Bolognai képzés
vs. pedagógus-életpályamodell
Csak ott szabad változtatni a bolognai képzési rendszeren, ahol az egyértelmű károkat okozott - mondta el Pálinkás József a Magyar Nemzetnek.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a bolognai képzési rendszer továbbfejlesztését javasolja, nem pedig a régi rendszer visszaállítását. Kifogásolta azt is, hogy a koncepció szerint csak 15 év gyakorlat után lehetne valakiből egyetemi docens, „márpedig a tehetséget, a tudást és a rátermettséget nem csak a pályán eltöltött évek határozzák meg". Javasolja továbbá, hogy a kormány csak az alapelveket tárgyalja meg első ízben, hiszen a koncepció túl részletes szabályokat tartalmaz, amelyek még kidolgozásra szorulnak.
Pálinkás József szerint a koncepció nincs teljes összhangban a pedagógus életpályamodell tervezetével sem. Nem ért egyet a tanárképzés 5-ről 6 évre növelésével, illetve az azt követő kétéves gyakornoksággal, hiszen a túl sok szigorítás szerinte azt eredményezheti, hogy a jövőben még kevesebben választják majd a tanári pályát.
Az életpályamodellről kiszivárgott bérkategóriák kapcsán kijelentette: ha a közoktatásban dolgozók bérét nagymértékben emelik, akkor azzal párhuzamosan a felsőoktatásban dolgozók bérét is hasonló mértékben kell növelni, máskülönben aránytalan helyzet alakul ki, és feje tetejére áll a hierarchia. „Nagy kérdés azonban, hogy ekkora terhet mikor bír el a költségvetés" – tette hozzá.
A felsőoktatást és a pedagógus életpályamodellt érintő vitaanyaggal kapcsolatos kifogásait november 17-én, a Pedagógus Életpálya Konferencián fogalmazta meg Pálinkás József.
Kezd az az érzésem lenni, hogy szándékosan zavarják el az országból a tanárokat és orvosokat, illetve a fiatalokat, hogy ilyen hivatásokat mégse válasszanak.
A hierarchián jót röhögtem, egy átlag középiskolai tanár több és hasznosabb munkát végez, mint nagyon-nagyon sok egyetemi oktató.