0:05
Főoldal | Rénhírek
Ki szavatol?

Stratégiailag kiemelt cél:
az idegen nyelvek tanításáról a Natban

Az új Nat tervezetét áttekintve az idegen nyelvek tanításával kapcsolatban több új elemet is felfedeztünk az eddig érvényben lévő szabályozáshoz képest. A szabályozás bizonyos értelemben szigorúbb lett. Az alábbiakban áttekintjük az új elemeket, és megvizsgáljuk, hogy a szigorodás biztosíthatja-e az idegennyelv-tudás szintjének a javulását.

nyest.hu | 2012. február 29.

Az oktatási kormányzat több változást, illetve változtatást is ígért az idegen nyelvek tanítása, illetve az idegen nyelvi tudás szintjének növelése terén. Az ugyanis kétségbevonhatatlan, hogy a magyar fiatalok idegennyelv-tudás szintje – finoman szólva – nem kielégítő. 2011 nyarán nagy vihart kavart például az az ötlet, amely szerint első nyelvként nem az angolt, hanem valamely újlatin nyelvet kellene tanulniuk gyerekeinknek. Nem sokkal később került nyilvánosságra, hogy a kormányzat a felsőoktatásba lépés feltételéül tenné a középfokú nyelvvizsgát. Ezzel egyidejűleg az oktatási államtitkárság egy új nyelvoktatási stratégia kidolgozásáról is hírt adott. A stratégia azonban külön dokumentumban azóta sem látott napvilágot. Nyomát kerestük már az új köznevelési törvényben is, de nem találtuk.

A bizarr ötletek terén amúgy is nem egy esetben visszavonulót fújt az oktatási kormányzat. A felvételihez kötelezővé álmodott nyelvvizsga végül meg nem valósult vágyálom (lidércnyomás) maradt. Sőt, végül a felsőoktatási törvényhez beadott módosítások között szerepelt az úgynevezett nyelvvizsga-amnesztia is, amely megadná a lehetőséget a felsőoktatási intézményeknek arra, hogy nyelvtudás híján szélnek ereszthessék diplomásaikat.

A sokféle ötletből, és a felemás megvalósulásból a bizonytalanság tükröződik. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a nyelvtudás szintjét növelni kell, de hogy ezt hogyan lehet elérni, és mi mindenen kellene ehhez változtatni, az már korántsem ennyire egyszerű. Lássuk, miként közelít a problémához az új Nat tervezete!

Hogyan lehet javítani?

Logikusnak hangzik, hogy az idegennyelv-tudás szintjét azzal lehet növelni, ha növeljük az oktatásának a színvonalát. No, de mivel növelhető a színvonal? – Ez már egy jóval bonyolultabb kérdés.

Az oktatás színvonala sok mindenen múlik: a tanárok tárgyi és módszertani felkészültségén, a kötelező tanítási órák számán, a tanítás szemléletén, a tanítás módszerein, azon, hogy más tantárgyak hogyan segítik (vagy épp blokkolják) az adott tárgy tanításának hatékonyságát, illetve még azon is, hogy a diákokat körülvevő világ mennyire követeli meg, illetve mennyire segíti az adott tárgy tanulását. Ezek a tényezők persze nem függetlenek egymástól; együttesen hatnak arra, hogy mennyire lesz hatékony egy adott tantárgy tanítása. Ha például a gazdasági folyamatokat akarjuk megértetni, és a gazdasági életben való alapvető tájékozódás képességét akarjuk fejleszteni, akkor a tananyagot úgy kell alakítanunk, hogy az aktuális gazdasági helyzet problémáira választ adjon. Úgy kell terveznünk a matematika (és esetleg a történelem) tanítását, hogy a tantárgyak közötti összefüggések világosak legyenek. Módszerekben biztosan jobban járunk, ha gyakorlatorientáltak maradunk, és a létező problémákból indulunk ki, nem a közgazdaság-elméleti fogalmakból. Egyébként egy ilyen tárggyal még szerencsénk is lenne olyan szempontból, hogy a diákokat körülvevő világ mindenképp motivációt jelentene számukra az iskolai tanuláshoz is.

Sok kicsi...
Sok kicsi...
(Forrás: Wikimedia Commons / Julien Jorge / GNU-FDL 1.2)

De mi a helyzet az idegen nyelvek tanításának helyzetével ma Magyarországon? – Le kell szögeznünk, hogy a helyzet korántsem egyértelmű. A tanárok felkészültségével kapcsolatban nehéz lenne általánosítanunk; egy azonban biztos: a nyelvtanári szakok a módszertani felkészültséget messze magasabb szinten biztosítanak, mint más tanári szakok. A tankönyvekkel kapcsolatban is elégedettek lehetünk. Ma már gond nélkül elérhetőek a világ vezető kiadói által kiadott kiváló, modern tankönyvek, amelyekhez kiváló és részletes tanári kézikönyvek is tartoznak. (Természetesen ezt a minőséget meg is kell fizetni: ezek a könyvek kifejezetten drágának számítanak a mai könyvpiacon.) Idáig tehát az idegennyelv-tanítás helyzetéről viszonylag pozitív képet kapunk.

Ha azonban a tantárgyi környezetet nézzük, már sokkal kevésbé rózsás a helyzet. Az idegen nyelvek hatékony tanulásához elengedhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, azokon belül is a szövegértési és a szövegalkotási kompetenciák fejlettsége. Hiszen az a diák, aki az anyanyelvén is nehezen fogalmaz formális levelet, nem fogja könnyen megérteni, mi a különbség az angolban a magyarhoz képest. Ezen kívül fontosak természetesen a nyelvtani fogalmi ismeretek is (például a szófajok ismerete). De sajnos még ha fel is tennénk, hogy ezek mindenki számára érthetőek, és lehet rájuk alapozni, akkor sem nagyon tud ezekkel mit kezdeni az idegennyelv-tanítás. Gondoljunk például a szófajok és a mondatrészek összefüggéseire és össze nem függéseire. Például: ami angolul adverb (’adverbium, határozó vagy határozószó’) azt a magyar nyelvtan szerint hogy értjük meg jobban, ha határozónak tekintjük, és ezzel együtt mondattani kategóriának, vagy ha maradunk annál, hogy szófaj, és a magyar határozószóhoz hasonlítjuk? Utóbbinak az az előnye, hogy legalább nem okozunk fogalmi kavarodást, az előbbinek viszont az az előnye, hogy sokkal jobban leírjuk vele azon szavak körét, amelyek az angolban adverbnek tekinthetők. A mai helyzetben tehát éppen ezért gyakran talán az a probléma, hogy a diákoknak az anyanyelvi alapjai hiányoznak ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak nyelvet tanulni.

Melyik kalapból ugrik elő?
Melyik kalapból ugrik elő?
(Forrás: Wikimedia Commons / Robbiemuffin / GNU-FDL 1.2)

És mi a helyzet a tanulási kedvvel és a motivációval? Ennek megítélése nem könnyű, a helyzet ugyanis elég ellentmondásos. Egyfelől nem tudjuk elképzelni, hogy egy mai fiatal számára ne lenne fontos a nyelvtanulás, hogy azt látná, hogy a világban el lehet boldogulni az angol nyelv tudása nélkül. Ha már csak felmegy a YouTube-ra, ahhoz is kell némi angol. Ha a nemzetközileg teljesen nyitott Facebook közösségen ugyanazokon a 9gag poénokon akar röhögni, mint a többiek, akkor kell valamennyire tudnia angolul. Ugyanakkor az is igaz, hogy valójában minden nap túlélhető angoltudás nélkül: a filmeket szinkronizálják, minden oldal és minden program előbb-utóbb elérhető magyarul is, a Google fordítójának alkalmazásával akár egész weblapok tartalma magyarítható pillanatok alatt (most arról ne beszéljünk, hogy milyen minőségben). Továbbá: a szüleik és a tanáriak is többnyire elvannak nyelvtudás nélkül. Tehát a kényszer mégsem annyira erős. És mint a legtöbb dologban, ebben is érvényes a könnyebb ellenállás felé való elmozdulás.

Mi változik konkrétan?

Az előbbi bonyolult helyzetre nehéz lenne egy alaptantervben egyértelmű, mindenkire érvényes és jó megoldásokat találni. Ez persze nem jelenti azt, hogy előtanulmányok, az idegennyelv-tanulás és -tanítás rendszeres monitorozása alapján ne lehetne jó stratégiát készíteni. De ezt az új Nattól nem várhatjuk el. Lássuk, mi az, amit változtat az eddigi helyzeten!

Az eddigi szabályozáshoz képest újdonság, hogy a Nemzeti alaptantervben tételesen ki van mondva, mit és mikor kell elkezdeni tanulni. Az új Nat tervezete két idegen nyelv tanulását írja elő. Ezek közül az elsőt legkésőbb az általános iskola 4. osztályában el kell kezdeni tanulni, de – amennyiben van szakképzett pedagógusa az iskolának – el lehet kezdeni korábban is. Az első idegen nyelv az angol vagy a német lehet – bár erre csak egy zárójeles megjegyzés utal, és nincs tételesen kimondva a szabályzatban:

Az első idegen nyelv megválasztásakor (angol, német) ügyelni kell arra, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. (14. oldal)

Az első idegen nyelv tanulását – ahogyan az a fenti idézetből is kitetszik – biztosítani kell egészen a 12. évfolyamig. A nyelvtanulási folyamat 9 éve során a közoktatás azt vállalja, hogy a tanulókat eljutatta az európai szintezés szerinti B1-es szintre. (A szintekről lásd bővebben keretes anyagunkat.) Ezzel kapcsolatosan azt érdemes megjegyeznünk, hogy a magyar állam által elismert középfokú komplex nyelvvizsga a B1 szintet meghaladja. Magyarán: a közoktatás nem vállalja azt, hogy a középfokú nyelvvizsga szintjére felkészítene. A nyelvtudás szintezéseA nyelvtudás Európában elfogadott egységes szintezése hat fokozatú. Három kategórián belül különböztet meg két-két szintet. Az „A” kategória jelöli az alapszintű felhasználót – A1-es és A2-es szinten. A „B” kategória az önálló felhasználót jelöli – B1-es és B2-es szinten. És végül a „C” kategória a mesterszintű felhasználókat jelöli – C1-es és C2-es szinten. Utóbbi már a közel-anyanyelvi szintet jelenti. Bővebben lehet tájékozódni a szintezésről az Europass.hu oldalon.

A második idegen nyelv tanulása a 7. évfolyamon kezdődik. Ez az előírás már csak azért is furcsa, mert az oktatási kormányzat által is preferált 8 + 4 éves, hagyományos rendszerben ez praktikusan azt jelenti, hogy a második idegen nyelv tanulása az általános iskolában maximálisan két éven át folyik, majd a középiskolában egyáltalán nem biztos, hogy ez folytatódik, hiszen a középiskolának a második nyelvre vonatkozó folytonosságot nem kell fenntartania. Csak az első idegen nyelvre vonatkozik ilyen előírás:

A középiskolákban biztosítani kell a megkezdett első idegen nyelv B1 szintű oktatását. (14. oldal)

Sajnos azonban ez sem teljesen egyértelmű megfogalmazás. Mit jelent, hogy „biztosítani kell” a B1 szintű oktatást: erről a szintről indulhat a fejlesztés, erre a szintre érkezik a fejlesztés, vagy ezen a szinten kell tartani a diákok nyelvtudását. A második idegen nyelv tudását A2-es szintig kell elvinnie a 12. évfolyamig a közoktatásnak: ez nem túl nagy vállalás, egy erős alapfokú tudást jelent.

A sokféleség zűrzavara
A sokféleség zűrzavara
(Forrás: Wikimedia Commons)

A kötelezően tanult nyelvek száma tehát az általános iskolában megnőtt. Lássuk, hogyan alakultak az óraszámok arányaira vonatkozó előírások! A műveltségi területekre vonatkozóan a Nat egy táblázatban írja elő azoknak a százalékos arányait. Ezek az alaptanterv 2007-es változatához képest az idegen nyelv tanítása tekintetében igen jelentéktelen mértékben változtak. És nagyon téved, aki azt gondolja, hogy a növekedés irányában. Az 1–4. évfolyamon az órák 2–6%-át, 5–6. évfolyamon az órák 11–18%-át, 7–10. évfolyamon az órák 12–20 %-át és a 11–12. évfolyamon pedig az órák 13 %-át teszik ki a nyelvórák az előírás szerint. A 2007-es tanterv az 5–6. évfolyamra vonatkozóan is a 12–20%-os arányt írta elő. Ehhez képest a mostani tanterv – bár jelentéktelen mértékben, de – csökkentette a nyelvórák arányát. Óraszám-növekedés persze elképzelhető még így is, de csak abban az esetben, ha a kötelező összóraszám is megnő.

A súlyos változás az általános iskola felső két évfolyamát érinti tehát. Itt azt kell látnunk, hogy két idegen nyelvet fognak a diákok tanulni ugyanolyan óraszámarányban, mint amennyiben eddig egy nyelvet tanultak. Ez vélhetően nem hogy javítani nem fogja, de vélhetően rontani fogja a tanulás hatékonyságát.

Mi van még?

Mit találunk még az óraszámokon és a fejlesztési szinteken kívül az új Natban? Megtaláljuk az európai szabályozásnak megfelelő szintezést, néhány elméleti alapvetést az idegennyelvi kompetencia fejlesztéséhez. Ezek az elképzelések elég hasonlóak ahhoz, amit már az anyanyelvi kompetenciával kapcsolatban is említettük. Nevezetesen, hogy abból a nem bizonyított feltevésből indul ki a Nat, hogy a fogalmi, esetleg leíró nyelvészeti tudás szükséges feltétele egy nyelv használatának.

A nyelvi kompetencia magába foglalja a lexikai, grammatikai, szemantikai és fonológiai ismereteket, továbbá ezek használatának képességét. (53. oldal)

Az idegen nyelvekkel kapcsolatban persze nem olyan egyértelmű a helyzet, mert sokszor igenis segíti a nyelvtanulást, ha fogalmilag, rendszerben tudjuk tanulni az idegen nyelvet. De az teljesen biztos, hogy a jó nyelvtudásnak nem szükséges feltétele ez a fajta fogalmi bázis. Most arról nem is beszélve, hogy az idegen nyelvek fonológiájáról annak tudományos leírásáról egyik tankönyv sem tanít sok információt. És ez a fajta fogalmi megközelítés a kommunikáció és a gyakorlat helyébe lép, biztosan nem válik általa hatékonnyá a nyelvtanulás.

Mindezeken kívül – ki tudja, miért – a Nat idegen nyelvekről szóló fejezetében annak ellenére, hogy nem szerepel külön egyetlen élő nyelv tanításának sem a szabályozása, bekerült egy rész a klasszikus nyelvek tanításáról. Ez a következőképpen kezdődik:

Magyarországon a klasszikus nyelvek közül háromnak van – különböző mértékű – tanítási hagyománya. Ezek: a latin, az ógörög és az óhéber nyelv. Közülük ma a latin tanítása a legelterjedtebb, a Nat tehát a latin nyelv esetében fejti ki a fejlesztési feladatokat és közműveltségi elemeket. (59. oldal)

Ebben a részben csupán az a bizarr, hogy semelyik klasszikus nyelv tanítása nem elterjedt ma már, ugyanis ezek ma már nem szükségesek az általános műveltség megszerzéséhez. Viszont annak, hogy ez a Natba bekerült, vélhetően szimbolikus jelentősége van. Az lehet az értelme, hogy az új alaptanterv hagyományőrző, értékőrző jellegét hangsúlyozza. Sokak szemében azonban ez az idejétmúltság és az avíttság szimbóluma.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (30):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
7 éve 2012. március 3. 16:03
30 arafuraferi

Egyébként azt kell felfogni és megérteni, hogy nem annyira azzal van a baj, hogy mit oktatnak, hanem, hogy hogyan oktatják. Csak az ember idejét pocsékolják évekig. Az oktatás keveset ad, de sokat követel. Igénytelen tankönyvek, igénytelen jegyzetek, ha modernizáció, akkor igénytelen semmitmondó prezentációk. Az információ kincs, de csak a jól rendszerezett információ az. Az igénytelenség a könyvekre is igaz. Meg lehet nézni egy német könyvet a maga precizitásával, tömör, de ugyanakkor információdús tartalmával. Ahol egészséges egyensúly van a fényképek és szövegek mennyisége között, ahol az előbbiek nem csak csilllivilli díszek, hanem valódi információt hordoznak. A tantárgyak közt átfedések vannak, egy egyetemen akár öt tárgyból is leadják ugyanazt, de mindből máshogy. A tanároknak az a lényeg, hogy mit nem tudsz, nem az, hogy mit tudsz. Azért veszel részt az órákon, hogy be kerülj a létszámba, nem pedig azért, mert olyan érdekes, hogy szívesen elmész rá. A vizsgák pedig izgis szerencsejátékok, tekintve, hogy ember nincs aki mindent megtanul. Az értelmetlen időrabló feladtözönről ne is beszéljünk. A pofára osztályozás minden szinten nagy divat, de főként alsóbb szinteken, ahol az egyébként tehetséges gyerek jövőjét is befolyásolhatják kedvezőtlenül a hatalommániás tanárok. És persze egyre jobban tért hódít az értelmetlen továbbképzés (az értelmes továbbképzés javára), ahol alibi tananyagot adnak le csak azért, hogy a statisztikai mutatók javuljanak. Mindezt persze sokszor gyakorlatban helytálló szakembereknek tartják kötelező jelleggel többnyire diplomás hozzá nem értők.

A legnagyobb baj tehát a káosz, nem pedig az, hogy milyen tantárgyakat oktatnak, ezért van az, hogy az emberek mindent elfelejtenek az érettségit, illetve a záróvizsgát követően, amit az iskolapadban tanultak, és az első dolguk, hogy szemétbe dobják a régi jegyzeteiket.

7 éve 2012. március 3. 15:41
29 arafuraferi

@Nước mắm ngon quá!: "Latinból bőven elég a szókincs, a deklinációt, konjugációt nem vette át a magyar nyelv :)" Hát ja az igaz, de a szókincs még ma is hat az angolra, azon keresztül a magyarra. Meg sok okostojás kimondottan szeret latinul cseverészni, ha a pórnéppel társalog.:-)

7 éve 2012. március 3. 15:39
28 arafuraferi

@Nước mắm ngon quá!: "kevesebb biológia oktatás mellett meg végképp nem lesz, aki tudja, hogy miért nem növény pl. a gomba"

Fő a gyakorlatiasság, ugye? Hát ez legyen a legnagyobb baj, sokkal fontosabb, hogy tudja melyik gombapörköltbe nem döglik bele.

7 éve 2012. március 3. 12:19
27 Fejes László (nyest.hu)

@Nước mắm ngon quá!: Hát pont erről van szó. Az olyan pénzügyi számításokat, melyre mindenkinek szüksége lehet, bezzeg nem tanítják.

„kevesebb biológia oktatás mellett meg végképp nem lesz, aki tudja, hogy miért nem növény pl. a gomba.” Ez vicc, ez kb. hatodikos anyag.

@Apis: Én pl. a középiskolában tanultam meg angolul. Sőt, ha belegondolok, az ismeretségi körömben mindenki legalább egy nyelvet megtanult az iskolában azok közül, akik beszélnek nyelveket.

7 éve 2012. március 3. 08:27
26 Apis

Teljesen felesleges pénzkidobás iskolában nyelvet taníttatni. Nulla hatékonyság, demotivált gyerekek... Én nem nagyon hallottam még olyanról, aki ott tanult volna meg bármilyen idegen nyelvet. Ezt a pénzt inkább adják annak, aki nyelviskolába akar menni tanulni. Az biztosan motivált már eléggé ahhoz, hogy ne legyen kidobott pénz az oktatása. Akár pályáztatni is lehet, egyfajta ösztöndíj formájában, így a szegények is részesülhetnének egy elit oktatásban, szemben a kötelező iskola nyelvórák értelmetlen iszonyatával.

7 éve 2012. március 2. 21:27
25 Nước mắm ngon quá!

@arafuraferi: Szerintem is nagy baj, kevesebb biológia oktatás mellett meg végképp nem lesz, aki tudja, hogy miért nem növény pl. a gomba.

@arafuraferi: Lehet, hogy nyelvésznek, nyelvészkedőnek nem lenne rossz a latin, de lehet, hogy valakinek maradandó károkat okozna, ha felkérdeznék tőle a "passzív indikatív pluszkvamperfektumot", van akit ez annyira taszít, mint itt a legtöbbünket a kétismeretlenes egyenlet megoldóképletének a levezetése. Latinból bőven elég a szókincs, a deklinációt, konjugációt nem vette át a magyar nyelv :)

A lentebb már belinkelt videó angol eredetiben: www.youtube.com/watch?v=IIAdHEwiAy8

De a magyar szinkron kivételesen nagyon jó lett, a latin oktatás traumái :)

7 éve 2012. március 2. 16:16
24 arafuraferi

@Nước mắm ngon quá!: "nem tudok felismerni pl. madarakat vagy növényeket" Hát az baj, nagy baj. Egyébként a nyelvészeknek polihisztornak kéne lenniük, hiszen a nyelv mindenről "beszél". A legértékesebb dolog pedig az egyes nyelvekben, azoknak a természeti szókincse. Sokszor olyan rejtett tudást tartalmaz, amit csak kellő természetismerettel érthetünk meg. Az ember elszakadt a természettől, de ez nem biztos, hogy helyes (biztos, hogy nem az). Hiszen a része vagyunk annak, amit uralni akarunk annak ismerete nélkül.

7 éve 2012. március 2. 16:06
23 arafuraferi

A latinról: van haszna, lehet, hogy mást nem is kéne oktatni. Ez lehet kicsit furcsán hangzik, de ugye az van, hogy ami kötelező, azt utálják a kölkök. A latin nehéz, biztos nem fogják szeretni, de azért ragad rájuk ez meg az. És ez pont elég, hiszen latinból nincs is szükség nagyon többre. A későbbiekben akkor is hasznát fogják venni indoeurópai nyelvek tanulásánál. És nem utálják meg az angolt, ami ugye nagyon kellene. Szóval azt majd szívesen tanulják hobbiból. Vagy nem így gondoljátok?:-)

7 éve 2012. március 2. 14:10
22 Nước mắm ngon quá!

Ui. Nem ellenzem se a latint, se a görögöt, de az alapműveltség korról korra változik. 30-40 éve max. néhány beavatott értett a számítógépekhez, ma felhasználói szinten mindenkinek kell. Az iskolai tanrend meg nem terjedhet ki mindenre.

7 éve 2012. március 2. 14:05
21 Nước mắm ngon quá!

@Fejes László (nyest.hu): Persze, hogy nem kell mindenkinek a differenciálszámítás (nekem se de kb. egy hónap múlva személyesen fogja felkérdezni a prof. a leckét), de azért nem árt, ha valaki tudja mi az a kamatos kamat, vagy egyáltalán, hogyan számítják ki a törlesztőjét, mennyit fog fogyasztani az autó oda-vissza Horvátországba vagy hány négyzetméter csempe kell a fürdőszoba újraburkolásához. Kb. 10 évig nem használtam jóformán semmire a matekot, egy egyismeretlenes egyenletet is eltudok rontani, ha nem figyelek, pedig egyismeretlenes problémák előfordulnak a mindennapokban is. A fizika meg a többi se rossz, max. nem szívügye mindenkinek, de a legtöbb természettudományos szakon ezek az ismeretek kellenek, a matek meg szinte mindenhol, még egy szociológiai kutatásban is, pedig az már végképp messze van az természettudománytól. Szerintem a gimnáziumi humántagozatok megfelelően kezelik a dolgot, sajnos ennek megfelelően nem tudok felismerni pl. madarakat vagy növényeket, pedig ennyi környezetismeret elvárható lenne. A jövőben valószínűleg orrba-szájba nyomják majd a biológiát, fizikát, mert "ez a piacképes, nem a művészettörténet...".

@Noori Sato: Miért E/2? Mert ebben a formában rögzült, akkor is ha jelen esetben nem a beszédpartnerre vonatkozó kijelentés. Másrészt nem értem minek kellene latin kifejezéseket latin ragokkal egyeztetni magyar szövegkörnyezetben, elég a rögzült forma visszaadása, de még jobb magyarul, mert azt mindenki érti és nem hat tudálékosan, ráadásul ez a kifejezés magyarul is tökéletesen ismert. A római jog tankönyvek mániája, hogy a latin alanyi többeshez magyarul egyezteti az igét, olyan mondatok jönnek ki, hogy már-már pidzsin, megérne egy cikket a nyest.hu-n (Földi–Hamza: A római jog története és institúciói az aktuális mű, a régebbi generációk a Brósz–Pólayt ismerik). Németül is elég hülye pl. die Stimuli, de mivel nincs német többese, jobb híján muszáj. Jó dolog néha egy-egy latin szó, de szerintem, amit magyarul is tudunk mondani, azt miért nem mondanánk magyarul.

@Noori Sato: Ha ugyanarról beszélünk, akkor nem tudom miről vitatkozunk. :)

7 éve 2012. március 2. 12:44
20 Fejes László (nyest.hu)

@Noori Sato: Egyetértek, szerintem is felesleges olyan szinten tanítani mindenkinek a matematikát, fizikát, kémiát, biológiát, ahogyan ma teszik. A legtöbben valahogy átevickélnek ezeken, hogy aztán gyorsan el is felejtsék, amit tanultak – törvényszerűen, hiszen nincsen rá szükségük.

7 éve 2012. március 2. 10:25
19 Noori Sato

@Nước mắm ngon quá!: Miért használtam volna E/2. alakot, ha a mondatom E/3. személyűt kívánt meg? Magyarul sem mondunk olyat, hogy "ő hallgattál volna".

7 éve 2012. március 2. 10:15
18 Noori Sato

Hm. @Fejes László (nyest.hu): A matematika megértése valóban nagyon fontos azok számára, akik ebben a témában dolgoznak, kutatnak. A való életben azonban még egy könyvelőnek is elég a százalékszámítás, annál bonyolultabb műveleteket nem kell végeznie. Oktatása bőven elegendő általános iskolai szinten, azoknak, akiket éppen ez érdekel, elitgimnáziumokban, egyetemeken oktatható felsőbb szinten is.

@Nước mắm ngon quá!: Egyetemi szaknak jó, de minek kellene akárcsak gimnáziumban is még ezzel is terhelni az iskolásokat.

7 éve 2012. március 2. 09:30
17 Fejes László (nyest.hu)

@Nước mắm ngon quá!: Jó pap holtig! :D

@Noori Sato: A görög-latin kultúra megértése valóban nagyon fontos azok számára, akik kultúrtörténeti összefüggéseket kutatnak. Oktatása azonban bőven elegendő egyetemi, esetleg középiskolai szinten, azoknak, akiket éppen ez érdekel. Arra azonban nincs szükség, hogy országos szinten szabályozzák, mi szerepel a latinoktatásban ott, ahol tanítják.

7 éve 2012. március 2. 07:42
16 Molnár Cecília

A klasszikus nyelvek (a latin) említéséről: Azt gondolom, azért furcsa, hogy ez az egyetlen, amiről részletesebben szó van, mert (1) nagyon keveseket érint, kizárólagaz elitiskolák elitalakulatait, akik a jövőben esetleg klasszika-filológiát szeretnének tanulni (míg élő nyelveket mindenki fog tanulni); (2) mert ez a tanterv más tárgyakban azt hirdeti magáról, hogy "nem hagyja magára a tanárt" a fene nagy szabadsággal, és megmondja ("segít"), hogy mit kell tanítani. Az, hogy más nem került bele, a személyes interpretációmban azt jelenti: "Erről nincs ötletünk, ehhez nem értünk." A latin pedig azért kerül bele, mert pont azt a látszatot erősíti, hogy az új Natban az értékőrzés a fő szempont.