Nem helyes a Mein Kampf tiltása?
Habár a bajor kormány a múlt héten megakadályozta, hogy egy angol kiadó részleteket adjon ki Adolf Hitler Mein Kampf című könyvéből, egyre kevesebb német ellenzi az írás szélesebb körben való hozzáférhetővé tételét – írta internetes oldalán hétfőn a The Washington Post című amerikai napilap.
A bajor kormány – mint a szerzői jogok tulajdonosa – a múlt hét csütörtökön az utolsó pillanatban akadályozta meg, hogy a londoni székhelyű Albertus kiadó elkezdje a kivonatok árusítását. A kiadó azonban – az ügyet ért sajtófigyelem kihasználására – eleve két verziót nyomtatott az anyagból. Ezek közül a második, egy 16 oldalas szemelvény el is jutott a német újságárusokhoz, de a két hasábba szerkesztett könyvecskének csak az egyik, történelmi magyarázatot tartalmazó oszlopa volt olvasható, míg az eredeti szöveg elhomályosítva, az „olvashatatlan” felirattal lepecsételve jelent meg.
A Mein Kampf kiadását nem tiltják a német törvények, de a szerzői joggal rendelkező Bajorország mindeddig elzárkózott az írás közreadásának engedélyezésétől. A könyv szerzői joga Hitler 1945-ös öngyilkosságát követően szállt át a szövetségi államra, amely a náci vezető akkori hivatalos lakhelye volt. A bajor korlátozás nem érinti ugyanakkor a könyv 1945 előtt nyomtatott példányait, illetve a világszerte elérhető fordításokat sem.
A bajorországi hatóságok szigora ellenére a Mein Kampf az interneten könnyen elérhető: a címére rákeresve a Google az első találatok között jeleníti meg a könyv teljes német nyelvű szövegét, mindez pedig felveti, hogy van-e értelme tiltani nyomtatásban való kiadását – írja a The Washington Post.
„Nevetséges azt állítani, hogy ez egy nagyon veszélyes könyv, amelyet be kell tiltani” – vélekedett a Wolfgang Wippermann, a Berlini Szabadegyetem modern kori történelem professzora. „Talán korábban szükséges volt (a tiltás), de ma már nincs értelme. A könyv könnyen elérhető” – mondta.
Azt Alexander Luckow, az Albertus kiadó szóvivője is elismerte, hogy a Mein Kampf egy „szörnyű könyv”, amelynek üzenetét elutasítja, de a kiadását tiltó álláspontot „naivnak” nevezte. „Egy szabad országban muszáj beszélni a német történelem ezen nagyon sötét részeiről” – érvelt. Hozzátette azonban, hogy a könyv terjesztésének szerinte is vannak határai: „Az veszélyes, ha megengedjük, hogy szélsőjobboldaliak a saját modern értelmezésükkel kiegészítve árusítsák. Ez tilos, és ez így helyes.”
A könyv kiadását övező vita hamarosan véget ér: a bajor kormány 70 évre szóló szerzői joga 2015-ben érvényét veszti, azt követően pedig szabadon másolhatóvá válik a Mein Kampf. A kiadóhoz hasonlóan a bajor kormányzat egyes tisztségviselői is attól félnek, hogy a neonácik saját verziót nyomnak majd a könyvből. Ennek ellentételezésére a szövetségi állam egy, a szöveggel szemben kritikus, tudományos igényességű magyarázattal ellátott példány kiadását irányozta elő, amely összeállításán történészek jelenleg is dolgoznak.
A németországi zsidó szervezetek vegyes érzelmekkel viszonyulnak a könyvhöz, főleg annak fényében, hogy egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott kormányzati felmérés szerint minden ötödik német látens antiszemita. „Teljes a bizalmam a német társadalom demokratikus érettségében, (...) de egyelőre örülök, hogy nem lehet kiadni a könyvet” – nyilatkozta Dieter Graumann, a németországi zsidók központi tanácsa nevű szervezet vezetője.
Németországban még csak megbirkózik a társadalom a könyv kiadásával. Valószínűleg a könyv történészek által kommentált verzióját többen veszik/vennék meg, mint a szimpla szövegkiadást. Annak idején a hitleri Németországban sokan megvették, de csak kevesen olvasták.
Magyarországon a sok zavart lelkivilágú szélsőjobboldali fiatalnak meg majd adagolja a Demokrata, stb. a szemelvényeket, mint valami tiltott gyümölcsöt, természetesen tesz arról, hogy mindenki letudja majd vonni a végkövetkeztetést: a zsidó és a bolsevik a hibás mindenért...
Hogyan tiltsuk? Úgy kell tiltani, hogy ezt nem lehet újra kiadni, nem lehet további nyelvekre fordítani, de a megmaradt példányokat sem kell mind megsemmisíteni, el kell tenni archívumba és kutatók, történészek számára hozzáférhetővé tenni, mert a kor tanulmányozására még fel lehet használni. Az ideológiájának a terjesztése, az kell, hogy tilos legyen.