„Megölni az indiánt, megmenteni az embert”
Film készül azoknak az indián gyerekeknek a sorsáról, akiket az amerikai állam elszakított a családjuktól és bentlakásos iskolába kényszerített.
Walter Littlemoon 69 éves lakota indián, aki Wounded Knee-ben született, Dél-Dakotában. Öt éves volt, amikor elszakították a családjától, hogy bentlakásos iskolába küldjék, ahol kultúráját és anyanyelvét igyekeztek kiirtani belőle.
Minderről most film készül The thick dark fog (A sűrű, sötét köd) címmel, méghozzá Los Angelesben. A cím egyben Walter öndiagnózisa, hiszen hosszú évekig mintha sűrű köd akadályozta volna, hogy felidézze a kellemetlen iskolai emlékeket.
1879-ben kezdődött az indián bentlakásos iskolák alapítása és egészen 1970-ig működtek. „Megölni az indiánt, megmenteni az embert” – ez volt a cél.
Pontos számok nem ismeretesek, de körülbelül 100 000 amerikai indián gyerek járt ilyen iskolába ebben az időben. A cél az volt, hogy beolvasszák a gyerekeket a domináns amerikai kultúrába azzal, hogy hogy elszakítják őket a családjuktól. Az iskolában nem beszélhettek az anyanyelvükön és semmilyen módon nem fejezhették ki hovatartozásukat. Ha mégis így tettek, bántalmazásra számíthattak.
Sok indián – akár Walter – képtelen volt megbirkózni a traumával, és felnőtt korára az alkoholizmusba menekült. Később családjuk lett, és ők is úgy bántak a gyerekeikkel, ahogy velük bántak az iskolában. Ez volt számukra a természetes.
Walter Littlemoon egészen 60 éves koráig képtelen volt rávenni magát az emlékezésre. A film azonban nemcsak arról szól, hogy mi történt vele az iskolában, bemutatja azt is, hogy ezek az élmények hogyan hatottak ki későbbi életére.
A film a Native American Public Telecommunications jóvoltából készülhetett eddig, de még mindig szükség van 15 ezer dollárra, hogy felkészítsék a televíziós sugárzásra. A készítők most felajánlásokra várnak, a film bemutatását legkésőbb 2013-ra tervezik.
Forrás
mult-kor.hu/20100831_kegyetlen_tarsadalmi_kiserletrol_szolo_filmet_m
A másik nagy probléma az,hogy sok kis nép már a hagyományos életmódját sem tudja folytatni a különböző gazdasági tevékenységek,olaj- és fakitermelés,ásványkincsek kizsákmányolása,környezetszennyezés,stb. miatt (bár elviekben lehet,h. van törvény az élőhelyük védelmére,de ennek betartását sok esetben a helyi hatóságok elsunnyogják a gazdasági haszon érdekében).Mivel már sem a régi életmódjukat nem tudják folytatni,de még a "civilizált" életmódot sem sikerül teljesen elsajátítaniuk,marad a munkanélküliség,segélyen való tengődés,alkoholizmus,droghasználat,illegális pénzszerzési lehetőségek.
Persze, de valahol ezek ma sem tények, inkább csak mítoszok
Hasonló jelenség sajnos a világ sok táján előfordult (és fordul ma is). Ugyanígy tettek Ausztráliában a bennszülöttekkel, de Oroszország számtalan kis - főleg északi, szibériai - népecskéjével is megesett. Így tkp. egyik generációról a másikra halnak ki nyelvek és hagyományok, de legalábbis borzasztóan visszaszorulnak..
Nem mintha párhuzamot akarnék vonni, de az 1800-as évek második felében Európában, így Magyarországon is hasonló többé-kevésbé hasonló volt a helyzet a kisebbségek iskoláiban. Zala megyei horvát iskolákban a horvát gyerekek ha azt mondták a tanítóbácsinak, hogy ők horvát nemzetiségűek, nem pedig magyarok, akkor számíthattak pofonra. Egyik cikkben is le van írva a nyesten, mire tanította a tanítóbácsi a gyerekeket, hogy ki kell rekeszteni a többit, aki anyanyelvén beszél.