Pokorni tervei ellen tiltakoznak a pedagógusok
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) aggasztónak tartja, hogy ismét a nyilvánosság elé került a tanítási év meghosszabbításának szándéka.
A tömörülés az MTI-hez pénteken eljuttatott állásfoglalásában a leghatározottabban tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely a közoktatásban dolgozók munkaterheinek növelésére irányul, ugyanakkor azt elfogadhatónak tartaná, ha a magyar diákok számára a közoktatás azonos hosszúságú tanév keretében több tanítási órát nyújtana. Ez utóbbihoz, csakúgy, mint a mai feladatokhoz – ellentétben egyes kormányzati véleményekkel – nem kevesebb, hanem több pedagógusra van szükség a közoktatásban – tették hozzá.
A szakszervezet szerint azok az érvek, amelyek a tanév megnyújtását, a nyári szünet megkurtítását hivatottak alátámasztani, tévedésen, félreértésen – illetve a nemzetközi adatok félremagyarázásán alapulnak. „Aki azt hiszi, hogy a magyarországi iskolaépületek alkalmasak arra, hogy a májusi, júniusi, augusztusi kánikulában eredményes oktatás valósuljon meg, téved” – írták, hozzátéve: ezek az épületek fizikailag alkalmatlanok a feladat megvalósítására. A PDSZ szerint az, aki azt gondolja, hogy a közép- és emelt szintű érettségi vizsgák június végén vagy júliusban is megszervezhetőek, nincs tisztában az iskolák működésével.
A szakszervezet szerint nem állja meg a helyét az az állítás, hogy Magyarországon a tanév rövidebb, mint a nemzetközi gyakorlatban, hiszen az OECD-országok átlagát tekintve az alsó és felső tagozaton 38, a középiskolákban 37 hétig tart a tanítás, ami megfelel a magyarországi gyakorlatnak. A 19 európai uniós tagállamban az alsó tagozaton 38, a felső tagozaton és a középiskolákban pedig ugyanúgy 37 hétig tart a tanév, mint Magyarországon.
A PDSZ közlése szerint a tanítási órák számát illetően szintén valótlan az állítás, hogy a magyar diákok kevesebb tanítási időt kapnak a közoktatástól, mint az európai országokban, mert a magyarországi 185 tanítási naphoz képest az OECD-átlag a három közoktatási szinten 187 (alsó), 186 (felső tagozat), illetve 184 (középiskola). Mindössze a tanítási órák számának tekintetében mutatkozik eltérés, de ez sem olyan mértékű, mint ahogy azt a parlament oktatási bizottságának elnöke állítja. A magyar diákok mindhárom szinten 611 tanítási órában részesülnek, ugyanakkor az OECD-átlag 786, 703, illetve 661 óra, az Európai Unió átlaga pedig 763, 661, illetve 632 tanítási óra.
Az ugyanakkor vitathatatlan – írták –, hogy a szülők számára sok esetben problémát jelent az óvodás és általános iskolai korú gyermekek nyári elhelyezése. Az ötletgazda javaslatát arról, hogy a fenntartók biztosítsák ezen gyerekek elhelyezését és foglalkoztatását, akár támogatni is lehet, abban az esetben, ha az ezekben részt vevő pedagógusokat megfelelőképpen finanszírozzák. A jelenlegi gyakorlat azonban az, hogy a nyári táborokban munkát vállaló pedagógusok döntő többségét a munkáltató nem fizeti, mondván, szabad idejében mindenki azt csinál, amit akar – fejtették ki, hozzátéve: ezek a táborok kiváló lehetőséget nyújtanak a nem szokványos környezetben történő tanulásra.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerdán szintén közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írták, hogy a PSZ nem támogat olyan megoldást, amely automatikusan az iskolákra, illetve az azokban foglalkoztatott pedagógusokra hárítaná át a gyerekek nyári felügyeletét. A tömörülés hangsúlyozta, hogy a gyermek neveléséről elsősorban a szülőnek kell gondoskodnia. A Pedagógusok Szakszervezete számára elfogadhatatlan a szorgalmi időszak meghosszabbításának, a nyári szünet csökkentésének az az indoklása, hogy a nevelő iskola eredményeit a túl hosszú nyári szünet nem segíti.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke az MTI-nek nyilatkozva korábban azt mondta, megfontolandónak tartaná, ha rövidebb lenne a jövőben az iskolai nyári szünet. Magyarországon a tanév európai viszonylatban meglehetősen rövid, 37 hétből áll; ennél csak Izlandon rövidebb a tanítás hossza, ahol 36 hétig járnak a gyerekek iskolába. Dániában – ahol a leghosszabb a tanév – 42 hét a tanítási idő – jegyezte meg. Hozzátette: ha azt nézik, hogy közpénzből hány órát finanszíroznak a gyerekeknek, akkor ez valamivel több mint 600 óra. A többit a magán-különórapiacon „vásárolják meg” nekik a szülők. Egy amerikai gyerek ennek majdnem a kétszeresét, 1097 órát „kap” egy évben. Ott jóval elterjedtebb az egész napos iskola modellje, más a tanév beosztása is, rövidebb a nyári szünet és hosszabbak az évközi szünetek. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke megfontolandónak tartaná annak áttekintését Magyarországon is, hogyan osztják be a tanévet. Pokorni Zoltán szavaiból kiderült, az ő elképzelései szerint a tanítás tarthatna tovább, az évközi szünetek pedig megnyúlhatnának.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár erre reagálva azt mondta, hogy az oktatásért felelős államtitkárság nem szeretné felrúgni a jelenlegi pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ugyanakkor az
évközbeni szünetek átstrukturálása a tárcánál is napirenden van, elsősorban az őszi szünet rovására; a csekély karácsonyi és húsvéti szünet hosszának növelésére gondolnak. Kitért arra is, hogy a tanév hosszának növelésekor sok egyéb mellett a költségvetési vonzatokat is figyelembe kell venni, ezért is megfontolandó a felvetés.