Négyféle terv kering a hallgatói létszám változásáról?
A hvg.hu információ szerint négyféle terv kering a felsőoktatás szereplői között a keretszámokban történő változásokkal kapcsolatban.
„Ez csak a dolog egyik része, a másik, hogy a felsőoktatási törvény mellé 26 kormányrendeletet kell majd még elfogadni. Olyan ’apróságokról’ például, mint hogy ki választja meg az egyetem rektorát, ezekről még csak szó sem esik” –nyilatkozta a hvg.hu-nak egy intézményvezető.
A felsőoktatási intézmények elmondása alapján jelenleg négy verzióban is kering eltérő számokkal, eltérő ütemezéssel a létszámváltozásokról szóló tervezet.
Az alapelvek megegyeznek: a műszaki, természettudományi és informatikai keretszámok kettő vagy három év alatt megduplázódnának, az állami oktatás- és orvos-egészségügyi képzések keretszámai szinten maradnának, minden egyéb terület keretszáma pedig három év alatt kilencven százalékkal csökkenne. Így a jogász képzésekre a jelenlegi 834 hallgató helyett 59, a gazdálkodás/menedzsment szakokra 1315 helyett 90, a nemzetközi gazdálkodás szakokra 980 helyett 120 hallgató kerülhetne be. 23 szakon tíz alá csökken az államilag finanszírozott helyekre felvehető hallgatók száma, ha közöttük van nem nappali képzéses hallgató, akkor az államilag támogatott létszámkeret még kevesebb, és további 19 szakon húsz vagy annál kevesebb lehet a felvett hallgatók száma. A rendszerben ugyanúgy csak az államilag támogatott helyeken tanuló hallgatók kaphatnának ösztöndíjat.
A NEFMI egyik tervezete szerint jövőre 40 ezer, 2013-ban már csak 35, végül 2014-ben 30 ezer hallgató tanulhatna állami támogatással. A minisztérium egy másik variációja szerint csak 25 300 hellyel számolnának. Ezzel szemben az NGM tervezete jövőre 47 300 férőhelyre csökkentené a felvehető hallgatók számát az állami képzésben, majd ezt két év múlva 49 695-re emelné vissza.
Utóbbi tervezet alapján egyébként húszezer mérnöki, tízezer-négyszáz természettudósi, és tizenegyezer informatikusi helyet finanszíroznának központilag. A korai gyermeknevelésben, illetve a közoktatás alsó évfolyamain a keretszámokat szinten tartanák, míg a köz- és felsőoktatásban dolgozó tanárok utánpótlását minden tudományterületen brutálisan visszafognák. A nem preferált képzési területeken a piacképeseket átterelnék a költségtérítéses képzési programokba, illetve mindenütt maradna egy jelképes mértékű, a maihoz képest nagyjából tízszázalékos keretszám. A közös nevező, hogy mindegyik forgatókönyv 38 milliárdos forráskivonással számol.