Švejk, a jó katona az Arany Ösvényen
Ha Prágáról szóló útikönyv fordítását vállaljuk el, nem lenne érdemes legalább valami nagyon minimális szinten tisztában lenni olyan alapvető dolgokkal, mint például a Švejk pontos magyar címe, vagy a talán leghíresebb prágai utca bevett magyar neve? És ha angolról fordítunk, nem lenne elvárható, hogy az angol szavakat le is fordítsuk?
Igen kiváló gyűjtemény következik Richárdnak köszönhetően, aki még bő három és fél évvel ezelőtt tisztelt meg minket ezzel a beküldéssel. Ironikusnak szánhatta levele zárómondatát:
Remélem a gyűjtésem közlésre érdemes (valamikor egy év múlva?).
De sajnos, ez ennél tovább tartott – gondolom, nem vigasztalja őt az sem, hogy vannak még négy évnél is régebbi beküldések a sok száz darabos várólistán. Ilyenkor a szokásos bocsánatkérés mellett azért mindig meg szoktuk jegyezni, hogy de ugye megmondtuk, hogy valamikor majd csak megjelenik – mintha ez mentené tempónkat. De ha egyszer túl sok a félrefordítás és túl kevés a szerkesztő!
(Forrás: Andreas Praefcke / CC BY 3.0 / Wikimedia Commons)
Nézzük hát ezt a szép, hosszú anyagot:
Prágai hétvégére készülve került a kezembe a városról szóló Prága című útikönyv, melyet a Booklands 2000 Kiadó adott ki. A könyv a Globetrotter Travel Guide Prague negyedik, vélhetően angol nyelvű kiadása alapján készült, sajnos az eredeti kiadvány nincs meg nekem, így nem tudom a két változatot összehasonlítani. A magyar nyelvű példány nem csupán félrefordításaival okoz kellemetlen perceket az olvasónak, hanem a magyartalanságok is komoly fejfájást okozhatnak.
Szinte oldalanként lehet zavaró/hibás mondatokat találni, ezekből szeretném bemutatni a súlyosabbakat és néhány véletlenszerűen választottat, hogy az összhatást érzékelni lehessen.
5. old.: A könyv első mondata: Prága egy rendkívül szép város Európa szívében, melynek pompás épületei fényt vetnek gazdag történelmére.
Még jó, hogy nem árnyékot! Nem inkább fénnyel ragyogják be gazdag történelmét?
12. old.: IV. Károlyról: A legnagyobb érdeme, hogy bevezette Közép-Európa békés időszakát...
Inkább elhozta vagy békét teremtett Közép-Európában stb.
13. old.: A Kepler-törvényekről: ... az egy kör megtételéhez szükséges idő arányos a naptól való átlagos távolságával.
Talán csak kukacoskodás, de nem naptól, hanem Naptól való távolság, legalábbis Kepler megfogalmazásában. Másrészt nem az átlagos távolsággal, hanem az átlagos távolság 3/2 hatványával.
32. old.: Husz szobráról melyet 1915-ben az elmaradt avatás miatt virágokkal borították, majd 1968-ban fekete lepelbe burkoltak ez a cím szerepel a kis fülszövegben: Emlékművi ellenállás. Ez vajon mit jelenthet? Talán az emlékmű, mint az ellenállás jelképe.
33. old: Az asztronómia óráról szóló szövegből valamiért kimaradt az óra neve: Orloj.
Amit viszont megtudhatunk róla, az a következő: A halál csontvázszerű figurája meghúz egy kötelet és átfordít egy homokórát. A jobb oldalon a török (a kéj eufemisztikus jelképe, melyet mára átneveztek) megrázza a fejét, míg a baloldali Vanity felemeli tükrét és Greed a pénztárcáját.
Mire nevezték át a törököt? Szerintem pusztán a kéj szimbóluma.
Vanity miért nem hiúság, Greed miért nem mohóság, ezeket miért nem sikerült lefordítani?
35. old: Husz egy összetett személyiség volt, és tökéletes természetfeletti képességének s a cseh néptömegekhez való fordulásának több volt az oka, mint pusztán vallási meggyőződés.
Természetfeletti képesség, pláne tökéletes? Akkor miért nem repült el a máglyáról vagy zúzta porrá az egész helyőrséget?
Paraszti származása miatt jobban hozzátartozott a cseh néphez, mint az egész neheztelő - főleg német - vallási elit.
Neheztelő? Talán elnyomó.
56. old: A Petrin-dombi siklóról: Disembark a Nebozízek állomáson megáll félúton, hogy megcsodálhassuk a kilátást.
Disembark?? Elfogyott a fordítási kedv?
66. old: Az igazán közismert Aranyművesek utcája ebben a könyvben Arany Ösvény, gondolom ez valami indián kerület Prágában. Bár a csehvel csehül állok, a szövegben szereplő Zlatá ulicka orosz tanulmányaim alapján is legalább a kevésbé szörnyű Arany utca lehetett volna.
86. old: Alfonz Mucharól: Nem több, mint néhány a jugendstílust (sic!) népszerűsítő ember ismerte el, az ő munkája díszít néhány kiemelkedő épületet, mint a Szent Vítus Katedrálist és a Városháza katedrálisablakát statikusnak és élettelennek tartják, de a Városháza freskói ábrázolva a polgári erényeket, dinamikusak és megragadóak.
Ezt egy magyar anyanyelvű lektornak el kellett volna olvasnia.
93. old: Jaroslav Hasek: Svejk, a jó katona
Az rendben, hogy angolul good soldierként adja ki a wikipédia, de magyarul elég egyértelmű a könyv címe. Szerintem aki Prágáról és a cseh kultúráról fordít, annak ezzel tisztában kellene lennie.
100. old: a Sztálin szoborról: Otokar Svec, a szobrász öngyilkos lett, mielőtt lelepleződött, és egy évvel később Khrushchev feljelentette Sztálint.
Mármint lelepleződőtt a szobor, mármint Hrucsov, hisz magyarul továbbra is így hívjuk. Ezen kívül nem feljelentette, hanem pártkongresszuson beszélt Sztálin hibáiról, elindította a desztalinizációt. A két tagmondat ráadásul nem kapcsolódik össze.
Végül az utolsó 126. oldalról: A nemzeti nyelv a cseh, és néhányan megkísérlik beszélni is, mely nagy megbecsülést jelent.
Esetleg nagy megbecsülést okoz, elismerést vált ki vagy egyszerűen csak örülnek neki a helyiek.
Valószínűleg rengeteg hasonlót találhatnék, amit olvasáskor rögtön nem írtam ki, de talán ez is elég.
Van ugyan a fentiek között kettő vagy három, ami inkább rossz megfogalmazás, mintsem félrefordítás, de az elég egyértelmű, hogy az egész fordítás színvonala borzalmas.
A képrejtvényhez: kissé laza kapcsolat, de nekem ez jutott eszembe: A képen Hillary Clinton látható, Bill Clinton felesége, az utolsó női külügyminiszter (secretary of state) az USA-ban.
Az első női külügyminiszter (Bill Clinton alatt) Madeleine Albright volt, aki Prágában született, és Hillary Clintont támogatta a 2008-as elnökválasztás alkalmával, külügyi témákban ő volt az egyik fontos tanácsadója.
„Ezt egy magyar anyanyelvű lektornak el kellett volna olvasnia.”
Nekem a fordítás színvonala alapján az a véleményem, hogy ezt a művet nemhogy lektor nem olvasta, hanem se szerkesztő, se korrektor, de még a fordító ismerősei sem.
Gondolom vagy a középfokú nyelvvizsgát frissen megszerző Pistikének adták oda, hogy fordítsa le, vagy két napos határidőt adtak a teljes műre. Szégyen, hogy ilyen minőségű anyagot valaki kiad a kezéből, a kiadó meg kiadja, és nem átallanak még pénzt is kérni érte.
A Zlatá ulicka bevett magyar elnevezése Arany utcácska.