Az egyetemi lapok félnek a milliós büntetésektől
"Nem értem miért tartanak az egyetemi lapok az új médiatörvény által kiróható büntetésektől" - mondta L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke.
Az idén jubileumi alkalommal megrendezett Felsőoktatási Média Konferencia kerekasztal-beszélgetői az új médiatörvényről, és annak a felsőoktatási lapokra gyakorolt hatásáról, valamint a sajtószabadságról folytattak vitát március 31-én. Többen ugyanis attól tartanak, hogy az új médiatörvény a hallgatói lapok halálát okozza.
A téma aktualitását és megosztó erejét mutatja, hogy már a beszélgetés elején parázs vita alakult ki L. Simon László és Kelen Károly, a Népszabadság munkatársa között. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke ismertette a médiatörvénnyel kapcsolatos módosításokat, továbbá külön kiemelte, hogy a legfontosabb kérdésekben, úgy, mint a sajtószabadságot illetően, az Európai Bizottság nem kezdeményezett jogszabály módosításokat. Erre reagált azonnal Kelen Károly, aki szerint az Európai Bizottság nemhogy nemtetszését fejezte ki az új médiatörvény egyes pontjaival kapcsolatban, hanem egyenesen annak visszavonására hívta fel a magyar kormány figyelmét. A Népszabadság szerkesztője szerint a magyar delegációt meglepte a Bizottság negatív reakciója, kiemelte, hogy hazánkban nem kezelik megfelelően a sajtószabadság kérdését. L. Simon László egyenesen komolytalannak nevezte Kelen Károly indulatokkal teli megnyilvánulását, és közölte a hallgatósággal, hogy az Európai Bizottságtól senki nem jelezte, hogy vissza kellene vonni az új törvényt. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke továbbá hazugnak nevezte a Népszabadság üres, január 3-án megjelent címlapját, amelyben a lap a sajtószabadság megszűnésére hívta fel olvasói figyelmét. Szerinte az újságírók eddig is, és ezután is, ha úgy tetszik, mindenről gátlástalanul írhatnak. Épp emiatt nem kell bizonygatni a tényt, miszerint ma Magyarországon sajtószabadság van – tette hozzá L. Simon László.
Nem tartja túl jó műnek az új médiatörvényt Bódis András. Ugyanakkor a legnagyobb médiát korlátozó szereplő a gazdaság és nem a politika – tette hozzá a Heti Válasz szerkesztője. Szerinte az újságíró ma bármit megírhat akkor, ha azzal nem korlátozza a hirdető és a laptulajdonos érdekeit. Harka Éva, az UniPécs főszerkesztője szerint az egyetemi lapok helyzete olyan szempontból is speciális, hogy őket nem egy, a gazdasági élet szereplője tartja fenn. Legnagyobb problémának azt tartja, hogy az egyetemi lapok nincsenek megfelelően tájékoztatva a módosításokat illetően, emiatt pedig tartanak a változásoktól is. Kiemelte, hogy legnagyobb félelmük a törvényben szereplő milliós nagyságrendű büntetésekkel kapcsolatos. Egy ilyen mértékű megrovás az egyetemi lapok halálát okozná – tette hozzá Harka Éva. L. Simon László nem értette az új médiatörvénytől való tartást, mivel, érvelése szerint eddig is büntették az újságírókat. Fontos kérdésnek tartja viszont a közösségi oldalak szabályozásának létrehozását, ez ugyanis hiányzik a jelenleg hatályban lévő médiatörvényből.
Kelen Károly felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy szerinte az új törvény teljesen lerombolta a hazánkról alkotott jó képet. Harka Éva záró gondolataiban kiemelte, hasznosabb lett volna egy tájékoztatóbb jellegű kerekasztal beszélgetés, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az egyetemi sajtó munkatársai is megfelelő módon tájékozódjanak arról, hogy éppen milyen fázisban tart a módosítás.
A délutáni kerekasztal-beszélgetést követően Bajnai Zsolt, a Minőségi Újságírásért Alapítvány titkára külön prezentációjában ismertette a rendszerváltás utáni magyar sajtó helyzetét. Bemutatta a hazánkban lévő külföldi és magyar nagy lapkiadókat, illetve ismertette azok történetének fontos állomásait, tulajdonosait. Emellett beharangozták a 30. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK), amely április 6-án veszi kezdetét. Az eseményen 4470, szakemberek által zsűrizett és ott kiválóan minősített pályamunka ötezer szerzője mutatja be és méri össze munkájának eredményeit – mondta dr. Cziráki Szabina, az OTDK titkára.
A konferencia első napját a hallgatói lapok, portálok, tv-k és rádiók interaktív bemutatója zárta. A délutáni program során az egyetemi médiamunkások prezentációval ismertették azt a sajtóorgánumot, amelyben dolgoznak.
Figyeljük meg, épp a Népszabadság kárál a legjobban. Mintha nem ők lennének a legdíszesesebb példa arra, hogy ma a magyar sajtóban bármekkora ordenáré hazugságot, ocsmány rágalmat tényleges következmények nélkül le lehet írni. A hamisított Teller-levélre hogy, hogy nem, mintha nem emlékezne a Népszabadság munkatársa.
Itt nyilván nem holmi egyetemi lapokról van szó, hanem hozzájuk hasonló országos újságokról. A médiatörvény remélhetőleg arra lesz orvoslat, hogy a sajtó és a bulvársajtó ne hazudozhasson össze bármit bárkiről, hogy aztán egy év huzavona után két fillért zsebből kifizetve, tehát gyakorlatilag büntetlenül legvégül nyúlfarknyi közleményben adjon „helyreigazítást”. Ez a sértettet, akinek a becsületébe gázoltak, nem kárpótolja. A tévécsatornák „hírműsoraira” vonatkozóan dettó.