Segítség! Nyelvgyilkos az esemes?
SMS – már maga az elnevezés is felháborító lehetne, hiszen nyelvromboló rövidítés. Vagy mégsem? 1ből +látjuk, h az-e.
Akinek volt már lelkiismeret-furdalása amiatt, hogy megyek helyett m1ek, hogy helyett egy h betű került az sms-ébe (vagy inkább szöveges üzenetébe?), ezúton feloldozást kap. Egy friss kutatásnak a Reading and Writing folyóiratban megjelent eredményei szerint ugyanis nemhogy rontja, de fejlesztheti a nyelvi készségeket a rövidítésektől hemzsegő sms- és csetnyelv.
A Newsweek egyenesen egy születőfélben lévő új angol nyelvjárásként emlegeti ezt a behelyettesítésekkel átszőtt és elvonatkoztatott jelektől hemzsegő nyelvhasználatot – angol nevén a textese-t. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogyha a szülés nem is, az anyakönyvezés nehézkes lesz – a pedagógusok között például számos ellenzője van a nyelv efféle „gyilkolásának”. Bár megakadályozni nemigen tudják a használatukat, sokan komolyan tartanak tőle, hogy a szótagokat sőt szavakat helyettesítő számok (például a 6, 7 vagy az 1), netán a hangzásukra apellálva használt betűk (ngm az engem helyett) roncsolást vihetnek végbe a nyelvben.
Ennél talán még komolyabb vád, hogy a diszlexia kialakulását serkentheti az sms-ek – bájosabb, de sajnos hosszabb nevükön susmusok – nyelve. Ez azonban egyelőre nem bizonyított, és – ahogyan a Newsweek felhívja rá a figyelmet – nyelvészek nem is nagyon szólaltak fel eddig a kérdésben.
Egészen ezidáig: nemrégiben ugyanis David Crystal frissen megjelent könyvében éppen ennek az ellenkezője mellett érvel. Az elismert nyelvészprofesszor magyarázata szerint a piktogramok és különféle rövidítések, betűszavak egyrészt nem a modern kor találmányai, másrészt kifejezetten kreativitást igénylőek. Ezért aztán azok a fiatalok (vagy öregek), akik gyakran használják üzeneteik nyelvében ezeket a „kreált” szavakat, jobb kapcsolatteremtők lehetnek hagyományosan értekező társaiknál.
A tinik helyes- vagy helytelen írását vizsgáló kutatás szerint ráadásul általában jobb helyesírók azok a gyerekek, akik lépten-nyomon rövidítgetnek ügyes-bajos susmusolásuk során. A szavak megfelelő betűzése tehát nem rövidítéshasználat kérdése, világít rá a Scientific American folyóirat cikke. Aki amúgy is ismeri a szavak helyesírását, annak nem rontja a teljesítményét az efféle „hanyag” szövegelés, aki viszont egyébként is rossz helyesíró… nos, azon persze az sms sem segít.