Névcunami a Dél-kínai-tengeren
Ötezernél is több szigetnek kell nevet találni Kínában.
Kína nevet ad minden szigetének és szigetecskéjének, hogy ezzel is nyomatékosítsa szuverenitását területének minden darabja felett, a végrehajtásnak határidőt is szabtak – közölte az állami óceánügyi hivatal lapja. Az utasítás szerint a tartományoknak el kell végezniük a területükhöz tartozó szigetek számbavételét, és 2013 áprilisának végéig összesítést kell készíteniük róluk, így a nevükről, pontos földrajzi elhelyezkedésükről és egyéb fontos információkról.
Kína több mint 7300 olyan szigettel rendelkezik, amelynek területe eléri, vagy meghaladja az 500 négyzetmétert. Tavaly év végéig hivatalosan 1660 sziget kapott nevet, amelyeken az azt jelölő kőtáblát is elhelyeztek; a tervek szerint a jövő augusztusig még egyszer ennyivel végeznek. A lapban megszólaló illetékes szerint a lépés egyértelműen Kína szuverenitását hivatott kifejezni az érintett területek felett.
Megfigyelők szerint az intézkedéssel Peking a Dél-kínai-tengeren található kisebb-nagyobb szigetek feletti szuverenitását igyekszik megerősíteni, de a nemzetközi gyakorlatban a névadás a szuverenitás kifejezésének „gyenge”, inkább szimbolikus formája, hiszen az esetleges vitákat nem dönti el.
Peking a Dél-kínai-tengeren több állammal, köztük a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal van konfliktusban különböző szigetek hovatartozását illetően. Japánnal vitázik, s rendre felemlegeti azt is, hogy a kelet-kínai-tengeri Tiaojü (Diaoyu), japánul Szenkaku-szigeteket Kína fedezte fel és nevezte el elsőként; első írásos nyoma 1403-ból származik.