0:05
Főoldal | Rénhírek
180 ezer aláírás végezheti a kukában

Hivatalos lesz-e az orosz Lettországban?

Lettország orosz anyanyelvű lakosai 180 ezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy az orosz is hivatalos nyelv legyen az országban. A kérésüket azonban a lett parlamenti képviselők felének kellene támogatniuk, így valószínűleg hiábavaló volt az aláírásgyűjtés…

nyest.hu | 2011. december 6.

A 180 ezer összegyűjtött aláírás az orosz nyelv hivatalossá válásának az első lépését is jelenthetné Lettországban. A 180 ezer aláírás a szavazásra jogosult állampolgárok 10 százalékát jelenti. Ez 30 ezerrel több, mint amennyi aláírásra szükség van ahhoz, hogy a lett parlament elé kelljen terjeszteni a kérvényt.

Az orosz nyelv európai státuszának emelése mellet idén ősszel kötelezte el magát Oroszország. A szovjet időszak alatti elnyomás és erőszakos oroszosítás miatt mindhárom balti ország erősen korlátozza az orosz nyelv használatát, annak ellenére, hogy az orosz származású lakosság aránya Észtország és Lettország esetében is meghaladja a 25 százalékot. Az Európai Unió egészében pedig legalább 5 millió orosz élhet – amivel a hetedik legnagyobb helyi nyelvnek számít – az orosz mégse szerepel az unió hivatalos nyelvei között. (Nem is szerepelhet, hiszen az unióban csak valamely tagállam hivatalos nyelve lehet hivatalos.)

Az orosz nyelv támogatói szerint a lettek 40 százaléka tud oroszul, bár az arány a függetlenség óta folyamatosan csökken. A lett hatóságok a kezdetektől ellenezték az aláírásgyűjtést, ám az mégiscsak igen népszerűnek bizonyult. A következő lépés a lett alkotmány módosítására tett javaslat benyújtása a lett elnökhöz. A jelenleg érvényes alkotmány nem ismeri el az orosz nyelvet védendő kisebbségi nyelvként.

A lett elnöknek a lett parlamenthez kell továbbítania majd a javaslatot. Ha ott nem szavazzák meg, akkor népszavazás döntheti el az orosz nyelv sorsát. A népszavazáson azonban a szavazatok 50 százalékát kellene begyűjtenie a javaslatnak. Szakértők és megfigyelők szerint kicsi esélye van, hogy akár a parlament, akár egy népszavazás kiállna az orosz nyelv támogatása mellett. Az orosz nyelvű lakosság egy része még csak nem is állampolgár, és így szavazati joguk sincs az országban.

1991: a szovjet hadsereg feltartóztatására épített fal Rigában
1991: a szovjet hadsereg feltartóztatására épített fal Rigában
(Forrás: wikimedia commons / Apdency (CC BY-SA 3.0) )

Azonban lehet, hogy az aláírásgyűjtés mégsem teljesen értelmetlen. Ez ismét fel fogja hívni az EU intézményeiknek figyelmét a baltikumi orosz nyelvű kisebbség megkülönböztetett hátrányos helyzetére. Az orosz kisebbség reménye tovább él, hogy előbb-utóbb valamikor a jövőben – európa más nyelvi kisebbségéhez hasonlóan – ők is szabadon használhatják majd anyanyelvüket.

Forrás

The Voice of Russia: The Russian language - a challenge for Latvian democracy

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
13 éve 2011. december 6. 17:16
1 Gaboras

1940-1991, azóta eltel 20 év, tehát még 31 év és akkor lehet majd orosz is egyenjogú nyelv. Inkább örüljenek a ruszkik, hogy ma már nem viszik őket dolgozni, nem költöztetik őket csak "sajnos" lettül kell tanulniuk. Pláne, hogy a lett szerintem még szebb is mint ezeknek a vodkatermesztőknek a nyelve...