Melyik a biztonságosabb: iOS vs. Android?
Látszólag az Apple jobban ügyel a felhasználók biztonságára. Egy független vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az Android mégis biztonságosabb.
Az okostelefon nagyon nagy üzlet; a különböző gyártók versengése egyre erősödik. A vásárlók számára az egyik legfontosabb szempont az okostelefonok közti választásban, hogy a rajta futó operációs rendszer mennyire biztonságos, mennyire képes a személyes adatok védelmére különböző rosszindulatú szoftverek ellen. A gyártóktól független összehasonlítás azonban erről még mind a mai napig nem született – írja a Science Daily cikke, amelyben egy az okostelefonok biztonságával foglalkozó friss kutatásról számolnak be.
Jin Han és munkatársai most végrehajtották az első szisztematikus összehasonlítást a két legnagyobb rivális, az Apple iOS-e és a Google Androidja között. A tanulmányból az derült ki, hogy a két óriásvállalat teljesen más megközelítést alkalmaz a biztonságot illetően.
Az Apple híres arról, hogy teljes mértékben kordában tartja, hogy az iOS-re milyen szoftverek íródnak – biztosítva ezzel a felhasználókat, hogy a letölthető alkalmazások biztonságosnak tekinthetők. Ugyanakkor előfordult már olyan is, hogy az iTuneson rosszindulatú szoftver jelent meg.
Az Android éppen az ellenkező stratégiát alkalmazza. Minden szoftvert széles körben elérhetővé tesz, és a felhasználókra bízza, hogy letöltik-e vagy sem. Az Android kritikusai éppen azzal szoktak érvelni, hogy a laikus, hozzá nem értő felhasználók kezébe adni egy ilyen döntést már önmagában biztonsági kockázatot jelent.
Han és munkatársai a két operációs rendszer összehasonlításakor 1300 olyan, széles körben használt applikációt vizsgáltak, amely mind iOS-en, mind pedig Androidon futnak. Ezek az alkalmazások – ilyen például a Facebook is – gyakran hozzáférhetnek a telefonon található privát információkhoz (telefonkönyv, kamera stb.).
Az összehasonlítás azt mutatta, hogy az iOS-es alkalmazások 73 százaléka fér hozzá titkos információkhoz; ez jóval több, mint amennyihez az androidos applikációk hozzáférnek. Ráadásul az iOS-es alkalmazások rendre hozzáférnek a olyan szenzitív információkhoz is, mint a telefonkönyvben található kapcsolatok. Úgy látszik tehát, hogy Android azáltal, hogy a felhasználók kezébe teszi a döntést egy-egy alkalmazás használatával kapcsolatosan, kevésbé „termel” olyan szoftvereket, amelyek hozzáférnek a felhasználók bizalmas információihoz. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Apple a jövőben ne törekedne a biztonságosabb alkalmazások forgalmazására” – figyelmeztet Han.
Forrás
@Sigmoid: „(Azt már nem is említve, hogy a cikk keveri az operációs rendszer sérülékenységét az alkalmazások statisztikusan magasabb hozzáférési jogaival...)”
A cikk egyáltalán nem foglalkozik az operációs rendszerek sérülékenységével.
Nem demagóg ez egy kicsit? A biztonságtechnika egyik alapvetése az ún. security-usability skála. Azaz minél biztonságosabb valami, annál kevésbé használható, annál kevésbé alkalmas célja ellátására - és minél használhatóbb, alkalmasabb egy eszköz, annál kevésbé biztonságos.
Belegondolva logikus, hiszen minden bezárt kiskapu legitim felhasználási lehetőségeket tesz lehetetlenné, vagy nehezít meg.
Példa: Egy fényképezőgép, ami jelszót kér mielőtt fotózhatnál vele. Egyfelől ez biztonságos, másfelől jelentősen korlátoz bennünket az átlagos fényképezőgép-használatban, és sok jó fotóról fogunk lemaradni miatta.
Ugyanígy, az, hogy az iOS alkalmazások jobban hozzáférnek a telefonon tárolt adatokhoz, nem (csak) azt jelenti, hogy nagyobb kockázatot jelentenek, de azt is, hogy többet tudnak, használhatóbbak, mint Androidos társaik. Ráadásul, bár sikeres támadás esetén nagyobb kár keletkezhet, mint kevesebbre felhatalmazott szoftverek esetén, mindez semmit nem mond a sikeres támadás megtörténtének esélyéről...
(Azt már nem is említve, hogy a cikk keveri az operációs rendszer sérülékenységét az alkalmazások statisztikusan magasabb hozzáférési jogaival...)
Nem demagóg ez egy kicsit? A biztonságtechnika egyik alapvetése az ún. security-usability skála. Azaz minél biztonságosabb valami, annál kevésbé használható, annál kevésbé alkalmas célja ellátására - és minél használhatóbb, alkalmasabb egy eszköz, annál kevésbé biztonságos.
Belegondolva logikus, hiszen minden bezárt kiskapu legitim felhasználási lehetőségeket tesz lehetetlenné, vagy nehezít meg.
Példa: Egy fényképezőgép, ami jelszót kér mielőtt fotózhatnál vele. Egyfelől ez biztonságos, másfelől jelentősen korlátoz bennünket az átlagos fényképezőgép-használatban, és sok jó fotóról fogunk lemaradni miatta.
Ugyanígy, az, hogy az iOS alkalmazások jobban hozzáférnek a telefonon tárolt adatokhoz, nem (csak) azt jelenti, hogy nagyobb kockázatot jelentenek, de azt is, hogy többet tudnak, használhatóbbak, mint Androidos társaik. Ráadásul, bár sikeres támadás esetén nagyobb kár keletkezhet, mint kevesebbre felhatalmazott szoftverek esetén, mindez semmit nem mond a sikeres támadás megtörténtének esélyéről...
(Azt már nem is említve, hogy a cikk keveri az operációs rendszer sérülékenységét az alkalmazások statisztikusan magasabb hozzáférési jogaival...)