Szentistvánok találkozója
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szentistvánbaksán rendezik meg a Szent Király Szövetség szervezésében azoknak a határon inneni és túli településeknek a találkozóját, amelyek nevükben viselik az államalapító király nevét.
A történelmi Magyarországon csaknem két tucat település őrizte nevében Szent Istvánt: a huszonegyből tizenegy helység a mai Magyarországon található, hat Erdélyben, négy a Felvidéken. A községek évente felváltva látják vendégül egymás képviselőit, hogy közösen emlékezzenek a keresztény magyar állam születésnapjára, az alapító királyra, az ország történelmére.
A Szent Király Szövetség – alapító okirata szerint – a települések önazonosságának megőrzésére, az országhatároktól függetlenül érvényesülő kulturális, gazdasági, szellemi, lelki magyar egységre, az egyenlő jogok és esélyek alapján való történelmi megbékélésre és az európai integráció megteremtésére törekszik.
Szentistvánbaksán kétszeresen is jeles lesz a hétvége. A találkozót színesíti az is, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – az egykori Abaúj-Torna vármegye déli részén – elterülő falu a régi Abaúj vármegye legrégibb községe volt, 750 évvel ezelőtt alapították.
Egyházközségünk Apátistvánfalva nevében is egy szent van, de nem a király, hanem a ciszterek alapítója az angol Harding Szent István. Az apát megjelölés ezt hivatott jelezni, de régen csak simán Istvánfalva volt a neve, ami miatt voltak akik összetévesztették Szent Istvánnal is, de manapság is ki gondolná, hogy egy magyarországi szlovén falunak egy angol a patrónusa.