Múlt-kor: Gárdonyi-emlékszám
Az Egri csillagok forgatása az évszázad egyik legszélsőségesebb nyarán folyt: a stábnak hol a hatalmas forrósággal, hol pedig széllel és esővel kellett megküzdenie.
Az Egri csillagok írójának emléke előtt tiszteleg a Múlt-kor című történelmi magazin nyári száma. Idén kettős évforduló kapcsolódik Gárdonyi Gézához: 150 éve született, és 45 éve forgattak filmet legsikeresebb regényéből – mutatott rá Bartal Csaba, a folyóirat főszerkesztője. Az olvasás élményére szeretnék felhívni a figyelmet azzal, hogy Gárdonyi Géza személyiségének és legismertebb regényének, valamint történelmi hátterének külön kiadványt szentelnek. Az Egri csillagokkal foglalkozó számuk újra felkeltheti az emberek érdeklődését a korszak és az író, valamint az egész magyar irodalom iránt – mondta a főszerkesztő az MTI-nek. Hozzátette, hogy a magazinhoz DVD-t is mellékeltek, amely megszólaltatja a regényből készült film alkotóit, színművészeket és statisztákat.
A szám szerzői között van Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, aki Mit kerestek itt a törökök 1552-ben? címmel írt tanulmányt, továbbá Hóvári János, Magyarország ankarai nagykövete is, aki Dobó Istvánról közöl egy érdekes összeállítást. Ez utóbbiból egyebek mellett azt is meg lehet tudni, hogy egy mecseki cigányasszony megjövendölte az egri hős várkapitány 1569-1572 közötti politikai meghurcoltatását.
Bartal Csaba elmondta: történelmi lapjukban olyan érdekességekre is fény derül, hogy az Egri csillagok forgatása az évszázad egyik legszélsőségesebb nyarán folyt. A stábnak hol a hatalmas forrósággal, hol pedig széllel és esővel kellett megküzdenie. További kuriózumként említette, hogy a filmfelvételek során a nagy távolságokból készített jeleneteknél léggömbökkel helyettesítették az embereket. A magyar filmgyártás történetében először az Egri csillagok forgatásán alkalmazták azt a szert, amely megvédi a bőrt a tűz okozta égéstől, így a meztelen felsőtestű törököket játszó statisztákat nem veszélyeztette az esetleges gyulladás – idézte fel.
Szólt arról is, hogy ebben a számban Pálffy Géza történész a végvári katonaság rendszerét mutatja be, és szerepel az újságban Eger török kori építészetét bemutató cikk is. Gárdonyi Géza pályafutásáról is kiderülnek érdekes részeltek, köztük az, hogy visszaemlékezések szerint az író egyetlen nap két novellát is írt, és az Egri csillagok írása közben, a 135. oldal után azt írta naplójába: „Nem tudom folytatni!”.
Bartal Csaba megemlítette, hogy a Múlt-kor együttműködik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal az idei Weöres Sándor-emlékévben, népszerűsítik a száz éve született költőről szóló programokat.