Forró hangulat a pedagógusnapon
A közszférában a bérek januári, 20 százalékos emelését, valamint a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását követelték pedagógus szakszervezetek vasárnap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott pedagógusnapi demonstráción.
A tüntetők a Jászai Mari térről vonultak az oktatási államtitkárságnak helyet adó minisztérium Szalay utcai épülete elé, tábláikon egyebek között „kontár kormány, mennyei erőforrás mystériuma – alattvalóknak, iskola a határon – ne már!” feliratok voltak olvashatóak.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, elfogyott a reményük, a hitük és a pénzük. Az értelmiségi lét helyett a megélhetésükért kell demonstrálniuk. Az érdekvédő kiemelte: a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetése megalapozatlan, mert annak nincsenek meg a jogi feltételei. Hozzátette, cinikus, aki azt mondja, hogy a jelenlegi bérhelyzetet fenn lehet tartani, ugyanakkor attól tartanak, az életpályamodell bevezetéséhez szükséges pénzt a „pedagógustársadalom kannibalizmusa árán” kívánják előteremteni.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a demonstráción azt hangsúlyozta, nem hagyják tönkretenni a magyar közoktatást. Mint mondta, „az egyeztetés nélküli törvények súlyosan pedagógus- és gyermekellenesek lettek”. Szerinte, ha nem halasztják el a köznevelési és a szakképzésről szóló törvény bevezetését, azzal „jóvátehetetlen károkat okoznak”.
A köznevelési törvény számos pontját „hiányosnak, zavarosnak” nevezte, amely nem szabályozza egyértelműen a közoktatás rendszerét. Megemlítette, hogy az iskolák üzemeltetése az önkormányzatokra hárul, miközben bevételeik egy részét elvonják tőlük. Rámutatott arra is: a közoktatási intézményfenntartás teljesen átalakul, a kormányhivatalok pedig dönthetnek majd az iskolák bezárásáról és a pedagógusok elbocsátásáról, amelybe azonban a szülői munkaközösségeknek nem lesz beleszólásuk. A kormány célja, hogy a gyermeknevelés az állam kezébe kerüljön, hogy „hatalomhoz hű állampolgárokat” neveljenek a pedagógusok – tette hozzá.
Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke elmondta, nem tudják, össze kell-e majd vonni osztályokat, illetve a tanárok kötelező óraszáma mennyi lesz, mert ezt a törvény nem szabályozza. Felhívta a figyelmet arra: mivel az iskolaigazgatók nem tudnak felkészülni a jogszabály bevezetésére, ezért azt el kell halasztani.
Úgy fogalmazott, nem akarják, hogy a pedagógusok „robotok legyenek”, akiknek végre kell hajtaniuk a „központi agy” által kiadott utasításokat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetését a költségvetés állapota 2013. szeptember 1-jétől nem teszi majd lehetővé.
Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy a törvények bevezetésével nem kerülhető el a létszámleépítés, az átalakítások legnagyobb vesztese pedig a szakképzés lehet, mert kiüresedhetnek a tanműhelyek, a szakképzésben tevékenykedő oktatók pedig más pályát választhatnak. Kételyeit fejezte ki ugyanakkor, hogy a 17 évesen a szakképzésből kikerülő tanulók el tudnak-e majd helyezkedni.
Nádori Lívia a szülők, valamint a Hálózat a Tanszabadságért képviseletében a nyilvánosság erejének fontosságát hangsúlyozta, amelynek segítségével a tanárok megmenekülhetnek a „jogfosztástól”.
A rendezvény végén Muity Mária, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének titkára felolvasta azt a kormánynak szóló, a követeléseiket tartalmazó petíciót, amelyet az öt szakszervezet képviselői adtak át az oktatási államtitkárság két politikai tanácsadójának, utóbbiak pedig rózsákat nyújtottak át pedagógusnap alkalmából az öt szakszervezeti vezetőnek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jebulon / GNU-FDL 1.2)
A petícióban egyebek között követelik, hogy a kormány kezdeményezze a köznevelésről szóló törvény és hozzá kapcsolódóan a szakképzésről szóló törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását, az ehhez szükséges törvénymódosításokat pedig haladéktalanul nyújtsa be az Országgyűlésnek.
Szerepel továbbá a dokumentumban, hogy a szakszervezetek közreműködésével a kormány tekintse át a foglalkoztatás szabályait és a pedagógus-életpályamodell rendelkezéseit, utóbbi bevezetése és a közalkalmazotti bértábla emelése pedig ne függjön létszámleépítésektől és munkateher-növekedéstől. Követelik ezenkívül a közszféra egészében a legalább 20 százalékos illetményemelést január 1-jétől.
A tüntetést támogatásáról biztosította 24 magyar konföderáció, ágazati szakszervezet, levélben fejezte ki szolidaritását az Európai Szakszervezeti Szövetség pedagógus ágazati bizottsága, valamint további 15 európai pedagógus szakszervezet.
Az ország számos településéről érkező tüntetők megtöltötték a minisztérium előtti területet a Szalay utcában, a demonstrálók között ott volt Szanyi Tibor, Kunhalmi Ágnes és Török Zsolt szocialista politikus és Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő.
A minisztérium megköszöni a pedagógusok munkáját
A pedagógus-életpályamodell a pedagógusoknak a jelenleginél sokkal nagyobb fizetést, kiszámítható előrejutási lehetőségeket, biztos jövőt garantál és világos minősítési rendszerről is gondoskodik – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma vasárnap, pedagógusnapi közleményében.
A szaktárca kiemelte: a legnagyobb tiszteletet érdemlik a pedagógusok, akik „nemzetünk jövőjét alapozzák meg, amikor gyermekeinket nevelik és tanítják”, ezért is fontos, hogy a pedagógusnapon megköszönjék munkájukat.
A minisztérium kitért arra, hogy a kormány az elmúlt két esztendőben igyekezett megteremteni a kiszámítható iskolai élet feltételeit, visszaadni a pedagógushivatás rangját, anyagi és erkölcsi megbecsültségét.
(Forrás: MTI)
A nagyobb állami szerepvállalással azt is biztosítani fogják, hogy a gyerekek egyformán jó iskolákban tanulhassanak, hogy Magyarországon ne legyenek első és másodrendű állampolgárok, hogy mindenkinek járjon a lehető legjobb nevelés, oktatás, bárhol is lakjon és bármilyen szociális körülmények között éljen – emelték ki.
Hozzátették: a kötelező iskolába járás korhatárát a legrövidebb idő alatt elsajátítható szakképzéshez igazították, de ettől függetlenül, aki tanulni akar, továbbra is ingyenes oktatás kertében szerezhet érettségit, s megfelelő tanulmányi eredményei esetén az állam támogatja a főiskolai, egyetemi tanulmányait is.
Nagy figyelmet szentelnek a tehetségek kibontakoztatására, az iskolarendszert úgy alakítják át, hogy minél kevesebben kallódjanak el. A Nemzeti alaptanterv biztosítja a nemzeti tudásminimumot és kijelöli a XXI. században is versenyképes tudás kereteit – sorolták.
Hangsúlyozták, hogy minden pedagógus munkájára számítanak, a pedagógus-elbocsátásokkal kapcsolatos híresztelés nem több negatív hangulatkeltésnél. Azt, hogy az egyre csökkenő gyereklétszám miatt kevesebb pedagógusra lesz szükség a jövőben, a nyugállományba vonulók státusának be nem töltésével kívánja az oktatási kormányzat megoldani, nem pedig elbocsátásokkal – mutattak rá.
„Évtizedes adósságokat pótolva az elmúlt két esztendőben számos feltételt megteremtettünk ahhoz, hogy az iskolákban nyugodt munka folyhasson, hogy a pedagógusok elsősorban a tanítványaikkal foglalkozhassanak kiszámítható körülmények között. Magyarország talpra állításában, a köznevelési rendszer megújításában minden hivatását szerető, munkáját elkötelezettséggel végző pedagógusra számítunk” – zárul a kommüniké.