Enyhítenének az egyetemi oktatók kinevezésén
Korábban Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke ellenezte a felsőoktatási törvénytervezet koncepciójának azon elemét, mely 15 év oktatói tapasztalathoz kötötte volna az egyetemi docensi címet.
A felsőoktatási törvénytervezet január 4-i változata már enyhített a kitételen: a legfrissebb változat minimum tíz év oktatói tapasztalatot követően ítélné oda a kinevezést, de kihagyta az egyetemi tanársegédekkel szigorúan fogalmazó sorokat is.
Az új felsőoktatási törvénytervezet koncepciójának eredeti, decemberi változata több ponton is szigorított volna az egyetemi oktatók kinevezésén, amin az oktatási államtitkárság által elkészített január 4-i változat már finomított. Változott az egyetemi docensi kinevezés feltétele, amit eredetileg 15 év oktatói tapasztalathoz kötöttek volna. Az MTA elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy a „ehetséget, a tudást és a rátermettséget nem csak a pályán eltöltött évek határozzák meg", így nem érti, hogy miért csak 15 év gyakorlat után lehet valakiből egyetemi docens. A legfirisebb koncepció már tíz év oktatói múltat követően megítélhetővé teszi az említett címet.
Szintén kikerült a tervezet anyagából az a rész, amely úgy fogalmazott: ha a tanársegéd a kétszer négy év alatt sem szerzi meg az adjunktusi kinevezéshez szükséges doktori fokozatát, akkor nem maradhat a felsőoktatási intézményben.
Ugyancsak kevesebb tapasztalat szükséges az egyetemi tanári kinevezéshez is, immár a húsz év helyett 15 év gyakorlat is elegendő a cím odaítéléséhez. Emellett, míg korábban négy év plusz egyszeri hosszabbítást fogalmazott meg a koncepció az egyetemi tanárok mandátumával kapcsolatban, a jelen változatban csakúgy, mint az egyetemi docensek esetében, nincs korlátozás erre vonatkozóan. Az egyetemi adjunktus kinevezésének gyakorlatában nem történt változás, de a főiskolai oktatók kinevezésével kapcsolatban is csak egy helyen történt: főiskolai tanár a húsz év helyett tizenöt év gyakorlattal válhat valakiből.