0:05
Főoldal | Rénhírek

Ön is csatlakozhat a dzsihádhoz!

Lehet, hogy ön is gyakorolja a dzsihádot, csak még nem tud róla? Ez a fogalom manapság leggyakrabban a terrorista robbantások kapcsán kerül elő, de meglehetősen sokféle tevékenységet takarhat. Nemcsak karddal lehet küzdeni, hanem szóval, tettekkel, vagy akár Nyest-cikkekkel!

Takács Boglárka | 2011. október 12.

A dzsihád szót a magyar sajtó gyakran a terrorista robbantások szinonímájaként használja. Mások szerint teológiai fogalom, a hívő lelkiismereti küzdelmeire utal. Hol az igazság?

Gazdagon díszített Korán Tunéziából
Gazdagon díszített Korán Tunéziából
(Forrás: Wikimedia Commons / Habib.mhenni )

Harc, de pontosan miért?

A dzsihád szó a mai standard arab nyelvben küzdelmet, törekvést jelent, számos különböző kontextusban használják – jelenthet az iszlámtól teljesen független harcot, erőfeszítést is. A szó eredeti jelentése is hasonló, azon lehet vitatkozni, a küzdelem feltétlenül fegyveres harc-e. A Koránban mindenesetre legtöbbször a háborúval kapcsolatban kerül elő a dzsihád, mint vallási fogalom. A nyugati nyelvekben általában a muszlim vallási értelmében használják a szót... igen ám, csakhogy ez sem egyértelmű! Az iszlámnak ugyanis számos különböző irányzata létezik, ezek a történelem során is változtak, alakultak. Így a dzsihád fogalmával kapcsolatban is több, olykor egymásnak ellentmondó értelmezés született még a muszlim teológusok körében is, és akkor még arról nem is beszéltünk, mit értenek az egyszerű hívők dzsihád alatt.

Sokan sokféle okból hamisítottak hadíszokat: egyesek saját mesterük dicséretét szerették volna a próféta szájába adni, mások pedig egészen konkrét anyagi előnyöket reméltek. Így olyan egészen furcsa mondások is születtek, mint például a „Tartsatok fehér kakast otthonotokban” vagy az „Átkozottak a sakkozók”. Nem csoda, hogy idővel egész tudomány alakult ki a hadíszok megbízhatóságának tanulmányozása körül.

A dzsihádnak több különböző felosztása is létezik. A legközismertebb a kis és nagy dzsihád közötti különbségtétel: a kis – vagy más néven külső – dzsihád a harc az iszlám ellenségei ellen, a nagy – más néven belső – dzsihád pedig az egyén küzdelme saját rossz késztetései ellen. Ez a felosztás azonban nem a Koránból ered, hanem egy hadíszból, azaz egy Mohamed (Muhammad) prófétának tulajdonított és később feljegyzett mondásból vagy cselekedetből. Eszerint a próféta úgy vélekedett, a nagy dzsihád „a[z Isten-] szolga küzdelme a vágyával”. Számos vita tárgya, hogy melyik hadísz mennyire megbízható, és már a próféta kortársai is igyekeztek elkülöníteni a valódiakat a hamisaktól. A megbízhatóság ellenőrzésére jegyzik fel minden hadíszhoz a hagyományozási láncolatát is: ki hallotta kitől? A nagy és kis dzsihád közötti különbségről szóló hadísz láncolatában azonban szerepel egy olyan tanítvány, akiről ismert, hogy sokat hibázott az átadásban és olykor el is titkolta a forrásait. Ennek ellenére muszlimok is gyakran idézik ezt a különbségtételt.

Népszerű még egy négyes/ötös felosztás is, ez későbbi vallásfilozófusok nevéhez fűződik – többek között a 12. századi Ibn Rusd, Európában közismert nevén Averroës írásaiban is szerepel. Eszerint a következő dzsihád-fajták léteznek: a szív dzsihádja, a nyelv dzsihádja, a toll dzsihádja, a kéz dzsihádja és a kard dzsihádja. A szív dzsihádja a jó harca a rossz ellen az ember saját lelkében. A nyelv dzsihádja a hitszónoklat, a hit szóbeli védelme és másoknak átadása. A toll dzsihádja ehhez hasonló, csak nem szóban, hanem írásban; van, ahol ezt a két kategóriát össze is vonják. A kéz dzsihádja a vallásos cselekedetekkel kapcsolatos: ide tartozik az adakozás, a mekkai zarándoklat és így tovább. Végül a kard dzsihádja a fegyveres küzdelem az iszlámért, Nyugaton leginkább ezt szokták a dzsihád alatt érteni.

Ibn Rusd Raffaello Athéni iskoláján is szerepel.
Ibn Rusd Raffaello Athéni iskoláján is szerepel.
(Forrás: Wikimedia Commons)

A korai vallási gondolkodók szinte kizárólag a háborúval kapcsolatban tárgyalták a dzsihádot, de a fogalom az idők során egyre több békés értelmezést is nyert. Mindenesetre emellett a háború vallási kérdéseivel is sokat foglalkoztak, és részletesen szabályozták a megengedhető viselkedést. Két okból lehet háborúzni: önvédelemből, vagy a gonosz ellen. (Az vitatott kérdés, mi számít pontosan gonosznak, és lehet-e elsőként támadni.) Még ekkor sem lehet bármit megtenni, nem szabad például női és fiatalkorú civileket ölni.

Szent harcosok?

 

Az arab nyelvben, csakúgy, mint más sémi nyelvekben, a szavakat gyökökből képzik. A gyökök általában három mássalhangzóból állnak, és konkrét jelentéssel bírnak. A ragozás vagy szóképzés a gyökmássalhangzók közé helyezett magánhangzókkal történik. Emellett lehetnek még toldalékok a szó végén és elején is. A mu-a-i- egy személy, aki valamilyen tevékenységet végez, a dzs-h-d a ’küzdelem’. A kettőt összerakva megkapjuk azt, hogy a
mudzsahid egy ’személy, aki küzd’. A „küzdelm”-et mint főnevet úgy kapjuk meg, hogy a gyököt az -i-a- mintába illesztjük be: dzsihád.

Aki a dzsihádot végzi, az a mudzsahid. A nyugati sajtóban ezt a kifejezést leginkább az afganisztáni és pakisztáni fegyveres lázadókra használják, de tulajdonképpen bárki mudzsahid, aki bármelyik fajta dzsihádot gyakorolja. A szó egyben gyakori muszlim vezetéknév, a magyar Megasztár első szériájában is szerepelt a pakisztáni származású Mujahid Zoltán.

Szovjetek ellen harcoló afgánok az 1980-as években
Szovjetek ellen harcoló afgánok az 1980-as években
(Forrás: Wikimedia Commons / Erwin Franzen / CC BY-SA 1.0)

Kérdés, mit értenek a hétköznapi muszlimok a dzsihád alatt – inkább fegyveres harcot, vagy inkább lelki erőfeszítést? Mint annyi minden másról, erről is születtek közvéleménykutatások. A Gallup 2001 és 2007 között harmincöt ország muszlim lakosságát kérdezte vallási témákról, köztük a dzsihádról. Amikor a válaszadóknak definiálniuk kellett a dzsihád fogalmát, a többség számos országban nem a háborúra hivatkozott, hanem a vallási kötelességek betartását hangsúlyozta. Kivétel volt Indonézia, ahol a megkérdezettek többsége említette a harcot vagy az élet Isten szolgálatában történő feláldozását. A válaszadók jelentős kisebbsége említette a harcot emellett még Pakisztánban, Iránban és Törökországban is.

Mecset Indonéziában
Mecset Indonéziában
(Forrás: Wikimedia Commons / fitri agung / CC BY 2.0)

Youtube-dzsihád

A dzsihádot akár a Youtube-on is lehet vívni. A nasídok megzenésített vallásos tartalmú versek; rendszerint az éneket csak ütőshangszerekkel kísérik, mert a muszlim vallás tiltja a többi hangszert. (Létezik egy hadísz, amiben a hangszereket a próféta a házasságtöréssel és az alkohollal együtt említi, és ebből több vallási gondolkodó arra következtet, hogy a hangszerek szintén tiltottak. Mások ezt az érvelést nem fogadják el, vagy csak bizonyos fajta hangszerekre vonatkoztatják.)

A dzsihád-nasídokhoz készült videók gyakran tartalmaznak csatajeleneteket. A következő videóban a badri csatáról készített film részletei láthatóak: ebben az i. sz. 624-ben zajlott ütközetben Mohamed próféta hívei és a mekkai kereskedők csapatai csaptak össze. A muszlimok háromszoros túlerővel szemben is győzedelmeskedtek, és az ütközetet a Koránba is említi. A badri csata a mai napig az Isten segítségével vívott háború prototípusa, például idén a líbiai felkelők is ennek az évfordulóján rohamozták meg a fővárost, Tripolit.

Természetesen nem csak háborús témájú nasídok léteznek. A következő népszerű nasíd a bűnbánatról és Isten szolgálatáról szól, a hozzá tartozó videó főhőse pedig káros szenvedélyeivel, köztük a dohányzással küzd: ez is egyfajta dzsihád. (Meglepetésre holland feliratos változatot is találtunk belőle.)

További olvasnivaló

Fethullah Gülen török szunnita muszlim vallástudós a dzsihádról (magyarul!)

Dzsihád-nasíd amerikai kosztümös filmmel

Száz hamis hadísz (angolul)

Dzsihád az angol Wikipédián

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (6):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
7 éve 2011. október 17. 04:50
6 prezzey

@bibi: nem tudom, ki volt az, én biztos nem (habár én nem is vagyok celeb). A magyarban tényleg nem beszél a nyelvészet gyökökről, a sémi nyelvekben viszont igen, de ezek a nyelvek egészen máshogy épülnek fel. Az arabban a gyökök nem ugyanazok a dolgok, mint a magyarban a szótövek (ld. a cikkben a keretest, meg az azóta született kommenteket).

@Roland2: az inkább k-t-b, de amúgy igen, sőt a k-t-b gyök is szintén létezik a héberben, ugyanolyan jelentéssel, mint az arabban. (Habár pont a 'könyv' szó héberül egy másik gyökből jön.) A s/sz-l-m gyökök meg rendelkeznek egy olyan jelentéstartalommal is, hogy valami egységes, egész, nem csak a békével kapcsolatosak.

7 éve 2011. október 13. 03:40
5 elhe taifin
7 éve 2011. október 12. 22:28
4 Roland2

@bibi: Ezek ún. gyökmássalhangzók,és a köztük lévő magánhangzók megváltoztatásával különböző értelmet kap a szó,pl. a k-t-p gyökmássalhangzó-"váz" a mgh-zók függvényében jelenthet könyvet,könyvelőt,stb.(Most hirtelen ez jutott eszembe,de ugyanígy a s-l-m "gyökváz" van a héber "shalom" és az arab "iszlám" szavakban,mindkettő békét v. megbékélést jelent).

7 éve 2011. október 12. 22:10
3 bibi

"Az arab nyelvben, csakúgy, mint más sémi nyelvekben, a szavakat gyökökből képzik. "

Ez érdekes. Néhány évvel ezelőtt kérdést intéztem a mai "nyest" egyik nyelvész "celebjéhez", és kérdeztem bizonyos "gyök" ügyben, ami alatt persze 'szótövet" értettem. Gyúnyos, elutasító választ kaptam, hogy ti. a tiszteletre méltó nyelvész nem ismer "gyököt" -- csak "szavat".

7 éve 2011. október 12. 21:52
2 Roland2

Ez a dzsihád téma nagyon ellentmondásos:figyelembe kell venni,hogy azok a szúrák,áják vagy hadiszok,melyek a harchoz vagy a dzsihádhoz kötődnek,többnyire a medinai időszakból származnak,amikor a muszlimok a mekkaiak ellen harcoltak.Egyes Korán idézetek azt sugallják,hogy dzsihád abban az esetben indítható,ha a közösséget támadás éri:

"És harcoljatok hát Allah útján azok ellen,akik harcolnak ellenetek {az istentársítók}.Ám ne kövessetek el áthágást { igazságtalanságot},bizony Allah nem szereti az áthágókat." ( Egy másik fordításban:"Harcoljatok Allah ösvényén azzal,aki harcol veletek :csak ne lépjétek túl az előírást úgy,hogy ti kezditek elsőként a harcot;láthatjátok;Allah nem szereti a túllépőket")

"És öljétek meg őket,ahol csak rájuk leltek;és űzzétek ki őket onnan,ahonnan ők kiűztek benneteket.A kísértés erősebb,mint az ölés.Ám ne harcoljatok velük a {mekkai} tiltott mecsetnél,míg ők sem harcolnak ott veletek.Ám ha harcolnak ellenetek,öljétek meg őket.Ilyen a hitetlenek fizetsége.De ha abbahagyják,akkor bizony Allah megbocsátó és könyörületes.

Harcoljatok hát ellenük,míg nem lesz többé kísértés {istentársítás};és a vallási tettek Allahéi nem lesznek.Ám ha abbahagyják,akkor ne legyen támadás,kivéve a vétkesekkel szemben."

(2:190-194)

Egyes vallástudósok szerint viszont dzsihád indítható megelőzőcsapásként is,ill. ha a közösség veszélyben érzi magát (és erre sajnos a fanatikusok könnyen hívatkozhatnak).

A dzsihád (harc általi) hittérítés céljából történő folytatásának több idézet is ellentmond:

"S ha Allah nem tartotta volna vissza az embereket - egyiket a másik által - ,bizony leromboltattak volna a szerzetescellák,templomok,zsinagógák,mecsetek,ahol gyakran említtetik Allah neve.Allah bizony megsegíti azokat,akik Őt is segítik..Allah felettébb erős és hatalmas."(22:40)

"Nincs kényszer a vallásban! Nyílvánvalóvá vált a helyes út a tévúttal szemben,s aki megtagadja a tágutot,és hisz Allahban,bizony szilárd fogantyúba kapaszkodik,melyet nem ér szakadás.Allah {mindent} hall és {mindent} tud."(2:256)

"Hívj a te Urad útjára (az iszlámra} bölcsességgel és szép intéssel.És vitázz velük a legjobb módon.Bizony, a te Urad a legjobb tudója annak,aki eltévelyeg az Ő útjáról,és Ő a legjobb tudója azoknak,kik az igaz útra vezéreltettek."(16:125)

Viszont azt is hozzá kell tenni,hogy ezek az idézetek többnyire Mohamed kezdeti,mekkai idejéből valóak,mikor elkezdte terjeszteni a vallást ,továbbá a történelmi tények azt mutatják,hogy az iszlám az arabok (vagy később perzsák,törökök) katonai,hadi sikerei útján terjedt el széleskörben Észak- és Nyugat-Afrikában,a Közel-Keleten,a Kaukázusban és Közép-Ázsiában ( Délkelet-Ázsiában viszont hittérítők és kereskedők révén).

Külső (tehát hadi,fegyveres) dzsihádot csak imám hírdethet (pontosabban az ő hívására kötelesek fegyvert fogni).

Nőknek nem kötelező részt venni a dzsihádban:

"Hogyan teljesítsék a nők a dzsihádot:igehírdetéssel vagy harccal ?

A válaszadó a szaúd-arábiai Fatva és Tudományos Kutatások Állandó Bizottsága:

"Nőknek nem kötelező a fegyveres harc - a vallási törvények megismertetése a feladatuk,de csak addig a határig,míg a megszolított emberek nem gázolnak a becsületükbe.Tegyék mindezt úgy,hogy eltakarják (az iszlám szerinti) szemérmüket,nem keverednek távoli rokon vagy idegen férfiakkal,nem társalognak túlságosan kedvesen,bizalmasan és főleg nem maradnak egyedül velük.Allah kijelentette:"Ne feledjétek,és említsétek meg mindazt,amit Allah jeleiből és bölcsességéből házaitokban tapasztaltok"(33:34)

Aisa,Mohamed egyik felesége kérdezte:"Ó,Allah küldöttje,úgy látjuk mi {nők},hogy a legjobb tett a dzsihád,vajon ne végezzünk mi is dzsihádot?".A Próféta így felelt: "a nők számára a legjobb dzsihád az {Allah által} elfogadott zarándoklat."

(Salamon András - Abdul Fattah Munif - Saria - Allah törvénye 166.old.)

7 éve 2011. október 12. 18:53
1 zooey

A fiam osztalyaban sok az arab kisfiu, az egyiket Jihadnak (dzsihad) hivjak. Europaban ez megdobbento igy hirtelen, de megkerestem a nev jelenteset (azon kivul, amit mindannyian ismerunk), es en is megtalaltam azt, amirol irtok. Szoval ez meg egy viszonylag gyakori arab nev is. (Szerintem azert ez a nev eleg kitolas a gyerekkel Europaban.)