„A nép ópiuma”
A vallás bírálata a 19. században
Hogyan egyeztethető össze a teremtésről szóló bibliai történet az evolúció elméletével? – Ezzel a kérdéssel először a 19. században kellett szembenézniük a vallásos embereknek.
A hívők és az ateisták vitájának történetét földolgozó sorozatunk első részéből kiderülhetett olvasóink számára, hogy már az ókorban találunk olyan gondolkodókat, akik megkérdőjelezték vagy egyenesen tagadták koruk világmagyarázatát. Azt is láthattuk, hogy egészen a 18. század végéig az ateizmus nem számított elfogadható nézetnek. A 19. században azonban sorra jöttek azok a természettudományos fölfedezések, amelyek kihívást jelentettek a vallási alapú világmagyarázatok számára. Az alábbiakban az ateizmus megítélésének 19. századi változásairól lesz szó.
A felvilágosodás, Immanuel Kant szerint, „kilábalás az ember maga teremtette kiskorúságából, és bátorság arra, hogy saját értelmünkre támaszkodjunk”. A felvilágosult uralkodók megengedték polgáraiknak a szabad véleménynyilvánítást, de legalábbis nem szerettek volna zsarnok hírébe keveredni. Már nem citálták egyházi bíróság elé azokat, akik nem követték a többség hitét, szokásait. A 19. században több filozófus és író vallotta magát ateistának, valláskritikai könyveik hamar elfogytak. Társalgási téma lett Isten léte, a világ teremtése, a vallástól független erkölcs.
A nép ópiuma
Ludwig Feuerbach szerint Isten fogalma kivetítés: a boldogságvágy és a fel nem vállalt önszeretet terméke. A természet vak és végzetszerű hatalma félelemmel tölti el az embert, ezért szüksége van egy mindennél hatalmasabb lényre, aki szereti és vágyait teljesíti.
(Forrás: Wikimedia Commons / August Weger (1823–1892))
Bruno Bauer és mások, a Biblia keletkezését kutatva, egyre kevésbé tartották azt hiteles történeti beszámolónak. Gondolataik hatottak Karl Marxra is, aki a szent szövegek kijelentéseit nem önmagukban mint elméleteket vetette össze a természettudományos ismeretanyaggal, hanem azt állította, hogy a vallásos képzetek társadalmi szükségletek termékei. A hegeli jogfilozófia kritikájához írt, szállóigévé vált bevezetésében így foglalta össze véleményét:
...az ember csinálja a vallást, nem a vallás csinálja az embert. […] Az ember az ember világa, az állam, a társadalom. Ez az állam, a társadalom termeli a vallást, egy visszájára fordított világtudatot, mert maga is visszájára fordított világ. [...] A vallás az emberi lényeg fantasztikus megvalósulása, mert az emberi lényegnek nincs igazi valósága. […] A vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság kifejezése, s egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen. A vallás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, mint ahogyan a szellemtelen állapotok szelleme. A vallás a nép ópiuma.
A vallást, mint a nép illuzórikus boldogságát megszüntetni annyi, mint a nép valóságos boldogságát követelni. Az állapotáról táplált illúziók feladását követelni annyi, mint amaz állapot feladását követelni, mely rászorul az illúziókra.
(Forrás: Wikimedia Commons / John Thomson (1837–1921) )
A vallás kritikája tehát önmagában nem érheti el célját. Amíg az ember nem teljesítheti ki képességeit a társadalomban, vágyódni fog a túlvilág után. Marx korában még kisebb területet foglalt el a civilizáció: a természet hanyatlik és zsugorodik, helyét rendezett környezet váltja fel. Az ember egyre kevésbé tudja kiélni kalandozás és felfedezés iránti vágyát. A túlvilág ezt is pótolni tudja.
Teremtés és evolúció
A 19. századi forradalmak ugyan elbuktak, de az állam egyre kevésbé szólt bele polgárai életébe. A vallás és a világnézet – az államhoz való lojalitás keretei között – magánügy lett.
Charles Darwin elmélete a természetes kiválogatódásról, hasonlóan Newton fizikájához, nézeteik újragondolására kényszerítette kortársakat. A fajok eredete szerint az élőlények általában több utódot hoznak világra, mint amennyit környezetük eltartani képes, közülük a természetben azoknak lesz több leszármazottjuk, akik hatékonyabban alkalmazkodtak környezetükhöz. Az erőforrásokért állandó versengés folyik. Egy populációban többnyire olyan örökletes tulajdonságok terjednek el, amelyek elősegítették, hogy hordozójuk szaporodóképes utódokat hozzon létre. Ahogy a növénynemesítők a céljaiknak legmegfelelőbb növényt szaporítják tovább, a létért folyó küzdelem a rátermetteket válogatja ki.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rennett Stowe / CC BY 2.0)
Darwin ezen kívül azt is bizonyítékokkal tudta alátámasztani, hogy a különböző fajok idővel megváltoznak: ha életmódja, vagy élőhelye miatt egy változat elkülönül attól a populációtól, amiből származik, generációról generációra alkalmazkodik új körülményeihez. Így új fajok jönnek létre. Nem ismerte a genetika alapelveit, de feltételezte, hogy az élőlények öröklődő tulajdonságai a környezet hatására megváltozhatnak. Az új változatok többsége életképtelen, kis részükben viszont az új tulajdonság hasznosnak bizonyul. Az élővilág sok különféle faja egyszerűbb formákból fokozatosan fejlődött ki, évmilliók alatt.
A 19. században népszerű időtöltés volt az amatőr régészet és őslénytan. Darwin geológiai könyvek, preparátumok és fosszíliák gyűjteményével tudta igazolni, hogy a fajok nem változatlanok. Dél-Amerikában például néhány óriási megkövesedett csontot talált, melyek a ma élő lajhárokra emlékeztették. Az őslények csontvázát addig leginkább Noé bárkájából kimaradt, az özönvízben elpusztult állatok maradványainak tartották.
A Genezisben azt olvasták, hogy Isten szavára a teremtés harmadik napján, ma megszokott alakjukban bújtak elő az első növények, két nappal később pedig a földet benépesítő állatok első példányait hívta elő a semmiből. A zsidó naptár szerint ez 5774 éve történt. A keresztények többsége sokáig James Ussher anglikán érsek számítását vette alapul, aki a bibliai szereplők élettartamának összeadásával arra jutott, hogy a teremtés i. e. 4004. október 17. és október 23. között ment végbe. A geológusok és az evolúció hívei viszont azt állították, bizonyítani tudják, hogy a Föld több milliárd éves, és kezdetben egyszerűbb élőlények lakták, amelyeknek a ma élő emberek is leszármazottai.
(Forrás: Wikimedia Commons / Michelangelo Buonarroti (1475–1564))
Sok hívőt elbizonytalanított, hogy a teremtés és a vízözön mítosza –melyet a zsidók feltehetően a babiloniaktól vettek át – nem összeegyeztethető a természetre vonatkozó alapvető feltételezésekkel. Egyre többen vallották, hogy a Szentírást nem szó szerint kell érteni, hanem valahogy képletesen. A kereszténység, a judaizmus és az iszlám legtöbb irányzata halál utáni létet vagy feltámadást ígért híveinek. De ha a szent szövegeket szimbolikusan kell érteni, lehet, hogy az örök élet is csak metafora...
Források
Karl Marx: A hegeli jogfilozófia kritikájához
Charles Darwin: A fajok eredete
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (74):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Janika: Ömmm.... Nem egészen erre gondoltam, hanem a Föld és Hold páros gravitációs erőit összegezve van egy olyan pont, amelyet egy harmadik - nem a Földről és a Holdról - pontról, "kívülről" nézve az előbb említett két égitest kering (és amely azért fontos, mert az árapály erőit vagy a litoszféra mozgásait csak így tudjuk megérteni). Ilyen filozofikusságba nem akartam azért belemenni...
@Pierre de La Croix: Még ennél is szabadabb a kép abban a tekintetben hogy mit tekintünk/tekinthetünk középpontnak.
Egy viszoinyítási rendszert bárhol rögzíthetünk, akár a Nap középpontjában, akár a Föld középpontjában, de akár ott is ahol én ülök. Mindegyik esetben le lehet írni a mogásegyenleteket. Ha a Föld középpontjában rögzítem, ami ráadásul együtt forog a Földdel, akkor ebben viszonyítási rendszerben bizony a mozdulatlan Föld körül kering a Nap, a Hold és a csillagok. Pusztán matematikai lustaság az oka, hogy a Napot tekintjük középpontnak. (Így egyszerűbb ugyanis számolni.)
@Nullius: "A Biblia nem természettudományos kézikönyv".
Azért Istentől minimum elvárható lenne, hogy amit lediktál az feleljen meg annak, ahogy ő a világot teremtette. De nemcsak a megfigyelésekkel van ellentmondásban, hanem különböző személyeknek különböző "mesét" adott elő. Már ha elfogadjuk, hogy Mózes I. könyvét nem Mózes találta ki, hanem Isten szavait írta le. valamint ha elfogadjuk hogy Mohamed sem maga találta ki a teremtés történetét, hanem szintén Isten (Allah) diktálta neki.
Most akkor Mohamednek hazudott vagy Mózesnek?
@Nullius: @mederi: Szó szerint mindkettő (de inkább egyik sem) igaz: minden egyes test gravitációs hatást gyakorol egy másikra, amely a méretüktől, egymástól való távolságuktól, sűrűségüktől, illetve hogy ezek egymáshoz hogyan aránylanak stb. stb. függ. Például a Hold-Föld páros közül nem egyik kering a másik körül, hanem mindketten egyszerre keringenek közös gravitációs pontjuk körül (amely - a méretkülönbség miatt) nem egyezik meg a Föld magjával, amely középen van (de mélyen a földben van): mek.oszk.hu/00500/00558/html/dip4.htm
Így van ez a Nap és Föld kapcsolatában is (de sok tényező miatt ez már azért - "nagyjából" vagyis hétköznapi beszélgetés szerint - lefedi a Nap "közepét", így már mondhatjuk, hogy a Föld a Nap körül kering).
@Nullius: Úgy hallgatok én is, mint a fizika. Vagyis még jobban, mert egy csomó "feltételezését" szamárságnak tartom (pl. a Nagy-Bummot).Pedig tanultam is fizikát, de csak arra volt jó, hogy még a legbiztosabb tudománynak tartott fizikáról is "lemondjak".
Kerestem-e világot beindító, mozgatót? Persze. De mivel az én életemben nem lesz erre "találat", már nem várok választ. (Mindig körültekintgetek azért.)
Ezt értem azalatt, hogy "nekem még nem mutatkozott be".
A barátság, a gondoskodás, aktív védelem, társalgás (aminek minél jobb helyzetfelismerés a célja) eredete az evolúció. Közös életben maradási érdekek cseréje. Akár rövidtávon, akár több nemzedékkel előre is - ilyen az önzetlen, vagy feltétel nélküli barátság - a kisebb-nagyobb életközösségek fennmaradásának biztosítása.
@Krizsa:
"Az "isten" még nem mutatkozott be nekem"
És Te kerested már Őt?
"a fizika sem tud semmit bizonyítani ezügyben"
A fizika nagyon sok mindenről hallgat, ami létezik. Hogyan lehetne például a fizika nyelvén leírni a barátságot?
@Nullius:
Mostmár "értem", hogy a TV-ben egy szőke leányzó miért nyilatkozta a riporternek, hogy "a Nap kering a Föld körül"..:)
@Janika:
A Biblia nem természettudományos kézikönyv. Aki mégis annak gondolja, annak el kell fogadnia, hogy a Nap kering a Föld körül.
Józsue fölkiáltott:
„»Nap, állj meg Gibeon fölött, s Hold, Ajalon völgye fölött!« S a Nap megállt, a Hold is megállt, amíg a nép bosszút nem állt ellenségein. (…)”
(Józs 10,12-13)
@Janika: A nem-nyelvész könyvemet: "Terrorcivilizáció" sem lehet már kapni - csak nálam. Így kezdődik: "Láttam a káoszt". Felmentünk egy hegyre a kanyargós szerpentin úton egy kiránduló busszal. Lenéztünk a vastagon párába burkolt Holt-tengerre. Amit láttunk - szerintem ugyanazt látta a zsidó teremtéstörténet írója is:-).
Semmiféle eget-földet nem lehetett kivenni, nem vált külön semmi. Tudtuk, hogy ott van lent a Holkt tenger, de azt sem. Csak a "világosság" (a pára) fénylett "ég és föld nélkül"..
Szal nem olyan bonyolult az egész - azt írtak, amit láttak. Vagy amihez hasonlót láttak: egészséges ésszel.
De ha közben füvelezik az illető, akkor akármit hozzáképzelhet.
isten létezése mellet lehetne jó érv, ha a világ különböző teremtéstörténetei ugyanazt mondanák, ami összhangban lenne a megfigyelésekkel. Az egyik szerint egy napig tartott a Föld teremtése, a másik szterint 18.000 évig.
Isten Mozesnem azt mondta, higy egy Földet és egy eget teremtett, Mohamednek meg azt hogy hét Földet és Hét eget.
MIért nem ugyanazt mondta nekik? Most akkor kinek higgyünk?
isten eredetében sem egységesek:
A Görög szerint Isten a semmiből keletkezett, a Japán rögtön három isten lézetsével indít. Azt aztékoknál egy pár volt. A Biblia meg hallgat erről a kérdésről.
Abban viszont egyetértenek, hogy van olyan dolog, aminek a létezéséhez nincs szükség teremtésre. Mert vagy eleve létező, vagy létrejön a semmiből.
terebess.hu/keletkultinfo/teremtes.html
Továbbá a sorrend. a Binblia szerint ég-föld, világosság, szárazföldi növények és gyümölcsök, Nap és Hold, vízi állatok, szárazföldi madara, szárazföldi állatok, ember.
A valóságban, ha csak ezeket nézzük Nap, majd a Föld jóval megelőzi az életet és a Hold létrejöttét is, itt pedig avízi állatok lenne az első. Vajon miért nem mondott igatat Mózesnek?
A földi élet első képviselői a Baktériumok voltak. A Baktériumok azóta is a Föld lakosságának elsöprő többségét adják. Minden emberi sejtre(!) 10 baktérium jut. Ez a bolygó tehát a baktériumok bolygója, kezdetektől fogva és ma is. Minden más csak múló porszem hozzájuk képest. Ehehz képest egyik teremtéstörténet sem említi ezt. Vajon miért hallgatta el Isten azt, amiből a legtöbbet teremtett és uralja a Földet?
Az "isten" még nem mutatkozott be nekem - mondta apám. Nekem se - a gyerekének. De a fizika sem tud semmit bizonyítani ezügyben. Részemről: ez engem nem érdekel.
Nem állították, hogy:
"A geológusok és az evolúció hívei viszont azt állították, bizonyítani tudják, hogy a Föld több milliárd éves, "..hanem tudják, és általuk tudjuk mi is..
A sárkányok 75 ezer éves csontjai is bizonyítják, hogy létezett élet a Földön a bibliai kor előtt is, amiről nem volt tudomása a Biblia létrehozóinak, de amiknek a csontváza ma már látható..:)
Szerintem mindannyiunk számára kérdéses, hogy létezik-e Isten,
akár hiszünk a létezésében, akár nem. Ha tudnánk, hogy létezik, többé nem volna lehetőségünk vitatkozni erről.
A tudományról alkotott elképzelésünk ugyan más kérdés mint a hit, mégis mindannyiunk számra "hit"-ként viselkedik, mert ami nem tartozik "közvetlen tudás tárunkba", arról "csak" hallunk, olvasunk, és "beépítjük magunkba" a saját elképzeléseinkkel kiegészítve, és együttesen "hitelesítjük" az agyunkban kialakított keveréket, amiről aztán jókat vitatkozunk.... :)
Az élet a tudomány mai állása szerint az "ős levesben", vagyis lében jött létre, míg a mai legelterjedtebb vallások azt tanítják, amit legtöbbünk valamennyire ismer, ha nem vallja is mindenki, hogy Isten teremtette a világot és benne az élőlényeket..
A tudósok egy része annak ellenére elfogadja azt a feltételezést, hogy Isten létezik/ él, hogy a bibliai kb. 6000 évesnek datált földi világunk valójában sokkal régebbi..
Azt hiszem, szerencsések vagyunk, hogy vitatkozhatunk Isten létezéséről (is) és nem öl az unalom bennünket a "mindent tudás befagyott világában"..:)
@licidepot: "A kérdés,hogy meghalt e Ádám azon a napon.
930 éves korában halt meg.
Mert ezer esztendő annyi a te szemedben, mint a tegnapi nap, mely elmúlt, És mint az éjjeli őrszolgálat.
Így Ádám meghalt azon a napon,mert nem élt 1000 évig."
És mi a kimagyarázása annak, hogy Noé történeténél 120 évben szabja meg Isten az ember élettartamát, aztán jön egy sor ősatya, akik többszáz évig ének, és a leghosszabb hivatalosan igazolt élettartam is meghaladta a 120 évet?
Jeanne Calment 122 évet és 164 napot élt:
en.wikipedia.org/wiki/Jeanne_Calment
@licidepot: Hú de örülök ennek a fejtegetésnek! pont erről beszéltem. előtted a legutóbbi illető akiitől ezt kérdeztem háromféle halálról magyarázott és hogy lélekben MÁR AZON A NAPON (szó sem volt ezer éves ciklusról) meghalt de ettől még élhette nyomorult életét 930 éves koráig amikor fizikailag meghalt.
a két értelmezés közti eltérés jelentős. bár rólad csak feltételezem , de mindketten azt gondoljátok hogy a saját értelmezésetek helyes, a másiké téves. hogyan lehet kiválasztani melyik melyik? ha a kiválasztási módszer ismert és széles körben alkalmazható (az isteni sugalmazás mint válasz esetére), hogy nem sikerült az értelmezéseket összehangolni? ha ennyire képtelen az ember a megfelelő metódus alkalmazására, úgymond saját szakterületén, miért gondolják ugyanezen emberek hogy megfelelő módon tudnak beleszólni a bibliában nem részletezett tudományterületek tevékenységébe?
Az ember valóban - az értelmesség csúcsa - lehetne. De valahogy, mostanában, még semmi esetre nem az.
Nagy tömegében csak azonnali-élvezet, és ösztönlény.(A népesség 1/3-ad része KÖVÉR, ami 100%-os elbetegedést jelent. ESZED VAN? NINCS eszed. )
A szex ma is őrzi nekem a ragyogó fényeit, habár 1-2 éve már kevésbé fontos a számomra (a jövő hónapban 70 éves leszek).
Az ember (és az összes élőlény) ÉLVEZETRE született. Vagyis élvezetet kap jutalmul azért, hogy folytassa az életet. Emiatt nem hagyja abba sohasem:-).
De ha pl. antibébi tablettákat kap a nőstény (ember), attól eléggé elmegy a kedve. Én sose szedtem - tehát nem ment el a kedvem. Van 4 (három nem "tervezett") gyerekem és 9 unokám, akik 3 különböző földrészen élnek:-). Nem én akartam így - de ez lett.