Médiatörvény az Alkotmánybíróság előtt, parázs vita Ausztriában
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Népszabadság dolgozói egyesülete a médiatörvény és a médiaalkotmány írott sajtót hátrányosan érintő rendelkezései miatt. Közben Bécsben is élénk vitával kísért pódiumbeszélgetést tartottak.
A napilap szerdai száma ismerteti, hogy az új médiaszabályozást 16 ponton támadó beadványt Vörös T. Károly főszerkesztő és Kelen Károly, a Népszabadság dolgozói egyesületének elnöke vitte be az Alkotmánybíróságra kedden.
A Népszabadság már december 2-án kilátásba helyezte, hogy ha a sajtószabadságot súlyosan fenyegető rendelkezések változatlanul hagyásával fogadja el az Országgyűlés a médiatörvényt, úgy az Alkotmánybíróságnál fogja kérni az alkotmányos alapjogokat legkirívóbban korlátozó rendelkezéseinek megsemmisítését.
A lap beadványa egyebek között a törvény írott sajtóra kiterjedő személyi hatályára, a sajtótermékek bizonytalan törvényi definíciójára, a médiahatósági hatáskörök, eljárási jogosultságok és bírságok alkotmányellenességére hivatkozik, mivel ezek együttesen alkalmasak a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának szükségtelen és aránytalan korlátozására.
A lap ismerteti, hogy az indítványban az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezések sorában tér ki a média- és hírközlési biztos hatásköreire is, hiszen a biztos eljárása során nem jogsértéseket, hanem csupán érdeksérelmeket vizsgálhat. Ez a lap szerint nyilvánvalóan ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, mert jogszerű magatartás miatt helyez kilátásba kvázi hatósági eljárást.
A médiatörvény kihirdetése és hatálybalépése között kirívóan rövid idő, egyetlen nap telt el, így a törvény hatályba léptető rendelkezése ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, nem biztosít elegendő felkészülési időt – írja a napilap, amely egy teljes oldalon közli a beadvány részleteit.
Élénk vita tárgya volt a médiatörvény egy bécsi rendezvényen
Élénk vitával kísért pódiumbeszélgetést tartottak kedden este a magyar médiatörvényről Bécsben.
Az Osztrák Újságíró Klub (ÖJC) rendezvényén Szalay-Bobrovnitzky Vince magyar nagykövet és Ernst Gelegs, az osztrák közszolgálati rádió és televízió (ORF) budapesti tudósítója cserélt eszmét a médiatörvényről mintegy negyven fős, zömében ausztriai magyarokból, kisebb részben osztrák újságírókból álló hallgatóság előtt. Az újságíró-szakmai, információs rendezvényként meghirdetett beszélgetésbe a hallgatóság is élénken bekapcsolódott.
Az ORF tudósítója annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány a választásokon megszerzett kétharmados többségével „másokra tekintet nélkül és érzéketlenül" jár el, és erőteljesen beavatkozik a demokratikus intézményrendszerbe. Ennek alátámasztására többek között a médiahatóság felállítását, a választójog nagy pártoknak kedvező módosítását, a költségvetési tanács feloszlatását említette. Mindezeket az intézkedéseket társadalmi, parlamenti vita nélkül fogadták el – mondta.
A nagykövet visszautasította Gelegs kijelentéseit. Magyarország demokratikus, nyitott ország, a médiában „szabadon lehet írni, tudósítani bármiről" – mondta. Kijelentette, hogy a Gelegs általi bírálatot, miszerint a törvény tág értelmezésre lehetőséget adó „gumiparagrafusai" öncenzúrához vezetnek, „gumi-kijelentésnek" találja. Egy kérdésre válaszolva azt mondta, a médiatörvény elfogadása a megfelelő időpontban történt, a várható bírálatok miatt az európai uniós elnökség utáni időszakra halasztani „nem lett volna őszinte" dolog, miután a szabályozási szándék megvolt.
Gelegs úgy vélekedett, hogy Magyarországon „természetesen nincs cenzúra", de a törvény „öncenzúrához vezet". A közszolgálati médiában – mondta – csupán „négy-öt perces rövid bejátszásokban" foglalkoztak azzal, hogy Tarr Béla filmrendező kritikusok által nagyra tartott új filmjét bemutatják a berlini filmszemlén. Gelegs utalt arra, hogy a rendező a médiatörvény ellen tiltakozó művészek közé tartozik.
A jelenlévő ausztriai magyarok közül számosan vitába szálltak az ORF munkatársával a médiatörvényről és az elmúlt évek magyarországi eseményeinek megítéléséről, de a parázs vita során az osztrák közszolgálati médiáról és médiaszabályozásról is szó esett. A vitát vezető Fred Turnher, az ÖJC elnöke a – helyenként érzelmektől fűtött – vita során többször felkérte a hallgatóságot, hogy a vitaest szabályait betartva „ne politikai állásfoglalásokat", hanem kérdéseket fogalmazzanak meg.
Egy hozzászóló az ORF vezetőinek kinevezési gyakorlatát, „a média és a hatalom összefonódását" bírálta, az osztrák kormánypártokat nyomásgyakorlással vádolva.
A felszólaló osztrák újságírók véleménye megoszlott a magyar médiatörvényről. Egyikük arra hívta fel a figyelmet, hogy egy budapesti megmozduláson a törvény, és nem a kormány ellen tüntettek. Egy másik annak a véleményének adott hangot, hogy a törvény nem sérti a véleményszabadságot.
Az ÖJC és más ausztriai újságíró-szervezetek – köztük a Riporterek Határok Nélkül helyi szervezete – januárban közleményben tiltakoztak a magyar médiatörvény ellen, s társadalmi szervezetekkel közösen tüntetést tartottak a bécsi magyar nagykövetség épülete előtt.
Szánalmas, amikor magukat komolynak érző emberek építészeti kérdésekről vitatkoznak, amikor még abban sem állapodtak meg, mi az, hogy építőanyag.