Nincs esély: a tömegkultúra veszélyezteti az eszkimók életét
A Cambridge Egyetem egyik kutatója egy évet töltött Grönland legtávolabbi pontján, remélve, hogy az eszkimók nyelvét tűz mellett sajátíthatja el, meséiket hallgatva. A valóság azonban nem ilyen romantikus. A tömegkultúra még itt is mindenhol jelen van, és könyörtelenül ellehetetleníti a helyiek hagyományos kultúráját.
Dr. Stephen Leonard azzal kezdi beszámolóját, hogy igen igaz, talált fókalevest szürcsölő gyerekeket, és tetőtől talpig állatbőrbe öltözött vadászokat. De a levesevés közben lövöldözős hollywoodi videojátékokat játszottak a gyerekek, és a vadászok is műholdas mobilon csevegtek és GPS-szel tájékozódtak. Bár néhányan még kicsiny, szélfútta fakunyhókban laknak, de Amazon internetes könyváruháza oda is kiszállítja a megrendeléseket.
Dr. Leonard Grönland és a világ egyik legészakibb városkájában, Qaanaaqban – régebbi nevén Thule – töltött el egy évet a helyi inughuit eszkimók között, hogy megtanulja nyelvjárásukat, az inuktun nyelvet. Azt tapasztalta azonban, hogy a globális felmelegedéstől olvadó hóval együtt az eszkimók kultúrája is igen gyors tempóban van eltűnőben.
Az inuktun nyelvet mindössze 770 ember beszéli, és más kis nyelvekhez hasonlóan a nyelvnek semmilyen tömegkommunikációs potenciálja sincs. Túl kicsi, hogy gazdaságos legyen rá a fordítás, csak veszteséget tud termelni. Leonard szerint a Föld 7000 nyelvéből ötvennek ha lehet gazdasági „értéke”. A eszkimó nyelvek ráadásul még a viszonylag nyitott formátumú esemesezésben is hátrányt szenvednek, mert a nyelv híresen hosszú szavainak a begépelését még a legtöbb eszkimó is körülményesnek találja. Inkább dánul vagy angolul esemeseznek. Pedig a legzordabb, legtávolabbi vidékek lakóinak és már a nyolcéveseknek is van okostelefonja.
Az internet a szórakoztatás és az oktatás szempontjából is jó alternatívája lehetne a nagyon költséges televíziós programoknak, ennek ellenére az internet tartalmának 95 százalékát mindössze 12 nyelv adja.
Leonard szerint a gazdaságot és politikát uraló „növekedés” fogalmából egyenesen következik a kis nyelvek veszélyeztetettsége. A konszumerizmus logikája azt kívánja, hogy a tömegkommunikáció minél kevesebb operációs nyelvet használjon, hogy az „üzenet” világos legyen, és hogy a kiadásokat minimalizálják.
Zárszóként Leonard felszólal a veszélyeztetett nyelvek érdekében. Egy nyelv elvesztése ugyanis nemcsak „egyszerűen” egy nyelvtan és egy szókincs elvesztését jelenti. Grönlandon megtapasztalta Leonard, hogy egy nyelv sokkal több ezeknél. Nagy különbség van aközött, hogy egy nyelvet folyékonyan beszél valaki, vagy hogy anyanyelvi szinten beszéli. Az utóbbi a nyelv paralingvisztikai tulajdonságainak ismeretét is magába foglalja.
Az inuktun nyelv esetében ez például a sóhajok és nyögések gazdag és sohasem véletlen repertoárjának, és a bizonyos szavakat és kifejezéseket követő intonációs minták és gesztusok keverékének ismeretét jelenti. Ezek még fontosabbak is lehetnek, mint a nyelvtan helyes használata. Minden nyelvnek saját hangja van. Egy-egy kihaló nyelvvel együtt elveszítjük annak ritmusát és költészetét, és a nyelvhez tartozó kultúra egész látásmódját.
Forrás:
University of Cambridge: Death by monoculture
@Gaboras: Javítanám magam de már késő. A szó amelyet kerestem az az "inuit".
@bibi: Ha a nyelvileg rokon népek alatt a számikra gondolsz, nos ők nem egyenlőek az eszkimókkal. Illetve ezesetben szerencsésebb volna az inuktit használata, hiszen az eszkimók is roppant sokrétűek illetve szerteágazó családfával rendelkeznek.
azért azt hozzá kell tennem, hogy egy nyelv kihalásakor a beszélők is ludasak, mert nem használják és hagyják elveszni
szomorú példa erre az egyik ismerősöm, kínában élő kisebbségi mongol, mongol felesége van, de az egyszem lányukhoz csak kínaiul beszélnek és nem tanítják mongolra, mikor mondom nekik, hogy ez nem jó, akkor nem értik, hogy miről beszélek, sajnos ilyen családból rengeteg van:(
Hát, így elhallgatva ezt az inuit nyelvet, nehéz nem gondolni arra, hogy a legészakibb területekre nyelvileg rokon népek szorultak, és van bizonyos ősi rokonság az összes ilyen nyelv között. Csak éppen nyelvészetileg igazolhatatlanul, ráadásul antropológiailag sem igazolhatóan - sőt. Más a tudomány. és más az érzés ill. sejtés. Utóbbiaknak is megvan a maguk szerepe/fontossága.
Amúgy az un. 'tömegkultúra' minden kicsit is gyengébb helyzetben lévő nyelvre/kultúrára nézve halálos veszélyt jelent.
Én is sajnálom a nyelvek kihalását, de az első két bekezdés elég lekezelő. Mit kellene csinálniuk, éljen az egész nép mindennemű haladás és technológia nélkül egy évszázadokkal ezelőtti állapotban, csak hogy dr. Leonardnak legyen hol nosztalgiáznia a természetközeli élet után, ha megfárad a civilizációs stressztől? Írjuk elő, hogy akkor kapcsolódhat be egy nép a globalizációba, ha képes megőrizni saját kultúráját, a többieket meg gettósítsuk?
Javaslom, hogy azonnal kobozzák el az okostelefonokat az öregektől és szüntessék meg az áramszolgáltatást a településen, hogy fennmaradhasson ez a nyelv.
Az eredeti tanulmányt elolvasva azt látom, hogy ennél lehetne sokkal árnyaltabb is a hozzáállása a szerzőnek a globalizációhoz.