Miről vall a SzemTanú?
Fontos történelmi eseményekről napilapstílusban és -nyelvezettel, rovatszerkezetben számol be az egykori folyóirat anyagaiból született SzemTanú-kötet.
Az egyetemes történelem számos érdekes eseményét napilapstílusban tekinti át a SzemTanú című könyv, amelyet kedden mutattak be az Írók Boltjában Budapesten. „A könyv alapját az 1990-től 1997-ig létezett SzemTanú című újság lapszámai jelentették. Ez volt az időutazók hírlapja, a történelmi korokon átívelő, a mai újságok nyelvezetét használó újság. Az motivált, hogyan lehetne az iskolai történelemórákat élvezetesebbé tenni az általam száraznak és unalmasnak talált tankönyvekhez képest. Bár eredetileg is könyvben gondolkodtam, akkor az újságformátum volt a reális, ahhoz kaptam segítséget” – idézte fel Márton András, a SzemTanú ötletgazdája, főszerkesztője, a KFT együttesből ismert zenész az MTI-nek.
A most megjelent könyv öt fejezete megfelel öt lapszámnak, és i. e. 100-tól egészen i. sz. 1500-ig tekint át öt különböző történelmi korszakot úgy, hogy a fontos eseményekről napilapstílusban és -nyelvezettel, rovatszerkezetben számol be. „Ezt a megszokottól eltérő történelem-megközelítést húsz évvel ezelőtt és azóta is nagy örömmel fogadták olvasók, tanárok és diákok egyaránt. Azt tapasztaltam, hogy a különböző korszakok szakértői is élvezettel írták meg ezeket a cikkeket. Köztük volt például Ponori Thewrewk Aurél, a neves csillagász, a Budapesti Planetárium egykori igazgatója, Németh György, az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszékét vezető egyetemi tanár, vagy Magyar László András, az ókori, középkori és reneszánsz orvostörténet szakértője” – sorolta a főszerkesztő.
Elmondta, hogy annak idején ezer iskola és hatszáz könyvtár is előfizetője volt a SzemTanú periodikának. „Voltak iskolák, ahol tanárok átvettek cikkeket tőlünk, és azokat beemelték a tanórai anyagba, és még vetélkedőket is rendeztek diákoknak a kiadványon alapulva” – idézte fel Márton András, hozzátéve ugyanakkor, hogy a SzemTanú nem akar tankönyv lenni.
A SzemTanúban „exkluzív interjú” olvasható többek között Poncius Pilátussal, Kolumbusz Kristóffal, „oknyomozó riport” Attila temetéséről, beszámoló a pápa és az angol király zavaros ingatlanügyeiről, elemzés a Római Birodalom gazdasági stabilizációs programjáról vagy hirdetés egy 9. századi kínai buddhista kolostor nyomdai szolgáltatásairól. Megtalálhatók a napilapok rovatai, a politika, a gazdaság, a gasztronómia, a divat, vannak társasági hírek, orvosi tanácsok, várható időjárás, tudomány, környezet, sport, kultúra, sőt még „slágerlista” is.
„A műfaj fiktív, a tartalom azonban mindig történelmi tényeken alapul. A régi lapszámokhoz képest számos új írás is készült a könyvhöz, amely mintegy háromszáz illusztrációt tartalmaz” – tette hozzá Márton András.
Kifejtette, hogy azért Jézus életének korával indul a könyv, mert kezdésnek egy olyan korszakot szeretett volna választani, amely ebben a formátumban különösen izgalmasan feldolgozható. Itt olvasható a Pilátus-interjú, és az a sporthír is, amely szerint a csapatok zöme már a helyszínen készül az olimpiai játékokra.
„A SzemTanú sorozatként indul, jövőre szeretnénk folytatni. Egyelőre nem tudom, időben melyik irányba fogunk továbbhaladni, de valószínűbb, hogy az időszámítás előtti korokat dolgozzuk fel. Nem befolyásol, hogy a nyomtatott lapok időközben eltünedezőben vannak, mert a netes hírportálok is az újságok struktúráját és nyelvezetét követik” – mondta Márton András az MTI-nek.