Rovásírás a Rákosmentén

arafuraferi:

"Régen volt már terítéken a héber-magyar nyelvrokonság gondolata (talán 18. században), most épp Krizsa terjeszti itt a nyesten ezt a szintén tudománytalan elméletet."

*********************************

Nem héber-magyar nyelvrokonságról írtam, hanem a két gyöknyelv, a magyar és a héber szavainak rokonításáról. A héber és a magyar NEM rokonnyelvek, de mindkettő gyöknyelv - és bármely két jól megtartott gyöknyelv szavai tömegesen összehasonlíthatóak. Miért? Azért, mert a gyöknyelvek az emberiség fajspecifikus beszédének ősi mássalhangzó-vázait - azok ősi értelmével együtt - a mai napig őrzik.

***************

Épp elég példát hoztam már fel erre a Gyökök és gyökerek (kit szégyenítettetek meg a "gyökerek" kifejezéssel?

Tehát abban a fórumban IS épp elég példát hoztam fel arra, hogy ezt a mondatot csúsztatásnak érezzem.

Én azt állítom, hogy mivel a magyar egy jól megtartott GYÖKNYELV, bármely más gyöknyelv 1 és 2 szótagú szavai tömegesen hasonlíthatóak össze. S a "tömegesen" alatt 80%-os hasonlíthatóságot értek. (Annyit találtam.)

Tegyük fel, hogy nem szándékos csúsztatás? Jó. Akkor viszont a magyarnak, mint gyöknyelvnek a teljes elutasításáról van szó. Éspedig bármiféle bizonyítás nélkül. S ezt minden résztvevő tudja, hogy így is van.

TUDOMÁNYTALANnak akkor nevezhetsz egy nyelvészeti irányzatot, ha létezik olyan nyelvtudományi ágazat, és annak kidolgozott módszere, amely a gyöknyelvek létezését tagadni képes.

Mivel élő gyöknyelvek (a magyart tagadod, azon kívül) ma is vannak: az arab, a héber, szanszkrit, dravida,

a holt nyelvek közül feltehetően a sumér, ezt nincs értelme tagadni.

Tagadni egyelőre csak a magyar nyelv gyöknyelvi szerkezetét próbáljátok. Vizsgálati eszközök azonban - a tagadáshoz - a manapság Magyarországon művelt "indoeurópai" nyelvészeti irányzatban NEM LÉTEZNEK.

******************

Ha nem viszont léteznek, akkor a tudomány itt az arab, a héber nyelvészet - és ezeken kívül az, amit én a magyar nyelvre vonatkozóan megalapoztam.

Tagadni ezt úgy lehetne, hogy fogod a magyar-héber gyökszótárt

elsajátítod azt a módszertant, amit én kifejlesztettem, és bebizonyítod, hogy a 7800 magyar szó rokonítása nem 80%-os, hanem - mondjuk - elenyésző. Hogy mondjuk csak finn-magyar rokonszavak számosságához hasonló, vagy annál is kevesebb volna.

************************

De még a módszertanom elsajátítása (új magyar nyelvészeti ágazat megtanulása) helyett is, már első közelítésben, AMATŐR MÓDON is meg lehetne győződni arról, hogy a magyar szavak óriási tömege,

a hasonló (gyakran teljesen azonos) hangzás mellett kifejezetten rokonértelmű szavakat rendel a héber megfelelőkhöz.

********************

Erre a mai hivatalos magyar nyelvtudomány nem hajlandó. Kézbevenni sem, belenézni sem, válaszolni sem az egyetemekre beküldött értesítésemre, hogy létezik egy ilyen 1000 oldalas gyökszótár (amely természetesen a módszertani alapokat is tartalmazza).

********************

Ismétlem: ha itt sem reagáltok arra, amit én mondok, folytassátok a társalgást és én ezt a fórumot is itthagyom.

Összefoglalom: a magyar és a héber nem rokonnyelvek, hanem GYÖKNYELVEK.

Nem kell démonizálni a rovásírást. És hát sokmindent használnak sokmindenre, ha valami előnyt szeretnének szerezni.

@Nước mắm ngon quá!: Sajnálom,hogy csalódást kell okoznom önnek:nincsenek politikai ellenfeleim!De van véleményem:a jobbik,a rosszabbik.Kizárólag az önök lekezelö cinizmusával van bajom.Ami a hébert illeti,történetesen akkor épp erröl olvastam,de vigyázat,hátha az "ellentáborba" tartozom.Ki tudja,elvégre nem ismerjük egymást.

@istentudja:

Na ez az a vélemény, amelynek hirdetői a rovásírást szimpla provokációs eszközként használják politikai ellenfeleikkel szemben. Nem a rovásírás a cél, hanem az annak kizsákmányolásával nyerhető propagandafelület. Sorry, de nem hiszem, hogy Vona G. vagy Morvai K. személyesen tud rovással írni...

A héberre való célozgatás meg a vélt(!) ellentábor etnikai származásának burkolt felemlegetése.

@DJS: De mennyivel egyszerűbb és időtakarékosabb is x-et írni ksz helyett. :)) Egyébként nekem közömbös a rovásírás,nem azért szóltam hozzá.

@DJS: Az arab, héber, grúz, örmény stb. írás sem ismeri a kis- és nagybetűket, mégsem alacsonyabb rendű. A központozásnak sem kell törvényszerűen (olyannak) lennie, ahogy megszoktuk.

@arafuraferi: Ilyen alapon ne használjuk a latin betűket se számítógépen, mert eredetileg nem arra találták ki.

@istentudja:

Semmi bajom nincs a rovásírással - egy rossz szót nem szóltam róla.

Egyébként meg mivel tudományos körökből elég közömbösség van a rovásírás iránt (magyarul szarik rá az Akadémia), olyan abc fog elterjedni, amit a leginkább terjesztenek. Valószínű a "szabvány"-nak mondott lesz a jövőben a leggyakoribb, úgy látom ez terjed a legjobban, tehát a helységnévtáblákon, honlapokon stb. is valószínű ezekkel a betűkkel futhatunk majd össze a jövőben, mivel nem mindenki fog régi rovásemlékeket kutatni, hanem használja azt, ami a leggyakoribb.

@arafuraferi: De még az i-í vel nincs is olyan nagy gond, hiszen az hogy legfölülre teszik, vagy kicsit lejjebb, akár elírással is változhat. A két betű nagyon hasonló, szóval nem olyan nagy gond. A legnagyobb gond szerintem az említett ü-ű és a h-zárt e önkényes kinevezése. Azonkívül az egész alapja a Nikolsburgi abc, viszont belekverednek teljesen más stílusok is. Ezért mondom, hogy a Magyar Adorján féle a legjobb az újított abc-k közül (de ez nem kampány akar lenni, hiszen én simán ellennék a Nikolsburgi abc változatlan formájával is), mivel elég egyedi, és egy olyan abc az alapja, amiben megvan az é eleve, a többi betű is ehhez az abc-hez hasonló (pl. az ö is sajátos egyszerűsítéssel lett kialakítva abból, külön újítás csak az á, de az is elfogadható, mert követi a hangjelölés elvét), nem pedig a Nikolsburgi betűket toldották meg (a jóval későbbi) é-vel és egyéb betűkkel. Stílusbeli különbségek alapján nem szabadna betűket kinevezni.

@szigetva: Valahol affrikátának olvastam. De most nem járok utána, szerintem sem az.

@Roland2: Ezt most miért írod? nem teljesen értem, az nj az ny lesz összeolvadással. Mint írtam még régebben, az összeolvadást szerintem jelölni kéne a rovásírásban, ahogy a régi rovásemlékekben is jelölik. De hogy jön ez az iksz-hez?

@DJS: "csak gondoltam, hátha tudod" Hát sok vélemény volt ott is, mikor létrehozták, alapvetően a Forrai-féléből indultak ki a rovásszabvány során, csak aztán az ékezetes betűkhöz is elkezdtek régi rovásemlékekből szedni betűket, és akkor utána kitalálták még a nagybetűket, meg a q, x, y-t. Nem követtem én se a megállapodás folyamatát teljességében, elég a végeredményt látni, amiben a Nikolsburgi abc ü-jét kinevezték önkényesen hosszúnak, a Rudimenta ű-jét pedig rövidnek. De ugyanígy az i-í változatai is előfordulnak rövid helyzetben is hosszú helyzetben is a rovásemlékekben, a zárt e-ről meg ne is beszéljünk, mert azt tudjuk, ugyan, hogy használtak a h jelét zárt e helyett is, na de az ilyen rovásemlékekben a h is ugyanaz volt. Szóval az egyik rovásemlék h-ját kinevezték zárt e-nek a másik rovásemlékét pedig h-nak. Azért ezek elég önkényes változtatások, és ha valaki régi rovásemléket akar olvasni, akkor megtéveszti az, ha ezt szabványnak adják elő.

@arafuraferi:

Nem támadni akartalak az X-szel, csak gondoltam, hátha tudod. Te jobban ismered ezt a szabványt, mint én. Azt se tudtam eddig, hogy az ékezetes rovásbetűk modern kiegészítések.

"Te úgy gondolod, hogy a latin betűs írás jobban közvetíti a gondolataid, mint az élő (persze artikulált) beszéd?"

Erre még így sose gondoltam, de tényleg. Fura. Talán mert a beszéd némileg spontán, így a gondolatok pontos kifejtésére jobb lehet az írás. Írásban is el lehet érni, hogy spontánnak hangozzék, de mégiscsak jobban meg tudod szerkeszteni. A beszédírók is órákig agyalnak egy-egy élőben előadott beszéd előtt.

"Ez csak egy (latin betűkhöz igazított) helyesírási hagyomány, semmivel sem közölsz több gondolatot, azzal, ha valamit nagy betűvel jelölsz"

Dehogynem. Ha azt olvasom, hogy "De akkor jött a Kovács, és ejteni kellett a témát", akkor a nagybetűből sejtem, hogy egy Kovács nevű úrról van szó, és nem egy kovácsról. Vagy ez csak nekem egyértelmű?

@Roland2:

"Az igaz,hogy mondjuk az x hang eredendően nem tagja a magyar hangkészletnek,jövevényszavakban találkozunk vele,de egyértelműen ki tudjuk ejteni,meghonosodott, nem használunk a jövevényszavakban más hangot helyette.De ráadásul pl. az x-hez hasonló hangot ejtünk a 'keksz',a 'verekszik" és több más szóban is.A q-val is ez a helyzet. Az y meg több hangot is jelölhet:pl. ü,i,u,stb."

Szerintem ezek a betűk nem hangokat jelölnek. Amikor a magyar ember bokszot olvas, akkor pontosan ugyanúgy ejti ki, mint amikor azt olvassa: box. Nevezzetek nyelvvédőnek, de szerintem ezért felesleges. Hogyne, persze, ki tudjuk ejteni az X-et, de nincs rá szükségünk, mint betűre, úgyis ksz-t ejtünk helyette. X hang nem létezik, legalábbis a magyar X semmiben sem különbözik a magyar KSZ-től. Gyakorlatilag az X egy ligatúra, és hasonlókat lehetne még kitalálni nagy tömegben; ha azokat nem vesszük be az ábécébe, akkor ezt se vegyük.

A Q és az Y pedig csak idegen szavakban fordul elő. Ha, mint írtátok, nem cél, hogy a rovás teljesen le tudja váltani a latint, akkor teljesen felesleges ezekre külön betűt kitalálni. És egyébként is magyartalan. Ha hagyományt akarunk őrizni, akkor repülniük kell. Akkor is, ha egyébként a rovásemlékekben előfordulnak, tehát nem mai, hanem reneszánsz kori túlbuzgóságról van szó. Magyar írásrendszerben semmi keresnivalója Y-nak, ha meg belerakjuk, akkor követelem, hogy a skandináv, kínai, indiai, stb. ábécékre, sőt a teljes Unicode karakterkészletre is csináljanak rovásjeleket. Ugyä?

@arafuraferi: "hogy affrikáta, de szemben a c-vel, itt eléggé felismerhető a k és sz egymásutánisága" Az -nj- ,a -tj- és a -dj- hangkapcsolat is hangzik ny-nek,ty-nek és gy-nek :pl: csenjen,menjen vagy adjon,maradj,sütjük,stb.

@arafuraferi: Továbbra sem értem,hogy ez miért cáfolná meg azt,h. ne lenne az 'x' (ksz) hang a magyar hangkészlet része,még akkor is,ha többnyire idegen eredetű szavakban fordul elő.Mindenféle gond nélkül ki tudjuk ejteni az x hangot a taxi,extázis,exhumálás,szex,turmix,stb. szavakban.Ezenkívül ugyanúgy használjuk az írásban is,ez is a magyar abc egyik betűje.

@arafuraferi: „az x pedig igaz, hogy affrikáta”: kis pontosítás: az x által jelölt [ksz] mássalhangzó-kapcsolatot nem szokás affrikátának nevezni, mert nem mutatja az affrikáták jellemzőit.

@Roland2: Azért ne lássál már bele ezekbe hangokat.:-)

A q-t alig jelölik, általában átírják k-ra (az, hogy ki hogy ejti, változó, dehát az n-t is többféleképpen ejtjük, meg a h-t is, sőt a j-t is, de mind csak akkor tér el a fő hangtól, ha valamilyen hangtörvény ezt megköveteli, azaz nincs szükség külön jelölni, mert csak a hangilleszkedés miatt lesz más hang), az x pedig igaz, hogy affrikáta, de szemben a c-vel, itt eléggé felismerhető a k és sz egymásutánisága, csöppet sem cseng egybe. Az y által jelölt hangokra pedig van rendes betű is.