Mondva csinált kapcsolatok
A mongolok szeretik jól megmondani a dolgokat: a legtöbb kötőszavuk is a ’mond’ igéből származik. Ha az alkalom engedi, halmozni is fogják, s mondván mondják a mondanivalójukat. Noha az alárendelésről kicsit másként gondolkodnak, találhatunk a mongol és a magyar nyelv közt közös pontokat.
Cikksorozatunk előző részében szó esett a mongol nyelv egyszerű kapcsolatos mellérendelést használó összetetett mondatairól és más mellérendelő szerkezetekről, illetve az ezekben használt kötőszavakról. Miközben ebben a részben folytatjuk a mellérendelő mondatokkal való barátkozást, megismerkedünk az alárendelt mondatok mibenlétével, s újabb és újabb kötőszavakra is bukkanunk.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Ellentétek
A mongol példákat a ma használatos cirill betűs írással adjuk meg, de a magyar helyesíráshoz közel álló eszközökkel megadjuk a megközelítőleges kiejtést is. A bonyolultabb példáknak az értelem szerinti fordítása mellett megadjuk a szó szerintit is. Mivel a mongol szóalakoknak nincs mindig pontos magyar megfelelőjük, a szó szerinti fordításban egy hasonló funkciójú magyar alakot adunk meg.
Mellérendelő kapcsolatot jelent az ellentétesség kifejezése is, s itt több igei eredetű kötőszó is előfordulhat. Az egyik leggyakoribb ige, ami kötőszavakban felfedezhető, a гэх [geh] ’mond’ ige – itt is találkozhatunk vele. Két tagmondat közti ellentétességet jelöl (’de, azonban, viszont’) a -вч [-vcs] ellentétes határozói igenévképzővel ellátva (гэвч [gevcs] ’mondva, de’), valamint a véghatározói (esetenként időhatározói) igenévi alakja (гэтэл [getᵉl] ’míg mondják’).
Давс амттай гэвч дангаар нь идэж болохгүй.
[davsz amttaᵉ gevcs dangárn ididzs bolᵒhgüᵉ]
só finom de egyedülien fogyasztva lehető-nélkül
’A só finom, de nem lehet egyedül azt enni.’
Би найз охинтойгоо болзох гэтэл Улаанбаатарын хаана хамт очихоо мэддэггүй.
[bí naᵉdz ohintoᵉgó boldzᵒh getᵉl ulánbátrín hán hamt ocshó meddᵉggüᵉ]
én barát lánnyal találkozó de Ulánbátornak hova együtt menést tudó-nélkül
’Találkoznék a barátnőmmel, de nem tudom hova mehetnénk el együtt Ulánbátorban.’
(Forrás: Wikimedia Commons / Jan Sysel / GNU-FDL 1.2)
Noha a [-vcs] (és helyenként a [-tᵃl]) önmagában is ellentétesség kifejezésre szolgál, s tetszőleges igéhez kapcsolódhat, a mai nyelvben mégis ritka, hogy más igével forduljon elő.
Бороо оровч сэтгэл санаанд үл нөлөөлнө.
[boró orᵒvcs szetgᵉl szanád ül nölőlön]
eső esve-de kedv gondolatra nem hat
’Esik az eső, de nincs hatással a kedvére.’
A fentiekhez hasonlóan ’de, azonban’ jelentésű a болох [bolᵒh] ’válik, lesz’ igéből származó боловч [bolᵒvcs] is, továbbá a харин [harin] kötőszó. Ez utóbbi a харих [harih] ’visszatér’ ige származéka, annak módhatározói igenévi végződéssel ellátott formája, így eredeti jelentése kb. ’visszatérve’. A [bolᵒvcs] nem használatos mondat elején, míg a [harin] állhat mondat elején, de összetett mondatban két tagmondat között is.
Болд ирсэн боловч надтай уулзаагүй.
[bold irszen bolᵒvcs nadtae úldzágüe]
Bold jött de velem találkozott-nélkül
’Bold megjött, de nem találkozott velem.’
Мах хямдхан, харин гурил бол үнэтэй.
[mah hjamdhan harin guril bol ünté]
hús olcsó de liszt [topikjelölő] drága
’A hús olcsó, de a liszt drága.’
Következtetés, magyarázat
Következtető tagmondatot a mongol nyelvben többféle nyelvi szerkezettel is lehet kapcsolni a következtetést tartalmazó tagmondathoz, de ezek közül nem mind tekinthető önállósult kötőszónak. Ami mégis, az nem igei eredetű: тул [tul] és учраас [ucsrász] ’miatt, ezért’. A [tul] voltaképp névutó, míg az [ucsrász] eredeti jelentése ’okból’.
Энхтайваны гүүр хаасан тул нийтийн тээврийн чиглэлд өөрчлөлт орлоо.
[enhtaᵉvní gűr hászᵃn tul nítín téwrín csiglᵉld őrcslölt orló]
Békének híd zárt miatt nyilvános közlekedésnek útvonalba változás bement
’A Béke-híd lezárása miatt a tömegközlekedés útvonalai megváltoztak.’
Засгийн газар хуралдаагүй учраас шийдвэр гараагүй.
[dzaszgín gadzᵃr hurᵃldágüᵉ ucsrász sídvᵉr garágüᵉ]
kormány ülésezett-nélkül miatt döntés kijött-nélkül
’A kormány nem ülésezett, ezért nem született döntés.’
Magyarázó mellékmondatot köthet az előtte állóhoz a яагаад гэвэл [jágád gevᵉl] vagy az учир нь [ucsirn] kifejezés, ami – helyzettől függően – az ’azért, mert’, ’hiszen’ és hasonló jelentésű magyar kifejezésekkel fordítható. A [jágád gevᵉl] szó szerinti jelentése kb. ’ha azt mondjuk miért’, míg az [ucsirn] szóé ’(annak az) oka’. Mindkettő állhat önálló mondat elején is.
Ятга хөгжмийг гундуу сэтгэлээр амилуулж болохгүй яагаад гэвэл тэр бурханы хөгжим
[jatᵃg högdzsmíg gundú szetgᵉlér amilúldzs bolᵒhgüᵉ jágád gevᵉl ter burhᵃní högdzsim]
citera hangszert keserű gondolattal felélesztve lehet-nélkül mert az istené hangszer
’A citerát nem lehet keserű gondolatokkal megszólaltatni, mert ez az istenek hangszere.’
Би улс төрөөс зугтаадаггүй учир нь тийм бололцоо хэнд ч байхгүй.
[bí ulsz törősz dzutgᵃdᵃggüᵉ ucsirn tím bolᵒlcó hendcs baᵉhgüᵉ]
én politikától szökő-nélkül mert ilyen lehetőség kinek is nincs
’Én nem szoktam elszökni a politika elől, mert ilyen lehetősége senkinek nincs.’
(Forrás: inet.mn)
Alárendelés
Egy összetett mondat két tagmondata közt fennálló viszonyt alárendelő kapcsolatnak szokás nevezni például akkor, ha az egyik tagmondat (az alárendelt tagmondat) a másik tagmondat (főmondat) valamely mondatrészének (jelző, tárgy, határozó, stb.) szerepét tölti be, az adott mondatrészt fejti ki bővebben. Pl. amikor egy mondatban egy emberről van szó, akkor nem csupán annyi szerepel, hogy ’ember’, hanem egy mellékmondatban részletezve van, hogy milyen ember: mikor, mit és hogyan csinált, mi történt vele, mi jellemzi, stb. Pl.: Találkoztam egy emberrel, aki holnap világkörüli útra indul. A főmondat szerint találkoztam egy emberrel, s a mellékmondat kifejti, hogy milyen részletesebb információt lehet tudni még róla.
A magyar nyelvben a két tagmondat közti kapcsolatot többnyire úgy fejezzük ki, hogy a főmondatban az alárendelt mellékmondat által kifejtett mondatrész helyére egy utalószó kerül (olyan, azt, úgy, akkor, stb.), majd a mellékmondatot egy kötőszó (pl. hogy, vonatkozó névmás: aki, ami, amilyen, ahogy, stb.) vezeti be és kapcsolja a főmondathoz. Az utalószó és/vagy a kötőszó azonban helyenként akár el is maradhat, pl. Aki másnak vermet ás, [az] maga esik bele. A magyarban a mellékmondat megelőzheti vagy követheti a főmondatot (megelőzi: Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.; követi: Figyelj ide akkor, amikor beszélek!), de akár be is lehet ékelve bele (pl. A férfi, akin fekete kalap volt, bement a házba).
A mongol nyelv a főmondat valamely mondatrészét kifejtő mellékmondatot másként szerkeszti, nem használ utalószót és kötőszót, hanem a mellékmondat közvetlenül elhelyezhető az adott mondatrész helyére, beékelődve így a főmondatba. Ilyenkor a mellékmondat állítmánya valamilyen igenévi formát vesz fel. Nézzünk egy példát a magyarban jelzői mellékmondattal megoldott alárendelő összetett mondat mongol megfelelőjére:
Өчигдөр түрүүлсэн тамирчин дэлхийн даяар алдаршсан байна.
[öcsigdör türűlszᵉn tamircsin delhín dajár aldᵃrs-szᵃn baᵉn]
tegnap győzött sportoló világnak világon híressévált van
’A sportoló, aki tegnap győzött, az egész világon híres lett.’
A fenti mondatból ’a sportoló, aki tegnap győzött’ rész szó szerint kb. úgy fordítható a mongol változatból, hogy ’a tegnap győzött sportoló’, azaz a jelzői mellékmondat valóban jelzőként szerepel (a mongolban a jelző és a jelzett szó sorrendje megegyezik a magyarral), s kötőszóra nem volt szükség. Nem ismeretlen ez a szerkesztésmód a magyar nyelvben sem (pl. A Béla által tegnap olcsón megvásárolt gyümölcsöket mind ki kellet dobni. – A gyümölcsöket, amiket Béla tegnap olcsón vásárolt, mind ki kellett dobni), de a mongolban kizárólagos.
(Forrás: petra.langeder1)
Hasonlóan kötőszó nélkül történik a mondatszerkesztés például egy tárgyi mellékmondat esetén is:
Би өглөө чиний мориор ирснийг харсан.
[bí öglő csiní moriór irszníg harszan]
én reggel neked lóval jövést látott
’Reggel láttam, hogy lóval jöttél.’
Közelítve a fordítást a szó szerintihez, kb ’Reggel láttam lóval jöttödet.’ eredményt kapnánk, ami végül is akár helyesnek is hangozhat magyarul, de kissé régiesen hat.
Kötőszavas alárendelés – feltételek
Az alárendelő mondatok közül sajátos jelentéstartalmúnak hívják azokat, melyeknél a mellékmondat nem feleltethető meg közvetlenül a főmondat valamely mondatrészének. Az ilyen mondatokban a mongol is használhat kötőszavakat (de nem csak azt), mint pl. a feltételességet tartalmazó összetett mondatban is. Itt a tagmondatok közti viszonyt a болбол [bolbᵒl] ’ha’ kötőszó, valamint ennek rövidült formája, a бол [bol] fejezheti ki, ami a – már korábban is említett – болох [bolᵒh] ige származéka, s a feltételes határozói igenév toldaléka található benne (itt -бол [-bol]). A mongol feltételes mondatban elöl szerepel a feltétel, majd a kötőszó után a főmondat.
Гэрээгээ дуусахаас өмнө явах болбол багт хорин саяыг төлж байж явна.
[gerégé duszᵃhász ömön javᵃh bolbᵒl bagt horin szajíg töldzs baᵉdzs javᵃn]
szerződés befejeződőtől előtt menő ha csapatnak húsz milliót fizetve léve megy
’Ha a szerződése lejárta előtt megy el, akkor a csapatnak 20 milliót fizetve mehet csak.’
Би өндөр болоогүй байан бол дуучин болох байлаа
[bi öndör bológüᵉ baᵉsᵃn bol dúcsin bolᵒh baᵉlá]
én magas vált-nélkül volt ha énekes váló volt
’Ha nem lettem volna magas, akkor énekes lettem volna (és nem kosárlabdázó).’
Ha nem nőtt volna ilyen magasra, lehet hogy ő is énekesnek állt volna.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Mondván mondva
(Forrás: Wikimedia Commons)
A гэх [geh] ’mond’ igét még a korábban említetteken túl is számos esetben használják tagmondatok összekötésére többféle végződéssel ellátva: гэж [gedzs], гээд [géd] (kb. ’mondva’), гэдэг [gedᵉg] (’mondás, mondogatás’), stb. Ilyenkor nem is annyira a [geh] igéből képzett különféle igealakokat nevezhetjük külön-külön kötőszónak, hanem inkább magát az igét, bármilyen formában is álljon. Így pl. célhatározói mellékmondat kötésére is használatos (’azért, hogy’), azaz akár szándék kifejezésére is:
Гүржийн жүдочид манай багийг ямар түвшинд байгааг харах гэж ирсэн.
[gürdzsín dzsudocsid manaᵉ bagíg jamᵃr tüvsind baᵉgág harᵃh gedzs irszᵉn]
Grúziának dzsúdósok nekünk csapat milyen szinten levést lát mondva jött
’A grúz dzsúdósok azért érkeztek, hogy megnézzék milyen szinten van a csapatunk.’
Ugyancsak ezt az igét használják a mondatba illesztett idézetek elhelyezésénél és olyan igék tárgyának kifejtéséhez, melyek valamilyen szöveggel kapcsolatos cselekvést fejeznek ki (beszéd, gondolkodás, írás). Előfordul, hogy az az ige, aminek az idézet a tárgya, maga a [geh] ige – ez esetben nem minősíthetjük kötőszónak. Más esetekben azonban az idézet más igének a tárgya, s ehhez az igéhez köti a [geh] az idézetet – leggyakrabban a hogy kötőszóval fordíthatjuk. Ha valamilyen ’mond’ jelentésű igéről van szó, akkor pl. a [gedzs] kötőszóval együtt szó szerint kb. az szerepel a mondatban, hogy ’mondván mondva’. Pl.:
За ааваа ажлаа сайн хийгээрэй гэж хэлээд би утсаа тавилаа.
[Dzá ává adzslá szaᵉn hígéré gedzs heléd bí utszá tavilá]
Jól-van apa munkát jól csinálj mondva mondva én telefont letett
’Jól van apa, jó munkát! – mondtam és leraktam a telefont.’
Би 1976 оны олимпод түрүүлнэ гэж бодож байсан.
[bí mjang jösön dzún dzurgán oní olimpᵒd türűlᵉn gedzs bodᵒdzs baᵉszᵃn]
én 1976 évnek olimpián győz mondva gondolva volt
’Azt gondoltam, hogy az 1976-os olimpián nyerni fogok.’
Монголыг цөмийн зэвсэггүй гэдгийг дахин тунхаглалаа.
[mongᵒlíg cömín dzevszᵉgüᵉ gedgíg dahin tunhᵃglᵃlá]
Mongóliát atomnak fegyvertelen mondást újra bejelentett
’Újra bejelentették, hogy Mongólia atomfegyvermentes [ország].’
(Forrás: Wikimedai Commons / Bobjagendorf / GNU-FDL 1.2)