Mesterséges intelligenciát a bíróságra és a parlamentbe!
Mintha egy sci-fi filmből pattant volna ki az ötlet: az ALIS projekt keretében egy olyan számítógépes rendszert fejlesztenek, ami egyesíti a mesterségesintelligencia-kutatás, a játékelmélet és a szemantikus technológiák eredményeit. És hogy miért? Hogy segítse a bíróság döntéshozatali, vagy akár a parlament jogalkotó munkáját.
Ha valami valóban kimondottan összetett és nehezen átlátható, az az európai jog. A harmonizációs törekvések ellenére is számtalan különböző szintű jogszabály keseríti a döntéshozó életét – ugyanakkor olyan területek, mint a szellemi tulajdonjog vagy a digitális jogok, azaz éppen azok a területek, amelyek a kalózkodás megakadályozására lennének hivatottak, egyre bonyolultabbak nemcsak alkalmazhatóságuk, de érthetőségük és átláthatóságuk szempontjából is – írja a the Gov Monitor.
Az ALIS rendszer fejlesztése éppen ezt a problémát hivatott megoldani, méghozzá a mesterségesintelligencia-kutatás, a játékelméket és a szemantikus technológiák eredményeinek felhasználásával. A rendszer nem csupán egy fejlett adatbázis-alkalmazás, hanem javaslataival aktív megoldásokat nyújthat két fél vitájában annak érdekében, hogy a konfliktus kölcsönös egyetértéssel záruljon. Az ALIS ezt konfliktusmegelőzési stratégiák vagy mediálás révén teszi, de segíthet új jogszabályok megalkotásában is.
A rendszer folyamatosan figyeli a technológiai változásokat és az azzal összefüggő jogszabályi kereteket, annál is inkább, mivel a jogszabályi megfelelés ellenőrzése az ALIS egyik legfontosabb tulajdonsága. Segítségével roppant gyorsan áttekinthető a joganyag, ezzel segíthet a jogászoknak, vállalatoknak, magánszemélyeknek annak vizsgálatában, hogy egy adott jogi dokumentum megfelel-e a hatályos jognak.
Konfliktusmegelőzési „üzemmódban” az ALIS először megállapítja, hogy a felek vagy a vizsgálandó jogszabályjavaslat megfelel-e az érvényes szabályoknak. Elemzi az esetlegesen a jövőben felmerülő jogi konfliktusokat például azáltal, hogy kizárja a törvényi-jogszabályi háttérnek nem megfelelő kéréseket. Az ALIS olyan közös pontot keres, ami elfogadható lehet valamennyi fél számára, s teszi ezt döntéshozatali eszközök, kimondottan pedig játékelméleti alkalmazások révén.
Akkor sincs gond, ha már tényleg gond van, és két üzletfél jogvitába bonyolódott. A rendszer ugyanis rendelkezik alternatív vitarendezési üzemmóddal, azaz mediációs funkcióval is. Ebben az „üzemmódban” olyan eljárásokat és mechanizmusokat alkalmaz az ALIS, amelyek a vitázó felek megegyezését célozzák – anélkül, hogy egy hosszas és bizonytalan kimenetelű bírósági folyamatra kellene bízniuk magukat.
Az ALIS a törvényhozatali munkát is segítheti. A rendszer alapos elemzésnek veti alá az adott jogszabályi környezetet, és az új joganyagot utóbbi relevanciája és annak a már létező joganyaghoz mért megfelelősége szempontjából. Az ALIS az új joganyag hatékonyságát is felméri a törvényhozók által meghatározott célkitűzések szempontjából. Törvényhozóink tehát a rendszeren modellezhetik döntéseik következményeit, megvizsgálhatják az új jogszabályoknak köszönhetően előálló speciális helyzeteket.
Az ALIS projekt weblapjának tanúsága szerint az egyik legfontosabb közvetlen hatás, amit a projekttől várnak, az igazságszolgáltatás hatékonyságának javulása. Míg persze kimondottan fontosak az ALIS fent említett jó tulajdonságai, a jogászok és bírák munkakörülményeit is javítani fogja azzal, hogy azok kevesebb időt kell, hogy fordítsanak majd a háttéranyagok kutatására, ezáltal a döntéshozatali folyamatra koncentrálhatnak.
Az Európai Unió Hatodik Keretprogramjának keretében kifejlesztett rendszer létrehozásában olyan egyetemek, cégek és szervezetek működtek közre, mint a londoni Imperial College, a Darmstadti Műszaki Főiskola, a lengyel CBKE, a román SIVECO, a spanyol Atos Origin, a francia ORT, az Alma Consulting és mások.
Bár az ALIS weblapja az utóbbi időben nem frissült, bízunk benne, hogy a sokoldalú rendszer rövidesen elterjed a kelet-európai régióban is, kiváltva vagy megelőzve talán egy-két feleslegesnek tűnő vitát.