Miért élnek tovább a növények, mint az állatok?
A növények kár több száz évig is élnek, míg az állatvilágban ez igen ritka. Tudósok most arra bukkantak rá, mi állhat ennek a hátterében.
Az őssejteknek elengedhetetlen szerepük van az új sejtek folyamatos létrejöttében. Azt azonban a tudósok még mindig kutatják, hogy milyen szerepük van az őssejteknek a növények állandó növekedésének molekuláris szabályozásában. Ebben a kutatásban értek el új eredményeket növényélettannal foglalkozó tudósok. Eredményeiket nemrégiben publikálták a Science Express online magazinban – számol be a Science Daily.
Lieven De Veylder, a kutatásban részt vevő egyik tudós elmondása szerint kutatásukból az derült ki, hogy a növények gyökerében levő őssejtek DNS-e kevésbé sérülékeny. Ezekben a sejtekben van ugyanis egy teljesen érintetlen DNS-másolat, amely hasznosítható abban az esetben, amikor más sejtek DNS-ei károsodnak. Az állatokban is működik hasonló mechanizmus, azonban a növényekben ez a DNS-javítás optimálisabban működik. Ezzel magyarázható, hogy egyes növények akár több száz évet is élnek, míg az állatoknál ez igen ritka.
A növények – ahogyan a nevük is utal erre – folyamatosan növekednek, amit a sejtek folyamatos osztódása tesz lehetővé. Az osztódást egy speciális sejtcsoport irányítja. Ezek az úgynevezett őssejtek nagyon gyorsan osztódnak, és megvan az a különleges tulajdonságuk, hogy az anyasejt egészen addig megtartja aktivitását, ameddig az új sejt nem specializálódik. Ezeken az őssejteken kívül a gyökérben is vannak a sejtosztódást szabályozó őssejtek. Ezek azonban jóval lassabban osztódnak, ezért gyakran „nyugalmas” vagy „tétlen” sejteknek is nevezik őket. Ezek a sejtek szabályozzák a többi őssejt osztódását, és a bennük levő érintetlen DNS-re cserélik a meghibásodottat, ha ez szükséges.
A tudósok már több mint 20 éve tanulmányozzák az őssejtek, és az őket szabályozó sejtek működését. Egészen mostanáig azonban nem tudták, hogy a „tétlen” és a gyorsan osztódó sejtek hogyan működnek együtt, illetve, hogy a „tétlen” sejteket mi szabályozza. A genti egyetem kutatói most azt a molekuláris hálózatot fedezték fel, amely segít megérteni a növényekben működő őssejt-szabályozást.
Forrás
Meg ugye nagyjából azt is el lehet mondani, hogy minél bonyolultabb valaminek a felépítése, annál rövidebb az élettartama (=annál nagyobb a végzetes hibák lehetősége), és ez még az ember alkotta szerkezetekre is érvényes, nem csak az élővilágra.