Az orosz nyelvért harcolnak
Rigában tegnap ért véget a balti országokban élő orosz kisebbségek konferenciája. A résztvevők külön hangsúlyt fektettek az orosz nyelvű kisebbség helyzetének javítására. Moszkva támogatásáról biztosította a kisebbségeket.
Habár az orosz a balti államok több mint egymillió lakosának anyanyelve, egyik országban sem rendelkezik hivatalos státussal. A probléma 1991-ben merült fel, amikor Észtrország, Lettország és Litvánia kivált a Szovjetunióból. A lett, az észt és a litván ekkor hivatalos nyelvek maradtak, az orosz viszont elvesztette ezt a státusát. A balti államok, kis országok lévén saját nyelvüket és kultúrájukat védik, az orosz kisebbség így választhat: vagy megtanulja a többségi nyelvet, vagy hátrányos helyzetbe kerül.
(Forrás: Wikimedia Commons / Blorg / CC BY-SA 3.0 )
Lettország lakosságának egyharmada orosz anyanyelvű, de ezen lakosok fele nem is beszél lettül, így lett állampolgársága sincs. Állampolgárság nélkül pedig jogokkal sem rendelkeznek. Korábban a lettországi oroszok aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy népszavazáson dönthessék el, hivatalos státust kapjon-e az orosz. Nem jártak sikerrel. Lettországot már az Európai Tanács is figyelmeztette, hogy kerülje a kisebbségek diszkriminációját, valamint próbálja meg úgy megerősíteni a lett nyelvet, hogy olyan intézményeket finanszíroz, amelyek lehetővé teszik a nemzeti kisebbségek számára, hogy lettül tanuljanak.
2007-ben Észtország hatóságai kijelentették, hogy a hangsúlyt az észt kultúra népszerűsítésére, és nem a multikulturalizmusra kell fektetni. Az észtek meg is tesznek mindent azért, hogy integrálják az oroszokat. Állampolgárságot csak az kaphat, aki sikeres észt nyelvvizsgát tesz, habár ennek költségeit megtérítik. Nem olyan régen magánszemélyek a Facebookon létrehoztak egy eseményt, amely arra buzdította az észteket, hogy három hónapig csakis észtül szóljanak az oroszokhoz, ugyanis őket hibáztatták az észt nyelv romlásáért. Észtországban még az orosz nyelvű iskolákban is kötelező a tanároknak észtül tudni, ezt felügyelők ellenőrzik, és azok a tanárok, akik helytelenül beszélik az észtet, akár pénzbüntetésre is számíthatnak. Ez a szigor 2010-ben még az Amnesty Internationalnek is szemet szúrt.
Mindebből úgy tűnhet, hogy az észtországi orosz kisebbség helyzete aggasztó, de a valóságban azért jobb a helyzet. Éppen ezért rendelt az észt külügyminisztérium kutatást, amelyben összehasonlították az észt és az orosz nyelvpolitikát. Az eredmény meglepő volt: míg az észt nyelvpolitika liberalizálódik, az orosz egyre inkább elnyomó. Oroszországban a gyakorlatban nagyon sok téren csak az orosz nyelv használatos, például az ügyintézésben, a reklámokban, az orosz állampolgárságot pedig csak olyan magas fokú nyelvtudással lehet megszerezni, amilyet Észtországban csak a tanároktól, a nővérektől vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőktől várnak el.
Volt okuk a reményre az orosz kisebbségeknek, amikor a balti államok beléptek az Európai Unióba. Ugyanis az, hogy az orosz nyelv nem kapott hivatalos státuszt, ellentmond az EU nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló keretszerződésének (FCNM). Mihail Petrov tallinni író szerint az európai poliltikusokat nem foglalkoztatja a probléma, hiszen az orosz kisebbségek nem tartanak tüntetéseket, nem gyújtogatnak autókat, így úgy tűnhet, hogy minden rendben van velük.
Szombaton a konferencián az orosz kisebbségek képviselői kijelentették, hogy továbbra is harcolni fognak az orosz nyelv helyzetének javításáért. Cserébe Moszkva pedig arról biztosította őket, hogy mindent megtesz azért, hogy az ügy az Európai Parlament és az ENSZ elé kerüljön.
Forrás