Nyelvtudás a magyar felmenő kell a magyar állampolgársághoz
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke is kaphat magyar állampolgárságot, ha kérvényezi azt, és el tud beszélgetni magyarul az anyakönyvvezetővel.
A Kolozsváron megjelenő újság pénteki számában közöl interjút Wetzel Tamással. Arra a kérdésre, hogy azok a szlovák vagy román nacionalista politikusok is megkaphatják-e a magyar állampolgárságot, akik beszélnek valamennyire magyarul, és felmenőik egykori magyar állampolgárságát is igazolni tudják, a miniszteri biztos elmondta: „ha például a szlovákiai Ján Slota benyújtja a kérelmét, és el tud beszélgetni az anyakönyvvezetővel magyarul, nem fogjuk megakadályozni, hogy magyar állampolgár legyen”.
A miniszteri biztos az interjúban részletesen tájékoztat arról, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenniük a határon túli magyaroknak a kedvezményes honosítás érdekében. Kifejtette, hogy a magyar felmenőket például a kérelmező a saját és valamelyik szülője születési bizonyítványának hiteles fordításával igazolhatja. „Ha például az derül ki az iratokból, hogy az édesapja 1939-ben született Tusnádfürdőn, akkor ez elég is, hiszen ez az erdélyi település 1940 és 1945 között Magyarországhoz tartozott” – magyarázta Wetzel.
Hozzátette: Dél-Erdélyben (amely a II. világháború idején Romániához tartozott) nehezebb lesz, hiszen ott 1920 előtti felmenőket kell igazolni, de – mint mondta – megpróbálnak ügyfélbarát módon eljárni. Ezért nem csak születési anyakönyvi kivonatot fogadnak el, hanem jó lesz például a magyar állam által kiadott katonakönyv. De ha valaki plébánosi aláírással ellátott iratot hoz, amely azt tanúsítja, hogy a felmenők hol voltak megkeresztelve, azt is elfogadják – mondta a miniszteri biztos.
Rámutatott: a törvénybe bekerült egy olyan szakasz is, amelyet kifejezetten a csángókra kívánnak vonatkoztatni, így a jogszabály azokra is vonatkozik, akik valószínűsítik magyarországi származásukat – magyarázta a miniszteri biztos. „Az eljáró hatóságokra bízzuk, hogy a magyar szervezetek bevonásával megállapítsák: csángó kérelmezőről van szó, aki beszél magyarul, a megfelelő területről származik, csángó identitással rendelkezik. A nyelvtudás és a származási hely alapján kikövetkeztethető, hogy valaki csángó vagy nem” – mondta Wetzel Tamás.
Kifejtette: a magyar állampolgárságot kérelmező egy honosítási okiratot kap, amelyet a köztársasági elnök írt alá. Szerették volna, hogy azonnal útlevelet is kapjon, de ez túlságosan sok költséggel járt volna. Hozzátette: személyi igazolványt csak akkor kaphat a kérelmező, ha Magyarországon lakik, útlevelet pedig külön eljárásban lehet kérni. „Ha valaki megkapta az állampolgársági okiratot, kérvényezheti a magyar útlevelet például a csíkszeredai konzulátuson, eljárási díj ellenében” – mondta a biztos.
Arra a felvetésre, hogy a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságuk elveszítését kockáztatják, ha kérelmezik a magyart, Wetzel elmondta: a kedvezményes honosítási eljárásban mindent el lehet intézni Magyarországon, Budapest pedig nem fog adatot kiadni Szlovákiának, így ha az érintett nem kezdi lobogtatni a honosítási okiratát, a szlovák hatóságok nem tudják meg, hogy magyar állampolgárságot is szerzett.
Az ukrajnai kettős állampolgárságra vonatkozó tilalom kapcsán elmondta: Kárpátalján törvény szerint büntetőjogi következményei is lehetnének annak, ha valaki egy másik ország állampolgárságát is felveszi, ennek ellenére több millió román, izraeli vagy orosz kettős állampolgár van Ukrajnában – olvasható a Krónikában.