Nyelvtudással a memóriazavarok ellen
Kevésbé valószínű, hogy memóriaproblémákkal küzdjön az, aki kettőnél több idegen nyelvet beszél – mutatta ki nemrégiben egy kutatócsoport.
Egy luxemburgi kutatásban arra voltak kíváncsiak a tudósok, hogy befolyásolja-e az nyelvtudás a memóriazavarok és az ezzel a tünettel járó betegségek kialakulását. A vizsgálatban 230 férfi és nő vett részt, akiknek az átlagéletkora 73 év volt, és mindnyájan beszéltek valaha, vagy még mindig beszélnek 2-7 idegen nyelvet. A résztvevők közül 44-en számoltak be kognitív (értelmi) problémákról; a csoport többi tagja semmilyen memóriaproblémával nem küzdött.
A kutatás kimutatta, hogy a vizsgált idős embereknél jótékony hatással volt a memóriára az, hogy az életük egy szakaszában (vagy akár a kutatás időpontjában is) legalább két idegen nyelvet használtak aktívan – számolt be a Daily Science a Magali Perquin által vezetett kutatásról. Kiderült például az, hogy ötször kisebb volt a kognitív problémák megjelenésének a valószínűsége azoknál az embereknél, akik legalább négy nyelven beszéltek, mint azoknál, akik csak kettőt. Továbbá azok, akik három nyelvet használtak, háromszor kevésbé voltak hajlamosak a memóriazavarra, mint a két nyelven beszélők.
„További kutatások szükségesek ezeknek az eredményeknek bizonyítására, illetve annak kiderítésére, hogy vajon a nyelvtudásnak csak a szűk értelemben vett gondolkodási képességre van-e jótékony hatása, vagy ennél szélesebb körű kognitív funkciókat is érinthet” – mondta Perquin, a kutatás vezetője.
Az nem jutott eszükbe, hogy eleve azok beszélnek idegen nyelvet, akiknek jó a memóriájuk? Legközelebb majd azt fogják megállapítani, hogy a rendszeres kosárlabdázás segít kétméteresre nőni, mert az összes kosaras olyan szép magas...
Ezen röhögtem én is, na ezek is nagy felfedezők:-))
@Annie: Nem, hiszen a nyelvtanulás olyan kognitív képesség, ami mindenkinél megvan. Természetesen tanfolyamon számít valamiféle tehetség is, de ha valaki kétnyelvű környezetbe kerül, akár felnőtt korában is, akkor kénytelen-kelletlen megtanulja a nyelvet (persze nem feltétlenül tökéletesen).
@Fejes László (nyest.hu): Tudom, hogy ezt illik gondolni (mindenki egyenlő stb) de mégis azt tapasztalja, aki találkozott Mo-n élő külföldiekkel, hogy óriási különbségek vannak a nyelvtudásukban. Van aki néhány év alatt olyan szintre jut, hogy csak nagyon hosszú beszélgetés után veszed észre, hogy nem anyanyelve a magyar, mások meg akár 20 év után is csak nyökögnek (pedig magyar a házastársa, gyerekei itt nőnek fel). És természettudományos munkát végző felsőfokú végzettségű az illető, nem hülye.
Van akinek jobban megy, van akinek kevésbé (ettől nem utáljuk őket, de így van).
@gorilla: Nyilván, erre írtam, hogy van tehetség is. Ilyen értelemben természetesen nem egyenlő mindenki, mint ahogy vannak alacsonyabbak és magasabbak is. De ezen kívül is sok mindentől függ, pl. hogy korábban ismert-e más nyelveket, milyen körülmények között kommunikál, mennyire motivált stb.
Szerintem van mondanivalója a cikknek. De a nyelvtudás mégsem elsősorban egészségügyi, hanem nemzetgazdasági érdek (kellene, hogy legyen). Nagy kár, hogy Hoffmann R.-nak nem adatott meg a nyelvtanulás és nyelvhasználat (pl. angolul) öröme, biztos másképp látná a dolgokat!