Nemzetközi schmittológiai konferencia
Mihez van szükség bátorságra? Ez is kiderül egy nemzetközi konfrencián, ahol nincsenek magyarok.
A plágium problémájáról kezdődik kétnapos nemzetközi konferencia 2015. június 10-én a morvaországi Brünn Mendel Egyetemének Üzemgazdasági Karán. A hírhedt plágiumbotrányok után a felsőoktatásban és a tudományos életben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a plágium problémájának. Az egyetemek keresik a lehetőséget, hogyan előzhetnék meg, illetve tárhatnák fel a plágiumokat. A felmérések szerint azonban nagy különbségek vannak az egyes európai országok között abban, hogy miként tekintenek a plágiumra. Gyakran különbözőképpen ítélik meg az ilyen ügyeket az oktatók és a diákok – egy országon belül is.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dahn)
A plenáris előadók között szerepel Tracey Bretag is, aki Ausztráliából érkezett a konferenciára. Jelentős szerepet játszott az ausztrál tudományos irányelvek kialakításában. Előadásában a plágium kérdését a bátorság fogalma felől közelíti meg: arról beszél, hogy mind az egyéneknek, mind a közösségeknek bátran, a konfliktusokat is felvállalva kell kezelniük a plágiumügyeket, mert csak így alakítható ki felelősségteljes, megbízható és tisztességes tudomány. Előadásában a gyakorlatból vett példákkal illusztrálja, milyen szerepet játszik a bátorság a tudományos etika területén.
Teddi Fishman a dél-karolinai Clemson Egyetemről érkezett. Tudományos karrierje megkezdése előtt rendőrként dolgozott, kutatásai ma is érintik a rendőri ügyiratok retorikájának kérdését. Előadásában arról beszél, hogy bár a megelőzéstől a büntetésig, a felderítéstől az elrettentésig számtalan eszközzel küzd a tudományos élet a plágium ellen, az etikailag problémás ügyek száma még mindig magas. Fishman új módszereket javasol a probléma megközelítésére az improvizációs komédiától a viselkedési közgazdaságtanig.
Irene Glending, az angliai Convetry Egyetem munkatársa vezető kutatóként vett részt az Európai Unió azon 300 000 eurós projektjében, mely 2010 és 2013 között zajlott, és célja az európai felsőoktatásban előforduló plágiumügyek kezelésének vizsgálata volt. Előadásában ennek a vizsgálatnak az eredményeiről beszél.
Phil Newton a walesi Swansea Egyetemről érkezik. Kutatásaiban elsősorban a plágium megelőzésére, nem pedig felderítésére összpontosít. Előadásában a bérírás problémájával foglalkozik. Elterjedt gyakorlattá vált, hogy a felsőoktatásban a dolgozatokat professzionális dolgozatírók írják megfelelő díjazás fejében: relatíve olcsók, és nehéz őket lebuktatni.
Matěj Myška, a brünni Masaryk Egyetem Jogi Karának PhD-hallgatója arról ad elő, hogy a technikai lehetőségek fejlődésével egyre könnyebb publikálni, és egyre többb publikáció válik hozzáférhetővé – ez pedig megkönnyíti mások munkájának felhasználását is. Egyes szövegrészletek átvétele azonban sérti az eredeti szerző jogait, és perekhez vezethet. A Cseh Köztársaságban kevés az ilyen eset, ám a szomszédos Németországban jóval több. Az előadás kitér más országok jogrendszerére is. Felmerül a kérdés, hogy létezhet-e törvényes plágium, illetve hogy milyen jogi szabályozás lehet szükséges vagy hasznos ezen a területen.
A szekciókban elhangzó előadásokon számtalan szempontból közelítik meg a plágium kérdését a plágium megelőzésétől a felderítéséig. Az egyik előadás például azzal foglalkozik, hogyan készíthetjük fel a tanárokat arra, hogy megelőzzék a diákok által elkövetett plágiumot. Egy előadás pedig a plágium súlyosságának meghatározási módszereit firtatja. Egyes előadások túlmutatnak a tudományos plágiumon. Egy előadás azzal foglalkozik, hogyan lehet egy program forráskódjának stílusa alapján leleplezni a csalást, egy másik pedig cseh online hírek szövegeit vizsgálja.
A konferenciának magyar résztvevője nincs, ahogyan nem volt a hasonló témájú 2013-as konferenciának sem. Ám a hiányosságok pótolhatók, hiszen jövőre a témában még nagyobb konferenciát tartanak – igaz, ahhoz Kanadáig kell utazni.