csak az analfabéta országokban érdemes alkalmazni” – mondta a neves színész, akinek valószínűleg nincs fogalma például a rendkívül magas színvonalú magyarországi szinkronszakmáról.
Tudor Giurgiu rendező képtelenségnek nevezte az elképzelést, Ada Solomon producer pedig úgy látja: Románia abban a szerencsés helyzetben van, hogy egész nemzedékek fedezhették fel az idegen nyelveket mozitermekben vagy a televízió előtt. „Én a gyermekeimmel is feliratozott rajzfilmeket nézetek, mert így románul olvasni is megtanulnak” – érvelt Solomon.
A politikus törvénytervezetét a Romániai Hallássérültek Egyesülete is elutasítja.
A hétvégén egyébként az interneten aláírásgyűjtés indult Victor Socaciu elképzelései ellen. Az Állítsátok meg a filmek szinkronizálásáról szóló törvényt! elnevezésű petíciót már több százan aláírták.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (22):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@tofalvip: „a rendkívül magas színvonalú magyarországi szinkronszakmáról” lassan csak múlt időben fogunk beszélni, ha ez így megy tovább.
***************
Hát, azt hiszem, hogy erről már most múltidőben beszélhetünk.
Viszont az általános szinkronizálás nyelvi elszigetelődéshez vezet. Tehát minden éremnek két oldala van. A valóban szinvonalas magyar szinkronkultúra (sok esetben Kossuth dijasokat alkalmazva) akkor alakult ki amikor a filmek egy-egy mondatát politikai szempontok miatt akár meg is hamisíthatták, ill. egész jeleneteket is kivághattak. Ezt se felejtsük el.
@Pesta: A kérdés inkább az, hogy a közpénzből (közös pénzünkből) finanszírozott állami tv költsön-e költséges szinkrónra, vagy ésszerűbben tudná-e másra felhasználni a pénzt.
És pont.
Ma már nincs rákényszerítve az ember egy csatornára: aki eredetiben akarja nézni, az megtalálja úgy, akinek meg szinkron kell, az megvárja a szinkronos verziót. És még tévé se kell hozzá...
@Roland2: Nem kizárt a jó szinkronok léte: mert az Egy férfi és egy nő szinkronja első osztályú, főleg ahogy Béres Ilonát párosították Anouk Aimée-hez, illetve Jean-Louis Trintignanthoz Mécs Károlyt, sőt a többi szinkron is tökéletes volt. Aztán idővel már nem mondható ez el a magyar szinkronról. A nagy színészek szólhatnak a nézők nyelvén, de ez még nem fogja őket közel hozni hozzájuk, vagy a filmhez, ha a szinkron nem megfelelő. A film esetében nem jó azt az elvet követni, hogy minden közvetlenül szóljon a nézőhöz, mint az irodalomban a műfordításnál. De sajnos a műfordítások is manapság elváltoztatják az eredeti művet és nem azt adják át az olvasónak, amit az eredeti külföldi író át akar adni.
Ma már a hang társítások nem elég jók a szinkronokban. Az utolsó jó példák közé nem tudok besorolni senkit, de Bruce Willis magyar hangját semmiképp, mert már ott kezdődik a rossz beosztás. Willis hangja afféle Elvis Presleys hanghoz tudnám hasonlítani, de Dörneré nem ilyen. A Django c. filmben is Franco Nero meglehetősen komoly hangjához Selmeczi Rolandot (Isten nyugosztalja) kellett társítani, ami feltételezem abból kifolyólag indult, hogy Nero a film forgatásakor 23 éves volt mindössze, de hangjának mélységével és némi sminkkel lehetett öregíteni (ez volt a cél), viszont életkorából adódóan ilyen hangot választottak neki a szinkronizálók.
Én mint mondtam nem nyelvtanulási szempontból közelítem meg a szinkront, hanem esztétikai szempontból és a rendezők iránti tiszteletből. Az Egy férfi és egy nő szinkronja tökéletes, de Djangóé nem, ezért Djangót otthon már csak feliratozva nézem, mert úgy tudom érezni, látni, élvezni Franco Nero és Sergio Corbucci művészetét.
@doncsecz: Úgy érzem,a negatív példákból általánosítasz a minőségi darabokra is.Szerintem sokan vannak úgy,hogy egyes színészekhez már a magyar szinkronhangjukat társítják ( Bruce Willis - Dörner György,Pierce Brosnan - Kautzky Armand,stb),tehát szerintem egyfajta szimpátiát (vagy érzelmeket) is kelt az emberekben az,hogyha a "nagy színészek" a néző anyanyelvén szólalnak meg.Ezért írtam azt,hogy a szinkron közelebb hozza a karaktereket a nézőhöz.
"Önmagadhoz mérsz másokat, holott sokan vannak akik igényes dolgokat szeretik, míg mások igénytelenek"
Na most erről megint oldalakat lehetne írni,h. kinek milyen az ízlése,kinek mi tetszik.Te is magadból indulsz ki,a magad ízléséhez viszonyítod másokét (ami ha ógy vesszük,egyfelől természetes emberi tulajdonság).
De ilyen sokadrendű dolgokon felesleges vitatkozni: én csak érveket hoztam fel a szinkron mellett,nem mondtam azt,hogy nézzél Te is szinkronos filmeket.Ahogy engem se kényszerítsen arra senki,hogy feliratos filmeket nézzek (pl:"nyelvtanulás" jogcímen).
@Roland2: Hát igen, egy kettő. Ne csak nyelvtanulás szempontjából közelítsük meg dolgot, mert én nem azt tettem. A magyar szinkron mint mondtam pocsék: nem adja vissza az eredeti érzelmeit, az eredeti játékát a filmek, hanem átírja. Nem a hangokkal van a baj, hanem azzal, hogy rosszul osztják be őket, a szövegezés egy 0. Önmagadhoz mérsz másokat, holott sokan vannak akik igényes dolgokat szeretik, míg mások igénytelenek. A divatos fikázásról meg annyit, hogy szerintem inkább minden kezd elhülyülni, de mindig ott van a hülyeséggel szemben a kritika, az ellenállás. Együnk mindnyájan tehén...rt és miért? Ezermilliárd légy is azt eszi és ez többszöröse az emberiség számának, ráadásul a legyek sokkal erősebbek mint az ember. Ezzel a paródiával lehetne a magyar szinkront hasonlítani: www.youtube.com/watch?v=B2h3bVg1AAw
@doncsecz: Hát azért néha szokott lenni egy-két kazah,román,thaiföldi,iráni,kínai feliratos film az állami csatornákon :D
Ha már így szóba jött: azért európai,nem angolnyelvű filmeket is le szoktak szinkronizálni: és logikusan gondolkozva minek nézzem meg Jean Reno vagy Belmondo filmjeit eredeti hangon,feliratozva,mikor nem akarok franciául tanulni ? Ha nem érdekel a francia nyelv,akkor minek nézzem meg eredeti hangon,nyelven ??
Másik: anyukám szokása,h. főzés közben bekapcsolja a tv-t (általában a sorozatok miatt),és időnként bele-belekukkant,de a hangok,párbeszédek alapján nyomon tudja követni az eseményeket.Azt hiszem mérgelődne is,ha ez a szokása nehézségekbe ütközne : vagy főz vagy olvassa a filmet :)
De néha mindenkivel előordul,h. filmnézés közben közbe jön valami apróság,ami kis időre elvonja a figyelmünket a képernyőről,és ha még a szöveget sem halljuk,vagy értjük addig,akkor gondok lehetnek később a cselekményszálak megértésével..
Ezért sem lehet olyan élvezhető egy feliratos film,mint egy szinkronizált.
Szóba jött ,h. az ismeretterjesztő műsoroknál gyenge a szinkron: ez még elfogadható szerintem,mivel az embert elsősorban a tudományos mondanivaló érdekli,egy ilyen műsorban nem kell számítani színészi játékra vagy bármilyen cslekményszálra,ergo nem mérhető össze egy "sima" filmmel.
Azzal sem értek egyet,h. romlana a magyar szinkron színvonala,szerintem Kautzky Armand,Dörner György,Hujber Ferenc,Kálid Artúr és (még lehetne sorolni az ismertebb neveket ) játéka szerintem egyáltalán nem rossz.Csak mostanában divat lett mindent "fikázni"...
"..de a szlovénok már rég hozzávannak az ilyesmihez szokva, az nekik nem okoz gondot. "
Ha egész életemben csak zsíroskenyeret ettem és vízet ittam volna,lehet,hogy én is megszoktam volna és nem vágynék másra.Szerintem ha a magyar filmipar átállna a feliratos filmekre,az egyértelmű visszalépés volna.
De egyébként kábelcsatornán vagy interneten nem nehéz idegennyelvű műsorokat vagy filmeket találni,ha valaki azt akar nézni.Ergo ezért nem is nagyon értem a "szinkronellenesek" panaszait.
Apropó, ha érdekelnek a feliratos filmek, nézzetek be ide is:
mozi.freeforums.org
@Roland2: Hány feliratos film megy a tévében? Elég kevés, legfeljebb csak a régi filmek. Az sem igaz, hogy elvenné a figyelmet a filmről, mert az olyan akciódús jelenetekben még gyakorta az ember nem figyel a színészek beszédeire. A szinkronon felnőtt magyar generációk persze, hogy nem tudnak erre odafigyelni, de a szlovénok már rég hozzávannak az ilyesmihez szokva, az nekik nem okoz gondot. A magyar szinkronizálásban az évek múlásával nem látok minőséget, egy újonnan bejött Terence Hill filmet is elég rosszul szinkronizáltak, az angol nyomtatott vették mintául, de még az is eléggé elütött attól, a beszéd meglehetősen gyermeteg volt, a szöveg sem volt kellőképpen kidolgozva.
@Studiolum:
Zsír :)
@tofalvip:
Ilyen sorozatokat max. vietnami szinkronban vagyok hajlandó "megnézni". Sokkal szórakoztatóbb, amikor egyetlen női hang végigcsicsergi az egészet, függetlenül attól, hogy ki beszél és mit.
De csak a te kedvedért: www.youtube.com/watch?v=WODcuiBgUXU&feature=player_detailpage#t=32s
Padlizsán!
Személyes tapasztalat arról, mennyit segít a szinkronizálás hiánya ha nem is az angol, de legalább a rokon nyelvek tanulásában. Spanyol barátommal voltunk Berethalmon: szász lutheránus püspöki székhely impozáns gótikus erődtemplommal, körötte kicsi, mára színtiszta román falu. A főtéren néhány öt-hatéves román gyerek szalad a külföldiekhez. Messziről hallva spanyol beszélgetésünket, először tökéletes olaszsággal szólítanak meg, aztán „korrigálják” magukat, és tökéletes spanyollal folytatják. „Honnan tudtok ilyen jól spanyolul?” kérdezi barátom döbbenten. „De las telenovelas”, mondják.
@Nước mắm ngon quá!:
Akkor te nem nézed a dél-koreai sorozatokat (A palota ékköve, A Silla királyság ékköve, A királyi ház titkai), vagy hiányos műveltséged miatt nem veszed észre a sok bakit és szarvashibát.
A nyelvtanulásban a feliratozott filmek biztos segítenek. Szinkronizált filmekkel nem lehet idegen nyelvet tanulni. Ezt egy józan paraszt is tudja, nem kell ehhez doktori diploma.
@tofalvip: Különösen hátszőrborzoló hanglejtéssel és artikulációval a kábeltévés, Discovery, NatGeo, stb. szinkronjai készülnek.