SMS-líra

A mobilnyomkodás művészete

Az utóbbi húsz évben új korszak kezdődött az írás történetében: az SMS-írás átformálta hétköznapjainkat és ünnepeinket, magánéletünket, és a művészetekben is egyre nagyobb teret hódít. Az SMS drámai hatásairól, a színpadi megjelenítés problémáiról és az SMS-sel való „szemétkedés” lehetőségeiről Kárpáti Péter drámaíróval beszélgettünk új darabja, a „Szörprájz parti” kapcsán.

Somfai Barbara | 2009. július 7.

Azt már régóta tudjuk, hogy az írószerszámok erősen befolyásolják az írás stílusát. A lúdtoll vagy az írógép is meghatározza a születendő mondat szerkezetét. Tollat mostanában már nemigen használunk, de a mobilunkat, a legmodernebb íróeszközt, szinte le sem tesszük. A mobiltelefon és az SMS hamar meghódította életünk legkülönbözőbb területeit, magával sodorva a megszokást, az etikettet, a helyesírást. És miközben a toll egyre furábban áll a kezünkben, a hüvelykujjunk félelmetes tempóra kapcsolt...

Békésen (?) SMS-ezők
(Forrás: Sanja Gjenero, sxc.hu)

SMS-folklór

A SMS, ez a kezdetben oly hétköznapinak és végtelenül praktikusnak tűnő műfaj, lassan meghódítja a művészetet is. Az SMS első művészi nyelvhasználói a folklór irányából érkeztek. A jelenség először a 2002-es országgyűlési választásokon öltött tömeges méretet. Manapság pedig már nem múlhat el karácsony, szilveszter vagy Valentin-nap a népköltészet SMS-ben érkező gyöngyszemei nélkül.

A Google-ban több mint 30 oldalnyi találat (www.nevenapja.hu, www.taplo.hu/sms, www.viccesuzenetek.hu, www.szerelmes.net/vers-sms/) illusztrálja az SMS-folklór terjedésének mértékét. Az SMS-versekkel már a nyelv- és a társadalomtudomány is komolyan foglalkozik.

21. századi haikuk

A hivatásos költők is hamar kapcsoltak. Nyilas Attilának már 2000-ben születtek SMS-versei, és ma már pályázatokat és versenyeket is rendszeresen kiírnak a műfaj virtuózainak. Az utóbbi évek lírai termésének leghíresebb short message-eit Varró Dániel írta 2007-es megjelenésű Szívdesszertjében. Ezek a 21. századi haikuk, úgy tűnik, a limitált karakterszámmal és a hüvelykujjkímélő rövidítésekkel együtt is alkalmasak egy szerelem megvallására, vagy legalábbis e vállalkozás nehézségeinek kifejezésére.

♂ és ♀ SMS-ben szakít (ha bír)

Talán nem véletlen, hogy az SMS eddig nemigen jelent meg a drámairodalomban, hiszen olvasva lehet izgalmas egy SMS-ben folytatott párbeszéd, de a színpadi megjelenítés nyilván nem egyszerű. Kárpáti Péter legújabb darabjában mégis éppen ezzel próbálkozik. A Szörprájz parti főhőse, ♂, egy szakítani képtelen férfi, sűrűn szakít és békül SMS-ben aktuális, elhagyhatatlan barátnőivel (☼ és ♀). Gyakran mindkét nővel egyszerre. A darabot mostanság egy, az Astoriához közel eső lakásban láthatjuk Nagy Zsolttal és a Hoppart társulat tagjaival az író rendezésében. A szerzővel az SMS lélektanáról és ennek a kommunikációnak a színpadi megjeleníthetőségéről beszélgettünk.

SMS-sziluett
(Forrás: Michal Zacharzewski, sxc.hu)

„Az SMS szörnyű. Be kéne tiltani”

Kárpáti Péter: Azért érdekelt az SMS, mert nagyon teátrális. Ez a párbeszéd nagyon pattogós, tőszavas és felfokozott, a beszélő felek pedig nem azonos térben vannak, így zajlik ez a nagyon speciális kommunikáció. Kíváncsi voltam, hogy lehet ezt színpadon megcsinálni.

Nyest.hu: Sikerült?

K. P.: Nem könnyű. Sok mindent kipróbáltunk, amíg eljutottunk a mostani verzióig, de még mindig nem vagyunk teljesen elégedettek az eredménnyel. Eleinte azzal is próbálkoztunk, hogy a szereplők valós ideig írják az SMS-eket, és érzelmek nélkül egyszerűen felolvassák. De úgy egyáltalán nem működött. Ott ültek a színészek, és nyomkodták a telefont. Az egész elvesztette az erejét, lassú volt és nagyon unalmas. Akkor kezdett ennek az egésznek a félelmetessége és a humora is működni, amikor a szereplők dialógusként kezelték az SMS szövegét, és a hozzájuk kötődő érzelmekkel mondták őket. Akkor előjöttek ennek az SMS nevű perverziónak a valódi finomságai.

Nyest.hu: Mivel nem vagytok elégedettek?

K. P.: Van például egy jelenet, ahol a főszereplő mindkét nővel SMS-ezik egyszerre. Szemétkedik velük. Az egyiknek azt mondja, hogy kórházba került, mert rosszul lett, a másiknak, hogy egy hídon áll, és le fog ugrani. A párhuzamos párbeszédekből lassan felépül ez az öngyilkossággal való terrorizálás. Mikor az egyik csaj bepánikol, a férfi magára hagyja. Nem ír többet, nem veszi fel a telefont, a lány meg teljesen egyedül marad az információval. És itt valahogy nem jön át eléggé ez a pánikroham. Az, hogy mennyire egyedül marad, hogy mennyire süket a telefon. És azért nem, mert a jelenetben ott van a férfi is; mellette ül a szobában. A csaj hiába nyüszít, nem jön át a helyzet félelmetessége.

Nyest.hu: Ezért mondtad, hogy az SMS perverzió?

K. P.: Igen, ezért is. Ennek a kommunikációnak abban áll az irracionalitása és a veszélyessége, hogy nincs visszacsatolás. Ha ugyanezt – az öngyilkossággal való fenyegetőzést – a férfi a telefonba mondaná el, a nő nem hinné el neki. Így viszont könnyen, a lebukás veszélye nélkül hazudik. Az SMS hatalom, hiszen lehetőséget ad az SMS-ezőknek arra, hogy egy kicsit együtt lehessenek. De ez nagyon megtévesztő tud lenni. Sokszor azért írunk SMS-t, mert egyedül vagyunk, és azt reméljük, hogy az SMS által oldódik a magány. Úgy kapsz valamennyit, egy SMS-nyit a másikból, hogy közben mégis teljesen egyedül maradsz. Megszólít és otthagy. A darabban a nő egyedül van, amikor a hídról leugrós SMS-t kapja. Kevés az információja, hisztériázni kezd, amiből nem tud kijönni. Tehát magányos, miközben annyit kapott, emennyitől kiborult. Ezek az otthagyások nem jöttek ki jól. Az SMS-es jeleneteken még dolgoznunk kell.

Nyest.hu: Szoktál SMS-ezni?

K. P.: Persze. Egyébként nagyon költői műfaj a rövidsége miatt, hogy sűríteni kell benne. Az SMS időt sűrít, és az is költőivé teszi, hogy az írás tempója miatt menet közben folyamatosan tudod módosítani, amit írsz. Variálhatsz. A beírás ideje alatt le is lehet higgadni. A darabban is van ilyen rész, ahol a férfi először beírja: „Dögölj meg!”, aztán kihúzza, és egy -t küld.

Nyest.hu: Akkor, bár szemétkedni is lehet SMS-sel, bizonyos szempontból új lehetőségeket nyit meg az üzenetküldők előtt...

K. P.: Igen, és az SMS pont ezért szörnyű. Be kéne tiltani. Az új lehetőségek miatt olyan brutálisan hatol a magánszférába, mint idáig semmi. SMS-ben olyat is elküldünk, amit telefonban vagy szemtől szembe nem vállalnánk, olyan időpontban, amikor már nem illene telefonálni. Nem véletlenül jönnek a szerelmi vallomások 90%-ban SMS-ben. Ezzel egy időben attól, hogy mindig mindenkinek küldhetünk üzenetet, hogy folyton elérhetőek vagyunk, az SMS mégis elveszti a költőiségét. Alapképességeink szűnnek meg. Ahogy az írás által megszűnt az emlékezet, az SMS által megszűnt a telepátia. Régen megsejtettük, mikor mire gondol a másik, most meg megkapjuk SMS-ben. A hatodik érzékünket, úgy tűnik, SMS-re váltottuk.