Szigorodnak a nyelvvizsgakövetlemények

@aspen: "Egy műnyelv létrehozása kissé nevetséges. " Egy műnylvnek közvetítő szerepe van főleg, tehát globális kultúra van mögötte. Annyiból nem lenne nevetséges, hogy egy műnyelv senkinek nem az anyanyelve, tehát nem lennének előnyben az anyanyelvi beszélők a nem anyanyelvi beszélőkkel szemben. De persze az angol mögött gazdasági hatalom van, tehát elképzelhetetlen, hogy leváltsa az eszperantó. Egyébként meg műnyelvet csinálni szórakoztató, de eszperantóul biztos nem tanulnék, még ha tömegek beszélnék is mert nem tetszik , és a struktúrája sem tetszik. És az indoeurópai nyelvi alap se tetszik, mert akkor inkább tanul az ember előbb angolt, németet, franciát, spanyolt, oroszt, olaszt, portugált, ha meg már mind tudja nem lesz kedve egy újabb indoeurópai nyelvhez:-). Sokkal átgondoltabb nyelvet lehetne szerkeszteni. Persze annak megalkotása is sok idő lenne, annyi idő alatt négy nyelven is megtanul az ember.:-)

@El Vaquero: "ez adja a magyar akcentus legjellegzetesebb vonását."

" nélküle összedőlő kártyavárként lesz majdnem teljesen használhatatlan és megérthetetlen" na itt ebben a két mondatban azért kicsit ellentmondasz magadnak.:-) Azért ne túlozzunk, még ha fontos is, és némely esetben jelentésmegkülönböztető szerepe van, akkor sem lesz teljesen használhatatlan, csak akcentussal beszél, aki rosszul használja. De én itt konkrétan a zenei hangsúlyos nyelvekre gondoltam, tehát vegyük csak az egy szótagos szavakat, azt négyféleképp "dalolva" akár négy jelentés, vagyis egy hamisan éneklő kínai x-faktoros még a nótát is elrontja, nemcsak a dallamot.:-)

"minden faktorban" minden faktorban egy anyanyelvi szintű sem tud anyanyelvi szinten.:-)

@El Vaquero: Telitalálat az" anyanyelvi "hozzászólásod. Azt csak az anyatejjel lehet magunkba szívni.

Egy műnyelv létrehozása kissé nevetséges. Nincsenek anyanyelvi beszélők, nincsen mögötte kultúra és ország.

@arafuraferi: de, angolban is jelenthet mást, ha nem oda teszed a hangsúlyt. Egyébként a szó első szótagjának hangsúlyozása a legnagyobb kiejtési hiba, amit magyarok elkövetnek, ez adja a magyar akcentus legjellegzetesebb vonását. A legtöbb nyelvben nem az első szótagon van a hangsúly, ha mégis néhány vagy sok szónál az első szótagra esik, az általában inkább véletlen, mint főszabály. Főleg a germán nyelvekben nagyon fontos a hangsúly, az határozza meg a mondatritmust, hanglejtést, helyesírást, és mindent, a nyelv gerincét adja, nélküle összedőlő kártyavárként lesz majdnem teljesen használhatatlan és megérthetetlen az egész nyelv. Ugyanez igaz az összes nyelvre, ahol nem állandó a hangsúly helye, és jelentésmegkülönböztető szerepe van.

Azzal egyetértek, hogy nyelvvizsgaszint erejéig léteznek a hagyományos oktatási módszerek fényében könnyebb és nehezebb nyelvek, rendszerezhetőbb nyelvtannal, kevesebb kivétellel, latin ábécével írva, stb.. Azzal viszont nem értek egyet, hogy az anyanyelvi szintet el lehet érni. Anyanyelvi szintet csak kisgyerekkorban lehet elérni, nem iskolai, nem tudományos, hanem életvitelszerű, szerves nyelvi fejlődéssel a mindennapi élet során, úgy, ahogy ez az anyanyelviek esetén történik már pár ezer éve. Az anyanyelvi szintet utólag csak megközelíteni lehet, és egyes faktorokban (pl. spontán kiejtés) el is lehet érni ilyen szintet, de egészében (minden faktorban: spontaneitás, szókincs, kulturális aspektusok) az anyanyelvi szint utólag már elérhetetlen. Persze, vannak emberek, akik 30+ éve élnek a célnyelv országában, és több nyelvi faktorban olyan jók, hogy a velük először találkozó, ottani anyanyelviek is csak sokára jönnek rá az ellenkezőjére, de ez csak látszat. Nem jelenti azt, hogy az anyanyelvi szint utólagos eléréséről van szó.

Ez a hír is egy nagy szar. Sem arról nincs benne szó, hogy mit takar ez a szigorítás, miért csak 3769-től léptetik életbe, mi indokolta, mit szeretnének ezzel elérni, mit terveznek ehhez a nyelvoktatáson változtatni, ezeket a részleteket mikor lehet megtudni. Mondjuk engem már nem érint, mert nem fogok nyelvvizsgázni, persze nyelvileg fejlesztem magam, de újabb nyelvvizsgáért nem adok ki pénzt, nem pazarlok rá időt. Semmire nem jó, és nem is tartottam soha semmire. Egyszerű állami papírozás és állampolgárvakítás, aki tényleg tud egy nyelvet, az nyelvvizsga nélkül is tud. A legtöbb ember így is csak felvételi és a diploma megszerzése miatt csinálja meg a nyelvvizsgát, nagyon kevesen fognak bele más okból.

Példák: A szerbet nehezebb megtanulni, mint a horvátot, mert egy plusz írást meg kell tanulni. A kínait nehezebb, mint az angolt, mert ha angolban rosszul ejtesz egy hangsúlyt, attól még nem jelent mást, tehát átrugdosnak a vizsgán, de ha kínaiban teszed ezt, ott jelentésbeli következményei vannak, nem beszélve hogy egy fogalomírást megtanulni évek.

@LvT: "nem tökéletesen szabályos" Viszont szabályosabb, mint bármely kivételekkel teli természetes nyelv. Tehát, akiknek nulla nyelvtudással 3 hónap múlva kéne a papír, mindenképp az eszperantó javasolható..:-)

Az viszont igaz, hogy a túl szabályos is lehet korlát. Egy mesterséges nyelv gyártása során is meg kellene találni az egyensúlyt. Hisz pl. a szóképzést felesleges túl szabályosra csinálni, hisz az ember a beszéd során csak ritkán képez szót magától, viszont a ragozni, meg ragoz.

@bm613: "@Márk12: De van." Igazad van. Egy mesterséges nyelv általában lényegesen könnyebben tanulható (mert szabályosabbra gyártják), mint egy természetes.

@Márk12: De van. Egyrészt lásd fentebb. Másrészt mivel mindenki anyanyelvi tudással kezd el nyelvet tanulni, ezért az a viszonyítási alap. És egy magyar anyanyelvűnek van ami könnyebben tanulható. Harmadrészt pedig a nyelvvizsgaszint az anyanyelvi szinthez képest egy erősen csökkent szintű nyelvtudás, és olyan szinten mindenképp van értelme nehézségről, vagy könnyebbségről beszélni (közhely: a német középszintig (a ragozás miatt) nehezebb, mint az angol, utána az angol nehezebb . Anyanyelvi szinten elsajátítani pedig bármely nyelvet baromi nehéz, ott már valóban nincs értelme nehézségről beszélni.) Negyedrészt pedig erősen egyénfüggően van akinek ez nehezebb, van akinek amaz.

@bm613: Az eszperantó valójában nem tökéletesen szabályos: ez csak propagandaszólam. Azonban, az a része, a tabellaszavak, ahol ténylegesen szabályos, a legnehezebben megtanulható sajátosságai közé tartozik.

@Márk12: De van. Az eszperantó ugyanis tökéletesen szabályos, sehol semmiféle kivételt nem tartalmaz, így valóban elég könnyű lehet elsajátítani.

@Szalakóta: Nem zavar, hogy nincs értelme "könnyebb" vagy "nehezebb" nyelvekről beszélni?

Bocs, hogy ennyire szétaprózom, de sajnos így jutnak eszembe a gondolatok.

A világ eszperantistáinak szövetsége (UEA) köszönetet fog mondani Orbán Viktornak, hogy hozzájárult az eszperantó nyelv népszerűvé válásához Magyarországon.

Meg fog nőni a könnyű nyelvekből nyelvvizsgázók száma.

A jelenlegi kormány pedig majd a börtönben gondolkodhat azon, hogy vajon mit rontott el.

Ezzel a szigorítással, és a nyelvoktatás javításának elmaradásával a kormány végleg felbontja azt az összefogást, ami a megválasztásához vezetett. Úgyhogy 2020-ban már egy másik kormány fog foglalkozni ezzel a kérdéssel.