Ne kövess el érvelési hibákat!
„A te érvelési hibád” oldal azzal a céllal jött létre, hogy segítsen felismerni a vitákban előforduló legtipikusabb, leggyakoribb bakikat.
Hétköznapi vitáink hevében sokszor mondunk olyasmit, amiről mi magunk is érezzük, hogy sántít. Legtöbbször azonban – főleg, ha a vita heves – nincs időnk utánagondolni, hogy mit is vétettünk el, milyen logikai bakiba futottunk bele. Valljuk be, ilyenkor talán többet számít a gyors, frappáns reakció, hogy jól hangozzon, amit mondunk, mit az, hogy az akadémikus érvelés szabályait betartsuk. Igen, többek között ezért nem érnek véget hétköznapi vitáink megnyugtató eredménnyel. Mi is bakizunk (csalunk) néha, és a vitapartnereink is ezt teszik.
A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó érveléstechnikai sorozatunkban már szenteltünk némi teret a jellegzetes és gyakori érvelési hibáknak. Az érvelések minőségének javítása érdekében ugyanis csakis abban bízhatunk, hogy a gyakori tévedések megismerésével, a rájuk való reflexió elősegítésével csökkenthető ezeknek a száma. Ezt a célt tűzte ki célul a Ne kövess el érvelési hibákat! című oldal is, amelynek a használatát ajánljuk minden kedves olvasónknak (és természetesen kommentelőinknek is – kommentelés előtt).
Az oldal bevezetője kicsit ijesztő lehet; rögtön az érvelési hiba definíciója kicsit bonyolultra sikeredett: „Az érvelési hibák a kijelentésekben – illetve azok részeként a magyarázatokban vagy logikai levezetésekben, következtetésekben – rejlő olyan hamisságok, amelyek az állításban foglalt előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül érvénytelenítik az állításokat. Tehát olyan hibákról van szó, melyek magukban az érvelések szerkezetében, az azokat alkotó logikai és következtetési láncolatokban rejlenek.” Ha azonban elkezdjük használni az oldalt, és a kis ikonokra kattintunk, minden világosabbá válik.
(Forrás: a.te.ervelesi.hibad.hu)
A kis képekre kattintva ugyanis a leggyakoribb, tipikus érvelési hibák megismeréséhez juthatunk. És itt példák illusztrálják a magyarázandó jelenségeket. Az oldalt használók elküldhetik az egyes érvelési hibákat vitapartnereiknek ezzel: „A te érvelési hibád: a náci kártya”. Ezzel elsősorban informálni lehet az illetőt az általa elkövetett hibáról, másrészt – ha azt sejtjük, hogy szándékosan, manipulatív céllal alkalmazott egy-egy hibát – azt is lehet vele jelezni, hogy átlátunk a szitán, hogy felismertük a hibát.
Forrás
Az oldal eredetije angol nyelven: Your Logical Fallacy Is
@Pierre de La Croix: Teljesen rendben van, csak az a vicces nekem egy kicsit, hogy először leírja, hogy miért hiba a tekintélyelvűség, majd saját magát agyonüti a második mondattal, amely meg éppen azt hozza ki, hogy mégiscsak a szaktekintélyeknek van nagyobb eséllyel igazuk a laikusokkal szemben. :) Márpedig miért ne lenne elképzelhető, hogy egy laikus ellenőrizhetően bizonyítani tudja, hogy a szakértőnek nincs igaza (valóban kicsi az esélye, de előfordulhat). Abban persze helytálló az állítás, hogy csak arra hivatkozni, hogy "a szakértő is tévedhet", nem elég, csak sajnos a legtöbb esetben a valóságban ez úgy szokott működni, hogy a laikus felvet valamit, a szaktekintély könnyelműen kijelenti, hogy "az hülyeség" (esetleg még hozzá is teszi, hogy "mert te csak egy laikus vagy, tehát nem értesz hozzá", amivel elköveti egyszer a személyeskedés hibáját is, plusz a hamis ok-okozat hibáját is), ha pedig a laikus netán forrást is tud szolgáltatni (szintén egy szaktekintélytől) az állítása alátámasztására, akkor meg a szakértő azzal jön, hogy "a forrás megbízhatatlan".
@MolnarErik: Talán mert véletlenül ők az érveléstechnika és a logika (na jó, nyugati) megalapítói? :)
(Na jó, tényleg feltűnő, amíg nem olvassuk el a tekintélyre való hivatkozást, ők ugyanis a "szakértők" - bár erre nincsen utalás).
@Sultanus Constantinus: Nekem meg azt tűnt fel, h a címlapjukon ők is tekintélyekre hivatkoznak :)
@Sultanus Constantinus: Az elsőre meg azzal utalnak, hogy ha a gyártó egy ellenőrizhető kijelentést tesz, akkor ne tételezzük fel róla automatikusan, hogy hazudik:
Ad 2.: mivel ellenőrizhető, ezért egyrészt magát az állítást kell kritizálni, másrészt éppen ellenőrizhetősége miatt a gyártó feltehetőleg ódzkodni fog attól, hogy valótlanságot állítson, mert ha lebukik, akkor megsínyli azt - Legalábbis ahol piacgazdaság van.
Ad 2.: Éppen ezért tesznek vállalatok/politikusok/mittoménkik nehezen ellenőrizhető vagy homályos állításokat (de ez sem jelenti azt, hogy automatice hazudnak: hiszen te sem tudod bebizonyítani, hogy az a termék nem a legjobb/a bugylibicska dimenzióban ultraviola intelligens részecskék körében népszerű. Mivel ez utóbbi - feltehetőleg - nem létezik, az egész állítás maximum egy irodalmi játék/lírai gondolatkísérlet stb. Vagyis vagy áttérsz egy másik, ellenőrizhető és bebizonyítható állításra és lásd az Ad.1-et, vagy irodalmi szempontból kritizálod az állítást: mennyivel lenne elegánsabb irodalmi és retorikai szempontból, ha úgy fogalmazna, hogy az ultamarin atomok szeretik...)
@Sultanus Constantinus: Nem éppen, mert ha éppen egy bombát hatástalanítok, akkor ha egy bombaszakértő azt mondja, hogy a piros drótot vágjam el, akkor nagyobb eséllyel van igaza, mint egy laikusnak, aki azt mondja, hogy a kéket.
(ami nem jelenti azt, hogy nem téved, de nem amiatt mert szakértő, pontosabban hozzáértését nem ezen az alapon kell kétségbe vonni. Mondjuk a szakértőnek 75% százalék esélye van, hogy igaza van - mert egy eddig ismeretlen, új-típusú bombánál, amely az összes bomba 25%-át jelenti, felcserélték a drótokat - míg a laikusnak 50%).
A tekintélyre hivatkozás akkor érvelési hiba, ha a bombaszakértő helyett mondjuk egy híres ügyvéd vagy jurátus van. (két laikusnak kb. ugyanakkora esélye van, hogy téved, vagyis 50-50%) :)
+1: "Tekintélyre hivatkozás"
"Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez az érvelés nem fordítható a visszájára, azaz például egy szaktekintély állítása egy laikuséval szemben nem vonható kétségbe pusztán azon az alapon, hogy a szaktekintély is tévedhet."
Szerintem itt a kutya a saját farkába harap, ugyanis éppen azt a hibát követi el ezzel mondattal, amelyről az egész szól.
Valóban érdekes és tanulságos oldal. Egy észrevétel a személyeskedési lapon lévő második példamondathoz:
"A gyártó hazudik, amikor azt mondja, hogy az ő terméke a legjobb, mert ez az érdeke."
Szerintem ez azért nem túl jó példa ide, mert ez egy olyan kijelentés, aminek igazságtartalmát nem lehet objekítve megállapítani (elég problémás annak tárgyilagos megítélése, hogy egyáltalán mit jelent az, hogy "a legjobb", "a legszebb" stb.). Ha a "legjobb" helyett pl. a "legolcsóbb" lenne a mondatban, az már objektív módon is mérhető.