Napfivérre bukkantak?
A Nap „rég elveszett fivérére” bukkantak amerikai csillagászok, akik szerint a csillag szinte bizonyosan ugyanabból a gáz- és porfelhőből születhetett, mint a mi Naprendszerünk központi égiteste.
Az austini Texasi Egyetem Ivan Ramirez vezette kutatócsoportjának módszerei segíthetnek más csillagászoknak, hogy további „napfivérekre” leljenek, így megérthessék, hogyan és hol született a Nap – tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál az egyetem közleményére hivatkozva. A tanulmány a The Astrophysical Journal következő számában jelenik meg.
„Ha megtaláljuk, hogy a galaxis melyik részében alakult ki a Nap, akkor további információhoz jutunk arról, milyen viszonyok uralkodhattak a korai Naprendszerben. Segíthet megérteni, miért vagyunk itt” – magyarázta Ramirez.
Hozzátette: van egy egészen kis esély arra, hogy a naptestvérek valamelyik bolygóján lehetséges az élet. Ahol ezek a testvércsillagok születtek, ütközések szakíthattak le nagy darabokat a bolygókról, és ezek a töredékek naprendszereken át utazhattak. Talán az egyik ilyen űrtörmelék számlájára írható, hogy elhozta az életet a Földre, de az is lehet, hogy a Földről leszakadt darabok szállították az életet a naptestvérek körül keringő bolygókra – vélte Ramirez.
Kutatócsoportja a 110 fényévnyire, a Herkules-csillagképben elhelyezkedő, HD 162826 jelű csillagot azonosította naptestvérként. A csillag szabad szemmel nem látható, de alacsony teljesítményű távcsővel már észlelhető a fényesen ragyogó Vega közelében.
A világ sok csillagásza kutat napfivérek után, eddig 30 lehetséges jelöltet azonosítottak. Ezek közül Ramirez és csoportja 23-at tanulmányozott a McDonald Obszervatórium teleszkópjával, a többit a chilei Las Campas Obszervatórium Clay Magellan űrtávcsövével. A csillagok kémiai összetételét nagy felbontású spektroszkóppal állapították meg.
A vegyi elemzés mellett szükségük volt adatokra a csillagok pályájáról is, vagyis arról, merre jártak és hová tartanak a Tejútrendszer központja körüli útjukon. A kétféle információ kombinálásával végül egyetlen csillagra szűkítették a keresést, ez volt a HD 162826.
Ramirez szerint egyetlen „napfivér” megtalálása is nagyon izgalmas, a projekt céljai ezen túlmutatnak. Útmutatót szeretnének készíteni arról, hogyan azonosíthatók a Nap további testvérei.
@Janika: pilpul... :)
Az e'gboltot az IL sole - LA luna pa'ros uralja, nem a DIE Sonne - DER Mond.
@Fejes László (nyest.hu): :-) de itt nem magáról a Napról van szó, hanem a testvéréről. Attól hogy a Nap az fivér, a testvére még nem feltétlenül az :-)
@Janika: Mert a nap az fivér. Ha hold lenne, nővér lenne.
Azt vajon miből állpították meg a felfedezők, hogy fivérről van szó és nem nővérről?
Bár a cikkben a semleges "sibling" szerepel, a címben ennek ellenére mégis "brother"-nek nevezték.