A ruszisták már a könyvvásáron vannak
Többek között történelmi, irodalmi és filmes témájú könyveket, összesen 13 kötetet jelentetett meg az elmúlt időszakban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ruszisztikai Központja, amely önálló standdal is jelen van a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Az utóbbi időszak gazdag termése jól leképezi a központ kutatásainak irányait, noha néhány fontosabb eredményt még így sem sikerült publikálni – mondta el az MTI-nek az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központjának vezetője.
Szvák Gyula emlékeztetett arra, hogy 2011 végén lejárt a Magyar Tudományos Akadémiával kötött ötéves kutatási szerződésük, ezért az abban vállalt témáikat kötetekben is meg kellett jelentetniük, szót ejtett ugyanakkor a központot övező „legitimációs kényszerről” is, amely szintén megfeszített kutatómunkára sarkallja munkatársaikat. A történész beszámolója szerint tudományos forrásközlések, feldolgozások és ismeretterjesztő kötetek egyaránt szerepelnek az elmúlt egy év termésében.
Gyóni Gábor A történelmi Oroszország népei című munkája az egykori cári birodalom, illetve a Szovjetunió területén élt etnikumok 19-20. századi történetét dolgozza fel, számos adatsorral. A könyvben egyaránt felbukkannak olyan, jól ismert népcsoportok, mint az észtek, az örmények vagy a beloruszok, de az olvasó találkozhat alig ismert etnikumokkal – például az karacsájokkal, a jukagírokkal vagy a hakaszokkal – is.
Az oroszok középkori történelmével foglalkoznak Bótor Tímea A tatár függéstől az önálló uralkodóig és Kriza Ágnes A középkori orosz képvédő irodalom című szakkönyvei, míg Ruzsa György népszerűsítő stílusban, de tudományos igénnyel tekinti át Az ikon című kötetében a műfajjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Több kiadvány szól az ország modern kori történelméről is. Krausz Tamás tanulmánykötete a Szovjetunió és Kelet-Európa 20. századi vitás kéréseit kutatja, Alekszandr Djukov a Holokauszt ukrajnai és baltikumi eseményeit tárja fel, míg Bálint József a Szovjetunió második világháborús gazdasági kifosztásáról közöl számos dokumentumot.
A Háború és nemzeti önismeret című könyv az 1941-es német támadás 70. évfordulójára rendezett nemzetközi konferencia előadásainak anyagát tartalmazza, de a nagy ruszista, történész, Ruszlán Szkrinnyikov emléke előtt is kétnyelvű tanulmánykötet tiszteleg. Szintén egy nemzetközi konferencia eredményeit teszi közzé Az állam szerepe az orosz történelemben című, orosz-angol nyelvű kötet.
A kultúrtörténet területén is jelentkezett friss kiadvánnyal a Ruszisztikai Központ: Bálint József Filmtörténetek olvadása című könyve az ötvenes évek második felének orosz filmművészetével foglalkozik.
Szvák Gyula egy 17. századi kalandor, a korabeli Európa számos udvarában álcárként feltűnt Tyimofej Ankungyinov kalandos élettörténetét ismerteti meg az olvasókkal, számos első ízben közzétett forrás segítségével.
Kis magyar ruszisztika címmel a történész egy rendhagyó, személyes hangvételű munkát is jegyez, amelyben mások mellett olyan kérdésekre ad választ, hogy mi az orosz, hogyan lesz valakiből ruszista és hogy mik az okai a magyar ruszofóbiának.
@seta92: Ezen én is gondolkodtam, de arra jutottam, hogy lehet, hogy a „ruszisták” kifejezetten kérték az MTI-t, hogy így hozza. Ráadásul ha egyik alak sem hibáztatható, akkor miért kellene „javítani”?
Fölöttébb figyelemre méltó a cikk helyesírása, ami remekül mutatja, hogy hogy bizonyos csoportokban a helyesírás ugyanúgy identitásjelölő, mint a beszéd. A helyesírási szabályzat, Osiris-helyesírás stb. szerint a russzisztika, russzista stb. két sz-szel írandó, miként persze ezt így hosszú sz-szel szokta mondani is a magyarul beszélők többsége. (Mivel a szó vszleg a németből jött a magyarba, írásmódjának eredete teljesen érthető.)
Ezzel szemben az oroszban (русистика), majd az orosz alapján a magyar helyesírást ebben a kérdésben nem tanulmányozó russzisták körében a rövid/egy sz-es írásmód dívik. Ez persze az ő dolguk, bár mikor értesülnek e kettősségről, kifelé, nem belső szakmai fórumokon ők is el szokták a két sz-es írást fogadni.
A Nyest vszleg akkor járt volna el helyesen, ha a "ruszisták" helyesírását hozó MTI-közleményt kijavítja, hiszen az általuk megcélzott szélesebb olvasói kör inkább ezt indokolja.