Példaértékű a koszovói autonómia
A koszovói szerbek helyzetének rendezésére létrehoznák a Koszovói Szerb Önkormányzati Szövetséget a kisebbségek által lakott települések önkormányzatainak részvételével.
A koszovói szerbeknek nyújtandó új típusú autonómia mintaként szolgálhat a külhoni magyarok számára is – vélekedik szerdai közleményében Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője. A szocialista politikus kommünikéjében annak a véleménynek ad hangot, hogy szerinte a koszovói rendezésre a korábbi finn államfő, a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari által kidolgozott terv a kisebbségi jogok érvényesülését írja elő, amire az Európai Unió is garanciát jelent.
„Bárcsak a külhoni magyaroknak volna ilyen nemzetközi hivatkozási alapja és a jogaikat szavatoló nemzetközi intézmény a háttérben! A koszovói szerb közösség alakuló autonómiája a kárpát-medencei magyarok számára is példa lehet.” – hangoztatta Tabajdi, az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának elnöke azon a brüsszeli tanácskozáson, amelyen a testület találkozott a koszovói szerbek képviselőivel. A találkozón számos európai parlamenti képviselő mellett szerbiai és koszovói szerb képviselők, és a koszovói parlament alelnöke, Petar Miletić is részt vett – közölte Tabajdi.
A politikus ismerteti, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó tárgyalások jelenlegi állása szerint a koszovói szerbek helyzetének rendezésére létrehoznák a Koszovói Szerb Önkormányzati Szövetséget a kisebbségek által lakott települések önkormányzatainak részvételével. Ez „a megoldás lényegesen többet nyújt, mint a nemzetközileg is elismert szerbiai nemzetiségi tanácsok működése. Ennek az új típusú autonómiának területfejlesztési és infrastrukturális hatáskörei is lennének. Ily módon Európában egy új típusú autonómia jöhet létre” – fogalmazott a szocialista EP-képviselő, aki szerint a külhoni magyarok szempontjából rendkívül fontos, hogy legyenek Európában olyan új autonómiamodellek, amelyekre hivatkozni lehet. A politikus szerint ilyen jöhet létre Koszovóban is, és ez a külhoni magyarság számára azért bír különös jelentőséggel, mert akárcsak az ő esetükben, a koszovói szerbség esetében is egyszerre kell biztosítani az autonómiát az egy tömbben és a szórványban élő kisebbségiek számára.
„A koszovói rendezés sikere azon múlik, hogy az Ahtisaari-tervet, valamint az egyeztetés alatt álló szerb-koszovói kormányközi megállapodást a gyakorlatban is végrehajtják-e” – jelentette ki Tabajdi, aki kulcsfontosságúnak nevezte annak kérdését, hogy a mindennapokban is szavatolják-e a szerb kisebbség nyelvhasználati, oktatásügyi, vallásügyi jogait. Rendkívül fontosnak tartja a képviselő azt is, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó kormányközi tárgyalásokba a koszovói szerbség képviselőit is bevonják.
„Nélkülük, a fejük fölött ne döntsenek a sorsukról! Nincs sikeres kisebbségpolitika, sem eredményes nemzetpolitika az érintettek bevonása nélkül!” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, aki szerint nem Belgrádban és nem Brüsszelben kell eldönteni azt, hogy mit akarnak elérni a koszovói szerbek, mint ahogy nem Budapestről kell meghatározni a külhoni magyarok érdekeit sem.