Ne kapjon gutaütést!
A szélütés kialakulásában számos rizikófaktor játszik szerepet. Ugyanakkor a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, és a cukorbetegség mellett a lelki tényezők is megnövelik a szélütés kockázatát, nem beszélve a pitvarfibrillációról.
Egyre többen esnek áldozatául a szélütésnek, kortól és nemtől függetlenül. Hazánkban évente 40-50 ezer embert érint az agyi érkatasztrófa, ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a rá leselkedő rizikófaktorokkal, a prevenció lehetőségeivel.
A stroke-os esetek 80 százaléka megelőzhető lenne, amennyiben időben sikerülne felismerni a rizikófaktorokat. Ehhez nem kell más, mint hogy odafigyeljünk önmagunkra és másokra. Nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a szűrővizsgálatok jelentőségével és a kockázati tényezők karbantartásával – hívja fel a figyelmet a Magyar Stroke Társaság.
Vannak olyan rizikófaktorok, amelyeket nem lehet befolyásolni, ilyenek a nem, a kor, a családi és egyéni kórtörténet. Vannak azonban olyan kockázati tényezők is, amelyek megfelelő életvitellel vagy gyógyszeres kezeléssel javíthatóak, csökkenthetők.
A szélütés vezető rizikófaktora a népbetegségnek számító magas vérnyomás, amely a keringési betegségek mintegy feléért felelős. Fontos, hogy a magas vérnyomásban szenvedők törekedjenek a 140/90 alatti értékre. A betegség kockázata a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének minden 10 Hgmm-rel történő csökkentése az agyiér katasztrófák kockázatát mintegy 30 százalékkal, míg az alsó érték 5-6 Hgmm-es mérséklése 42 százalékkal csökkenti. A betegség minden olyan napon károsítja a szervezetet, amikor a vérnyomásérték nem 140/90 Hgmm alatti. Általában a hypertoniának nincsenek egyértelmű tünetei, ezért nagyon fontos a rendszeres vérnyomásmérés.
A szélütés kialakulását befolyásoló másik tényező a magas vérzsírszint, amely megnöveli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A kockázatot a kis sűrűségű, úgynevezett veszélyeztető, LDL-koleszterin emelkedése növeli, míg a nagy sűrűségű, úgynevezett védő hatású, HDL-koleszterin emelkedése csökkenti. Túlsúly, elhízás esetén, valamint állati zsiradékok bőséges fogyasztásakor a „rossz” koleszterin koncentrációja nő, a „jó” koleszteriné csökken. A „jó” koleszterin növelésében az egészséges testtömeg, a rendszeres testmozgás, túlsúly esetén a fogyás, továbbá a dohányzás mellőzése játszik meghatározó szerepet. Az összkoleszeterin szint 5 mmol/l alatt normális.
(Forrás: palomarhealth.org)
A cukorbetegség szintén komoly veszélyt jelenthet az agyi erekre nézve. A megfelelő diéta, a javasolt terápia pontos betartása, a testsúlyfelesleg csökkenése egyaránt fontos a vércukorszint stabilizálásában, ilyen módon csökkentve a stroke kialakulásának lehetőségét. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomori cukorszint magasabb, mint 6 mmol/l. Az érelmeszesedés esélyét növeli az úgynevezett „rejtett” diabetes is, amely laboratóriumi vizsgálattal, cukorterheléssel kimutatható.
A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. Kétszeres kockázatot jelent. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag található, amiből legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány. Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő koleszterin szintje. Az erős dohányzás – napi 20 szál cigaretta – 2-6 szorosára emeli az agyi infarktus kockázatát. Komoly veszélyt jelent a passzív dohányzás is.
A helytelen életmód, az elhízás is befolyásolja a gutaütés kialakulását. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, a túl sok telített – állati eredetű – zsiradék és a transzzsír magas koleszterinszintet, érelmeszesedést okoz.
A mindennapi stresszhelyzetek és jelentősen megnövelik a stroke kialakulásának veszélyét, ugyanakkor a krónikus alkoholizmus négyszeresére növeli a gutaütés rizikóját.
A pitvarfibrilláció is növeli a stroke kialakulásának kockázatát. Aki ebben a betegségben szenved, annak ötször nagyobb az esélye, hogy megüsse a guta. Ezen kívül a vér húgysavszintjének magas volta is hajlamosító tényezőként jelentkezik.
Nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni tehát a hagyományos rizikófaktorok vizsgálatára, azonban a lelki tényezőket sem szabad elhanyagolni. Jelentősen megnöveli a stroke esélyét a stressz, a depresszió, a világgal szembeni ellenséges hozzáállás és a pesszimizmus. Akik negatívan, ellenségesen látják a világot, kétszer olyan gyakran szenvedtek szélütést.
A stroke kialakulását meg lehet előzni; nem kell mást tennünk, mint néhány szabályt betartani.
- Mérjük rendszeresen vérnyomásunkat!
- Figyeljünk oda koleszterinszintünkre!
- Tartsuk karban cukorszintünket!
- Ne dohányozzunk!
- Mozogjunk rendszeresen!
- Figyeljünk a pitvarfibrilláció tüneteire!
- Táplálkozzunk egészségesen!
- Kerüljük a stresszhelyzetet!
- Tartsuk be az orvos utasításait!
- Szedjük rendszeresen a gyógyszereinket!
Ha ezeket betartjuk, akkor már kisebb esélyünk lesz arra, hogy megüssön bennünket a guta.
@LvT
érdekes. nálatok merre van magyarország? mert valamelyik más országgal kevered.
.
agyról leváló cseppek. ezt a nagyapádtól hallottad? a családba ez volt a hiedelem? nálatok hány generációra megy vissza a köznépi agysebészet? folklórban is van?
.
magyarul az a neve h
gutta, gutaszele, gutaütés, gutasimítás, szélhûdés, szélütés
.
persze megértem, h neked a gótokat védened kell nimid ober alles stróber sajszter majszter
de a guta az a németek istene
annyira azért nem vagyunk latinbarbárok
@Janika: A latin <gutta> ’csepp’ szó a magyarországi nyelvhasználatban felvett ’szélütés’ értelmet is abból a hiedelemből eredően, hogy az okot az agyról leváló cseppeknek tulajdonították.
Egyébként az irodalom szerint az angol <good> ’jó’ szó sem függ össze a <god> ’isten’ szóval. Ugyanígy természetesen a többi germán nyelvben sem a megfelelő szópár.
Angolban csak simán ütés (stroke), nálunk mit jelent a guta? Köze van a gótokhoz vagy a gut (jó) szóhoz? Esetleg isteni jelentése van?
Angol: good-god. Német: gut-gott Vagy ezek mind összefüggenek?