0:05
Főoldal | Rénhírek

Nyilvánosságra hozták az új köznevelési törvény tervezetét

Nyilvánosságra hozták szerdán az új köznevelési törvény tervezetét, amelyet október 25-ig lehet véleményezni, a javaslat 2013 őszét jelöli meg a pedagógus-életpályamodell bevezetésére.

MTI | 2011. október 13.

A kormany.hu oldalon közzétett 82 oldalas dokumentum szerint a kormányhivatal által készített megyei/fővárosi köznevelési fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban a 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat – törvényben meghatározott feltételek alapján – átvállalhatja a fenntartást, azaz szerződéssel veheti át az államtól az általános iskola, a középiskola, az alapfokú művészeti iskola, a kollégium, a többcélú intézmény, a gyógypedagógiai intézmény és a felnőttoktatás esetében.

Az indítvány szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson venne részt. A gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti meghatározott feltételek mellett.

A tanuló, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, szakértői vélemény alapján kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályban kezdheti meg általános iskolai tanulmányait, amennyiben az adott év augusztus 31. napjáig a hetedik életévét betölti, de még nem iskolaérett. Változás lenne az átlaglétszámokban, óvodában minimum 13, maximum 25, általános iskolában 14 és 27, gimnáziumban és szakközépiskolában 26 és 34, szakiskolában 6 és 12 lehetne.

A tankötelezettség a 16. életév betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanulónál meghosszabbítható legfeljebb a 23. év betöltéséig. Az esetleges hosszabbításról szakértői bizottság dönthet. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető továbbra sem.

Általános iskolában az oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A javaslat szerint az általános iskola, és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret-különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, továbbá az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló egy-három fős foglalkozásokat. Rögzítették, hogy az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), gyenge (2), elégtelen (1) osztályzatot lehet adni, a magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), szorgalmának értékelésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) lehet. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

Az iskolának kell megszerveznie a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra, akár játékos, egészségfejlesztő testmozgással is, kiváltható lenne, ennek időtartama legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A legalább négy évfolyammal működő iskolának biztosítani kell iskolai sportkör működését. A tanítási év utolsó napját követően legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja. A Híd I. programban nyújtott képzés pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat, felkészít tanulási módszerek elsajátításra, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges készségeket. Ha az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanköteles tanuló tanulmányait középfokú iskolában nem kívánja folytatni, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba.

A tervezet rögzíti, hogy a pedagógusok teljes munkaidejének 55-65 százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

A pedagógus hétévente legalább egy alkalommal továbbképzésben venne részt, és megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. A pedagógusok gyakornok, illetve pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár fokozatot érhetnek el. A pedagógus, a gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével, a pedagógus-munkakörben töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép.

Az indítvány szerint azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, és ha a szülők ezt igénylik, a jegyző kezdeményezésére a kormányhivatal gondoskodik arról, hogy helyben működjék egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoport vagy az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola. A nyolc évfolyamos iskola fenntartásához akkor nyújtható állami támogatás, ha évfolyamonként legalább két olyan osztály működik, amelyben a létszám eléri az átlaglétszámot.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!