0:05
Főoldal | Rénhírek

Nem lesz hivatalos nyelv az orosz Lettországban

Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint eltérő az orosz kisebbségek helyzete a balti államokban, hiszen míg Észtországban és Lettországban szigorúbb állampolgársági politikát alakítottak ki függetlenedésük után, Litvániában könnyebben nyerhették el az ország állampolgárságát az orosz anyanyelvűek.

MTI | 2012. február 22.

A szakértő az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a 2,2 milliós Lettországban a lakosság mintegy egyharmadát teszik ki az orosz anyanyelvűek, és elsősorban a nagyvárosokban élnek. Az ország függetlenségének 1991-es kikiáltását követően szigorú állampolgársági politikát dolgoztak ki, azaz nem kapott mindenki automatikusan állampolgárságot, aki Lettországban élt, hanem ehhez több vizsgát kellett tenni, többi között a lett nyelvtudásról is számot kellett adni idézte fel.


Mint elmondta, emiatt a kilencvenes évek elején igen feszült volt a viszony a lettek és az orosz kisebbség között, ez azonban mára enyhült, mivel már csak az orosz anyanyelvűek 78 százaléka, főként az idősebbek nem beszélnek lettül.

A szombati népszavazás az orosz nyelv hivatalossá tételéről Lettországban döntően a restriktív nyelvpolitika eredménye" mutatott rá, hozzáfűzve: sem a kezdeményezése, sem az eredménye nem meglepő.

A referendumot egy orosz kisebbségi csoport azért kezdeményezte, mert feldühítette őket, hogy a másik póluson szélsőséges lettek kampányt indítottak abból a célból, hogy a lett állami iskolákból száműzzék az orosz nyelvű oktatást. A magas, 70 százalékos részvételi aránnyal megtartott népszavazáson a lettek elsöprő többséggel, több mint 75 százalékkal elutasították az orosz nyelv hivatalossá tételét.

Rácz András hangsúlyozta: Oroszországnak azért volt fontos a népszavazás ügye, mert ha másként alakult volna a végeredmény, az orosz az Európai Unió hivatalos nyelve lett volna, hiszen Lettország az EU tagállama.

Mint mondta, azért tarthatták meg a múlt szombati referendumot, mert mostanra már több orosz anyanyelvű megtanult lettül, megszerezte a lett állampolgárságot. (Korábban az orosz kisebbség tagjai nem voltak lett állampolgárok, így nem is írhatták volna alá a kezdeményezést.)

Hozzátette: hamarosan várhatóan módosítják a népszavazás szabályait annak érdekében, hogy az orosz kisebbség ne kezdeményezhessen újabb referendumot, ezúttal azért, hogy módosíttassák az állampolgárság elnyerésének feltételeit.

A szakértő arról is beszélt, hogy Észtországban a lettnél is szigorúbb állampolgársági szabályozást alakítottak ki a rendszerváltás után, mivel ugyan a lakosság itt kevesebb mint harmadát teszi ki az orosz kisebbség, ám egy alig 1,3 millió lakosú ország esetében ez jelentős szám. Ezért az észtek nagyon tartanak az orosz befolyástól mondta.

Kiemelte: Litvániában ugyanakkor jóval kedvezőbb az orosz anyanyelvűek helyzete, ugyanis ez a kisebbség itt már legalább 300 éve jelen van, annak idején sokan menekültek az orosz birodalom perifériájára"  a cári önkény" elől. Ezért kevésbé érte sokként" a litvánokat a szovjet oroszok" megjelenése. Továbbá  Litvániát a szovjet vezetés jóval csekélyebb mértékben iparosította, mint Lettországot és Észtországot, így sokkal kevesebb orosz anyanyelvű ipari munkás költözött litván területre – emlékeztetett.

Rácz András felidézte, hogy a litvánok sokkal liberálisabb állampolgársági törvényt fogadtak el, mint a lettek vagy az észtek", és 1991-ben minden litvániai lakos megkaphatta a litván állampolgárságot, kivéve a szovjet Vörös Hadsereg és a KGB tagjait. Litvániában sokkal inkább a lengyel kisebbség tagjaival feszült a viszony jegyezte meg. Litvániában a 3,5 milliós lakosság 6,1 százaléka lengyel, 4,9 százaléka orosz.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!