Mi történik pénzérmével, ha szárazjégbe dugjuk?
Ki gondolná,hogy a pénzérme hasonlóan viselkedik a nagy hidegben, mint az emberek: sikolt egyet, majd vacogni kezd? Ha nem hiszi, nézze meg az alábbi videót!
November közepén már nem sok jóra számíthatunk, ami az időjárást illeti. Jobb, ha hozzászokunk a hideghez... Hogy egy kis téli hangulatot csempésszünk olvasóink szürke novemberébe, megmutatjuk, hogy mi történik egy fémből készült pénzérmével, ha szárazjégbe tesszük...
A szárazjég a szén-dioxid (CO2) szilárd formája. Ahhoz, hogy az egyébként gáz halmazállapotúként ismerős anyag megfagyjon (pontosabban gázból a folyékony halmazállapot kihagyásával azonnal szilárd halmazállapotúvá kristályosodjon), –78,5 °C-ra kell hűteni. Ha a szárazjeget ennél magasabb hőmérsékleti hatás éri, akkor azonnal visszaalakul szilárdból gáz halmazállapotúvá (azaz szublimál).
(Forrás: Wikimedia Commons / Mikk Mihkel Vaabel / CC BY-SA 3.0)
De mi történik vele, ha a szárazjégbe belefúrunk egy pénzérmét?
A videón az látható, hogy a szárazjégbe szúrt érme először „felsikolt, majd egyre jobban „vacogni” kezd a nagy hidegben... Mi ennek a magyarázata? – Amikor az érme a szárazjégbe mélyed, a szén-dioxid azonnal szublimálni kezd, ugyanis a pénzérme jóval melegebb, mint maga a szárazjég. A gyors szublimáció pedig megváltoztatja a jég felületén a nyomást: amikor a gáz elhalad az érme mellett, akkor hallatszik a sikolyszerű hang. Ahogy pedig az érme egyre jobban belemélyed a jégbe, egyre nagyobb felületen érintkezik vele, és a szublimáció egyre gyorsabb. Tehát a távozó gáz kezdi el lökdösni a szárazjégbe vájódó érmét.
Forrás