Mit neveznek istennek?
Ateisták és hívők vitájáról szóló sorozatunk aktuális részében azt vizsgáljuk meg, hogy milyen elképzelései lehetnek az istennek, az isteneknek. A Biblia Istene mellett szó lesz a mitológiák istenképéről és még az ufókról is...
Ha az a kérdés, létezik-e Isten, sok múlik azon, mit értünk Isten alatt. Rudolf Carnap A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül című írásában különbséget tett az Isten szó mitológiai, metafizikai és teológiai használata között. Egyes metafizikusok istene a legtökéletesebb lény, aki minden kérdésre ismeri a választ, és bármire képes. Általában azt is hozzáteszik, hogy az emberek – véges képességeikkel – nem tudják sem hatását, sem működését megérteni. Mások pedig egy távoli világból idelátogató intelligenciának gondolják...
Deus ex machina?
A hivatalos egyházak képviselői egyetértenek abban, hogy Isten léte kísérletekkel nem mutatható ki. Ha csodát tesz, és beavatkozik a történelem menetébe, akkor néhányan bizonyosságot nyernek létezéséről. Ezt eddig csak keveseknek engedte meg. Aki tilalma ellenére kíváncsiskodott, néha szörnyű véget ért. A Biblia szerint ez történt Lót feleségével is, aki látni akarta, hogyan pusztítják el Isten angyalai a bűnösnek ítélt városokat. A mindenható nem kegyelmezett, és sóbálvánnyá változtatta az asszonyt. Jordániában ma is mutogatnak egy emberalakú sziklát, amiben állítólag emberi szív és tüdő maradványaira bukkantak.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Homérosz vagy akár az aztékok istenei, a Mózes könyveiben szereplő Jahve és a törzsi mítoszok istenségei számtalanszor beavatkoztak az emberek ügyeibe. Nem ritkán személyesen utasították őket, segítették küzdelmeikben. A mitológia természetfeletti lényei megmutatkoznak a látható világban, ezért összevethetők a tapasztalatokkal.
Erich von Däniken, az ufókutató is ilyen értelemben beszél a külső világűrből érkezett istenekről. Szerinte a múltban idegen bolygókon kifejlődött létformák látogattak el a Földre. Fejlett technikájuk miatt elődeink isteneknek tartották őket. Eddig nem állt elő meggyőző bizonyítékokkal, de el tudunk képzelni olyan felfedezést, amely megerősítené elméletét. Mégis, egyre többen aggódnak amiatt, hogy idegen fajok óriási távolságot tesznek meg, hogy éppen a mi bolygónkat gyarmatosítsák...
(Forrás: Wikimedia Commons)
De mi késztetne egy távoli bolygón, az ittenitől különböző fizikai feltételek között kifejlődött élőlényt, miután megtett egy hosszú utazást, és végre rátalált egy intelligens fajra, hogy titokban beavatkozzon a bolygó lakóinak életébe? A kíváncsiságon kívül milyen érdeke fűződhet ahhoz, hogy megzavarja az újonnan felfedezett bolygó életét? Ha más körülményekhez alkalmazkodott, és olyan fejlett, hogy csillagközi utazást tesz, vélhetően nem szorul rá a Föld nyersanyagaira. Miért bonyolódna szövevényes összeesküvésbe?
A jól bevált fizikai elméletek azt sugallják, hogy emberléptékű tárgyak legfeljebb a fény sebességével tudnak közlekedni a világűrben. A csillagok ehhez viszonyítva is távol vannak egymástól. A lakható bolygók nem lehetnek gyakoriak, mivel sok körülmény együttállása szükséges hogy létrejöjjenek és évmilliárdokig megőrizzék kedvező tulajdonságaikat. Ezért is nehezen hihető, hogy nálunk fejlettebb lények ellátogattak bolygónkra.
Mielőtt az elektromosságot széles körben alkalmazni kezdték, nagy távolságból nehéz lehetett megállapítani, hogy a Földön intelligens élőlények fejlődtek ki. A Föld csak száz éve sugároz mesterséges elektromágneses hullámokat, melyek így csak néhány közeli csillagig jutottak el. Nem valószínű, hogy egyes kortársaink segítséget kapnak fejlett életformáktól, vagy az emberiség számára hamarosan megváltást hoz egy távoli civilizáció bölcsessége. Katonai hatalmak viszont a történelem során többször is híreszteltek magukról ilyesmit.
Mégis sokan úgy gondolják, hogy idegen fajok látogatásai az alapjai az égből jött istenek mítoszainak. Neveik eredetileg szokatlan, de érzékelhető lényeket jelöltek. Akikkel személyesen kapcsolatba léptek, azok még le tudták írni az űrutazók jellemzőit. Däniken és más ufókutatók szerint ausztrál sziklarajzokon, közép-amerikai és egyiptomi, föníciai domborműveken örökítették meg őket. Nekik szóltak a perui Nazca-vonalak, és a többi, csak levegőből látható, nagy méretű rajzolat. Később az idegenek látogatása megritkult, az emberek elfelejtették, hogy néztek ki.
(Forrás: Wikimedia Commons / Shoestring / CC BY-SA 1.0)
Ki az isten?
A teológusok Carnap szerint két szóhasználat között ingadoznak. A mitológiai istenek ismertető jegyei pontosan meghatározhatók, a róluk tett állítások értelmesek. A teológusok és metafizikusok Istenéről ez nem mondható el; fogalmáról nincs általános egyetértés.
A középkorban ilyesmiről csak bizonyos alaptételeket (dogmákat) elfogadva lehetett vitatkozni. Aki más elképzeléssel állt elő, könnyen egyházi bíróság elé kerülhetett, ahonnan csak úgy szabadult élve, ha nyilvánosan visszavonta eretnek állításait.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Ma a földlakók jelentős része végre szabadon nyilváníthat véleményt Istenről. Sok mindent neveznek ma így: világszellemet, kifinomult űrutazót, viszkitől elázott, szmokingot és cilindert viselő csontvázat, parányi részecskét, sötét energiát és a világ valamilyen jótékony mechanizmusát. Lehet némi igazság abban, hogy aki a világot összetartó kölcsönhatást, vagy az emberekben rejlő együttérzést Istennek nevezi, csupán az Univerzum szépsége előtt hódol, és panteistának mondható. Sokan megelégednek a látható világ csodálatával, nem foglalkoznak a természetfelettivel, mégis hívőnek érzik magukat. Az Isten szót talán csak jobb híján használják, legmélyebb csodálatuk kifejezésére.
A teológusok istenérvei és az ellenvetések csak a világ teremtőjét érintik. Ha valaki abban hisz, hogy nagy tudású idegen létformák, vagy más világokból érkező látogatók keltették istenek benyomását, általában elismeri, hogy ezek ugyanúgy anyagi lények, mint az emberek. A természetben fejlődtek ki. Törvényeinek eredetileg éppúgy alá voltak vetve, mint az emberek, és igyekeztek hasznukra fordítani őket. Ebben vélhetően előrébb tartanak, mint a mi fizikusaink. Ha képesek voltak ránk találni és fényéveket utazni, nyilván jobban értik a fizikai összefüggéseket. Hatalmukra nem volt magyarázat, képességeik varázslatnak tűntek, ezért gondolták őket természetfelettinek.
Az isten szó a legtöbb nyelvben eredetileg gyűjtőnév volt. A civilizáció kora előtt, személyiséggel rendelkező szellemek fáradhatatlan tevékenységével magyarázták a természeti jelenségeket. Az ősi, természetközeli életmódot folytató népeknél sokszor külön istene volt a szeleknek, esőnek, villámoknak, napsütésnek, vulkánoknak. Ahogy a természetet kezdték kiismerni és uralmuk alá hajtani, az isteneknek egyre kevesebb szerep jutott. Már csak alkalmanként avatkoztak be a halandók életébe. Nehezen megközelíthető helyekre vonultak vissza, mint az Olümposz, vagy Sion-hegy.
Felhasznált irodalom
Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül
Erich von Däniken: Chariots of the Gods?
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (21):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Avatar: valóban, engem viszont rendkívüli mód érdekel licidepot verziója. is. néha előtörnek belőlem szinkretista hajlamok. "ez egyfajta küldetésem nekem..." ;)
@Untermensch4: Sőt, hogyha azt is elnevezzük egyféle halálnak, hogy valaki elalszik, akkor akár négyféle halálról is beszélhetünk, és akkor minden napra jut feltámadás. ;)
Úgy könnyű megmagyarázni a dolgokat, ha a szavakat átértelmezgetjük kedvünk szerint.
@licidepot: khm... elnézést miszter...
pont erről beszéltem. előtted a legutóbbi illető akiitől ezt kérdeztem háromféle halálról magyarázott és hogy lélekben MÁR AZON A NAPON (szó sem volt ezer éves ciklusról) meghalt de ettől még élhette nyomorult életét 930 éves koráig amikor fizikailag meghalt.
a két értelmezés közti eltérés jelentős. bár rólad csak feltételezem , de mindketten azt gondoljátok hogy a saját értelmezésetek helyes, a másiké téves. hogyan lehet kiválasztani melyik melyik? ha a kiválasztási módszer ismert és széles körben alkalmazható (az isteni sugalmazás mint válasz esetére), hogy nem sikerült az értelmezéseket összehangolni? ha ennyire képtelen az ember a megfelelő metódus alkalmazására, úgymond saját szakterületén, miért gondolják ugyanezen emberek hogy megfelelő módon tudnak beleszólni a bibliában nem részletezett tudományterületek tevékenységébe?
@licidepot: A Biblia elég gyorsan elintézi ezt a kérdéskört (Zsoltár 53, 1). :)
Egyébként az Istenről való természetes bizonyosság benn van a Róm, 1, 19-20 passzusában.
@licidepot: Mert az 1000 különböző keresztény felekezet 1000 különböző módon értelmezi a Biblia tanításait (és önellentmondásait), a legtöbbnél nincs hivatkozható anyag arról, hogy mit hogyan értenek, sokuknál megengedett, hogy mindenki kedve szerint értelmezze a dolgokat. A katolikusoknál viszont van egy "Tanító Hivatal", aminek van hivatalos, írásba foglalt álláspontja, és a dogmák esetében nem megengedett az eltérő értelmezés, azok tudatos tagadása vagy visszautasítása eretnekségnek számít szerintük.
Miért azt mondjátok,hogy "a katolikusok"?Miért nem azt,hogy ezt tanítja Isten Szava,a Biblia?
Ismerik egyáltalán a katolikusok úgy a Bibliát,mint ahogy azt igaz keresztényeknek ismerni illik?
@Avatar: Katolikus Lexikont ajánlom.
lexikon.katolikus.hu/I/istenbizony%C3%ADt%C3%A1s.html
Az ontológiai istenérv önmagában a Katolikus Egyházban nincs elfogadva, se A. Szent Tamásnál, se a későbbi skolasztikában, ugyanis Isten egésze, ti. Isten lénye felfoghatatlan, az értelmünk nem tudja úgy befogadni, mint egy tárgyat, vagy más teremtményt.
Ez azonban nem egyenlő az aequivocitas-szal, azzal, hogy Istenről semmiféle igazságot nem tudunk mondani, Isten létét és tulajdonságait nem tudjuk felismerni.
@Martinus:
A dogmát innen vettem át:
www.depositum.hu/dogma.html
Ha tudsz jobb és pontosabb összefoglaló forrást a dogmákról, oszd meg velem, kérlek.
Amit te idézel, az leginkább erre a dogmára hajaz:
"Isten, a mi teremtőnk és Urunk az emberi ész természetes világával az ő műveiből bizonyossággal felismerhető." (De fide - DH 3004; 3026; 4206)
De ez nem állítja, hogy Isten az ember értelmében létezne, így nem alkalmas Anzelm érvelésének alátámasztására.
Ez magában egy dogma, el kell fogadni - a katolikusok szerint.
Az "Isten léte bizonyítható oksági úton." bizonyossága egy fokozattal a dogma alatt van: Sent. fidei proxima. - DH 3538; 3890
@licidepot: "(átirányítva)" Hú de örülök ennek a fejtegetésnek! pont erről beszéltem. előtted a legutóbbi illető akiitől ezt kérdeztem háromféle halálról magyarázott és hogy lélekben MÁR AZON A NAPON (szó sem volt ezer éves ciklusról) meghalt de ettől még élhette nyomorult életét 930 éves koráig amikor fizikailag meghalt.
a két értelmezés közti eltérés jelentős. bár rólad csak feltételezem , de mindketten azt gondoljátok hogy a saját értelmezésetek helyes, a másiké téves. hogyan lehet kiválasztani melyik melyik? ha a kiválasztási módszer ismert és széles körben alkalmazható (az isteni sugalmazás mint válasz esetére), hogy nem sikerült az értelmezéseket összehangolni? ha ennyire képtelen az ember a megfelelő metódus alkalmazására, úgymond saját szakterületén, miért gondolják ugyanezen emberek hogy megfelelő módon tudnak beleszólni a bibliában nem részletezett tudományterületek tevékenységébe?
@Martinus: Ehhez még hozzátenném, hogy Isten létezésének és alaptulajdonságainak felismerése - a katolikus tanítás szerint- nem a kinyilatkoztatásból, nem a katolikus vallásból származik, hanem a természet ok-okozati összefüggéseiből
@Avatar:
"A katolikus egyház szerint "De fide" dogma, hogy "Isten természete felfoghatatlan az emberek számára""
Ez nem teljesen így van. A léthasonlóság (analogia entis) alapján a katolikus tanítás szerint, Isten és az ember a létezésben hasonló, mintegy mondhatni megegyezik, bár Isten számára és az ember számára a létezés mást jelent. A teremtmény léte nem önmagától való, hanem Istentől van létesítve folyamatosan, Isten pedig örökké önmagától való.
Istenről lehet igazat mondani, de a valóság mindig több lesz, mint amit kimondunk. Mivel Isten okká vált a teremtésben, és mivel az okozat kötelezően hasonlít az okra, ezért a filozófia meri állítani, hogy Istent igaz módon meg lehet ismerni, amennyit az okozat számára nyilvánvalóvá tesz (Róm 1, 19-20).
Alapvetően ezzel a cikkel az a gond, hogy kevés. A másik gond az, hogy ez nyelvészeti témákkal foglalkozó, nem pedig filozófiai-metafizikai problémákat elemezgető portál.
Egyrészt lényegileg különböző a klasszikus, skolasztikus, kora-újkori, kanti idealista, neoskolasztikus és modern metafizika, nem csak belülről, hanem kívülről is. A klasszikus, arisztotelészi metafizika a nyelvészettel kapcsolódik össze, az újkori idealizmusban eggyé válik a filozófiával, a skolasztikus/neoskolasztikus filozófiában a metafizika a filozófia csupán egyik része, a modern metafizika egyes irányzatai pedig a matematikát, illetve az általa használt formális logikát veszik alapul.
Ahhoz, hogy korrektül megítéljük, szerintem nem érdemes pozitivista szemszögből (nyelvészet szempontjából) nézni ezt a dolgot, ugyanis a jelenlegi pozitivizmus felé hajló tudományszemlélet egyszerűen evidenciaként tagadja a metafizikát, a saját szemléletét evidenciaként kezeli, aminek nyilvánvalóságát pedig a hajdani metafizikusok tagadták.
De az se nem mindegy, hogy melyik metafizikáról beszélünk. Az idealista metafizika szélsőségesen tagadja az empirizmust, a skolasztikus metafizika megkísérli egyesíteni a kettőt, tkp. a logikai elveket a tapasztalattal, ugyanis a neoskolasztikus felosztásban a metafizika kettéoszlik általános (ontológia), és speciális metafizikára (kozmológia - természetfilozófia, antropológia -embertan, teodícea - istenbizonyosság).
Tisztázzuk:Isten = Megkülönböztető nevet viselő (Jahve,Jah,Jehova) Lény.A héberben erőt,fenséget,méltóságot,kiválóságot fejez ki.Az igaz Istennel szemben sok hamis isten létezik.
Mert még ha vannak is, akiket „isteneknek” neveznek, akár az égben, akár a földön, mint ahogy van sok „isten” és sok „úr”,
Pál pedig megállt az Areopágusz közepén, és így szólt: „Athéni férfiak, látom, hogy a jelek szerint mindenben odaadóbban félitek az istenségeket, mint mások. Például amint mentem, és gondosan megszemléltem imádatotok tárgyait, találtam egy olyan oltárt is, amelyre ez volt felírva: »Egy ismeretlen Istennek«. Aminek azért ti nem ismerve adóztok Isten iránti odaadással, azt hirdetem én nektek.
Bárkinek bármi lehet isten.Akár önmaga,faragott v.készített szentély,a szórakozás v.bármi,amit valaki imád.
@Nullius: Ábel eltévedt a rengetegben...
@Nullius: szerintem témába vágó karakterszám alapján ugyanúgy alapíthatnának rá vallást is mint huxley-ra... :)