Mit utálnak a mérnökök a Twitterben?
Egy szakmai lap arról kérdezte a mérnököket, vajon használják-e a világ egyik legnépszerűbb közösségi szolgáltatását.
Érdekes, habár talán nem túl meglepő végeredménnyel járó felmérést tett közzé az egyik befolyásos és sokat olvasott online IT-lap, az EE Times, amikor arról számoltak be, hogy a mérnökök döntő része különösen idegenkedik a webes világ egyik legnépszerűbb oldalától, a Twittertől.
A reprezentatívnak szánt felmérésben 285 mérnök közül 85 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem használják a Twittert, s több mint a felük érzi úgy, hogy: „Engem aztán abszolút nem érdekel, hogy te vajon mit reggeliztél” – ahogy egy jellemző véleményt kiemeltek, illetve az is karakterisztikus, hogy sokan vélik úgy: „nevetséges idő- és elektronpocsékolás” az, ami a világon százmilliók számára igen fontos időtöltés. A megkérdezettek többsége az érdeklődés hiánya mellett kifejezte azt is, hogy nem kedveli, egyötödük pedig kifejezetten gyűlöli a közösségi web ilyenfajta használatát.
Egy húszéves szakmai múlttal rendelkező hardvermérnök, Jeffrey Tuttle azzal érvel, hogy a gondolkodás nyugalmat megkívánó, időigényes dolog, és a Twitter pörgése ennek szöges ellentéte, ezért csak az ideje elpocsékolásának érezné, ha részt venne ebben a folyamatban: a Twitter azoknak való, akinek nincs más elfoglaltságuk, mondja. Úgy gondolja, ez a fajta időtöltés „vámpírként szívja el az emberek idejét”.
Egy másik mérnök a BSEE-nél dolgozó Tim Schneider úgy véli, egy komoly szakembernek egyszerűen nincs ideje ilyesmikre, ahhoz túl sok a dolguk – de az utóbbi időben rájött, hogy mégiscsak van értelme a szolgáltatásnak, ha célszerűen használják: a hírek továbbításának gyorsaságában nem nagyon van versenytársa, a technológiai bejelentésekről a Twitteren lehet a leggyorsabban értesülni.
Gary Kuntz viszont úgy ítélte meg, hogy nem sok értelme van az egésznek, mivel komolyan semmiről sem lehet beszélni ezeken a fórumokon, leginkább csak haszontalan információk tömege áramlik, emellett csak „mindenféle marketingdumák mennek”. Ő maga is kipróbálta, de halálra idegesítette, hogy ha esetleg érdemi kommunikáció alakulna ki éppen, akkor biztos jön valaki, aki bejelenti, hogy most sétáltatja a kutyáját, és ezt nem bírta türelemmel. Egy másik fejlesztő úgy gondolja, hogy a Twitter limitált karakterszáma időnként hasznos lehet a tömör fogalmazás kényszere miatt, emellett arra mindenképp alkalmas egy ilyen hely, hogy más, mélyebb társalgást kínáló fórumok felé irányítsa az érdeklődőket.
Az némiképp érdekes, hogy többen mondták, hogy a „Twitter-kultúra” a fiataloké, ám ennek azért ellentmond, hogy a felmérések szerint a twitterezők átlagéletkora 39,1 év, a legmagasabb a közösségi oldalak között. Ezt a képet árnyalja egy fiatal mérnök állítása, aki azért nem twitterezik, mivel álláspontja szerint egy olyan digitális világban, ahol az online elérhetőség számtalan módja adott, fölösleges és értelmetlen korlátozott módon üzengetni egymásnak.